Nógrádi Bányász, 1986 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1986-01-07 / 1. szám
Dilit uar az új entöl ? vezérigazgatóA A jövő évben ünnepli a vállalat fennállásának 125. évfordulóját. Az esemény egybeesik a VII. ötéves terv indításával. Ezek a körülmények különösen fontossá teszik számunkra, hogy a Nógrádi Szénbányák a termelési feladatainak teljesítése területén helytálljon. A legutóbbi években beindult céltudatos fejlesztési program — elsősorban gépesítés és az előkészítés, továbbá a külfejtési kutatás — lehetővé teszi, hogy gazdasági évet zárjunk, sikeresebben bízom. Mindenképpen szeretnénk elérni, hogy a tervek teljesítéséhez kisebb erőfeszítéseket és rendkívüli intézkedéseket kelljen tenni, mint a korábbi években. Szeretnénk, ha kevesebb túlórával tudnánk megoldani termelési feladatainkat, és több erőnk lenne a karbantartási, előkészítési feladataink megoldásához is. Az idén üzembe helyezett új ménkesi és két új kányási önjáró berendezés után — várhatóan 1986-ban — újabb szovjet berendezés érkezik. Megkezdődik az elavult maróhenger-állomány felújítása, tartom különösen jelentősnek a vágathajtás komplex gépesítésének folytatását — újabb szovjet vágathajtó és jövesztőgépek beszerzésével. Többek között olyanokat is vásárolunk, amely a meddőkőzetek rakodását, jövesztését is képes megoldani. Kányás biztonsági helyzetét fogja növelni az év közben üzembe helyezendő diszpécser rendszer, amely többek között rendelkezni fog metánérzékelő, kijelző-regisztráló műszerekkel is. Terveink szerint 1986. év végén megkezdi működését a nagybátonyi mosómű. Lényeges változást hoz mindannyiunk munkájában a számítástechnika és informatikai rendszer gyakorlati alkalmazása és széles körű elterjesztése. Ebben az évben a szénbányászatban előállott gondok megoldására több felső szintű intézkedés történt. Arra számítunk, hogy a bejelentett — bányászokat érintő — bérintézkedés, az előző éveknél kedvezőbb bányászlakás-akció, a bánya korszerűsítésének hatása ismét növeli a fiatalok érdeklődését a szakma iránt. mérséklődnének Szeretnénk, ha a létszámhiány gondjaink. Eredménynek tekintjük, hogy az utóbbi években — a sok gond ellenére — sikerült megőrizni a vállalat fejlődőképességét. Sikerült megoldani a tervezett szociálpolitikai programot. Jövőre megkezdjük a kányási fürdők bővítését. Befejezés előtt áll a nagybátonyi művelődési ház évek óta tartó rekonstrukciója. Jelentős előbbrelépés történik az osztályozó szociális körülményeinek javításában is. A legközelebbi stb-ülés fog — feltehetően — dönteni, hogy az illetményszén értékét felemeljük. Ez egyaránt, érinti az aktív és nyugdíjas dolgozókat. Vállalatunknál nagy hagyományai vannak a különböző munkaversenyformáknak. Az 1986. évi feladatok végrehajtásában is számítunk a mozgalom lendülete nyomán dolgozóink aktív állására és öntevékeny helyikezdeményezéseire. A napokban kaptunk levelet egyik frontbrigádtól , akik hívták a produktív versenyzekat az SZKP XXVII. brigádokongresszusa tiszteletére, hogy a jövő év első, negyedévének teljesítéséhez versenyezzenek. Reméljük, hogy a felhívásuk követésre talál és hozzájárul az akció — a mostani versenyszellem folytatásához. Szükség is van most erre, mert a szénkészletek az országban alacsonyak. A biztonságos szénellátáshoz a népgazdaságnak minden terv feletti tonnára igénye van. — Az általam körvonalazott, elképzelések teljesítéséhez, minden dolgozónak boldog új évet, eredményes munkát kívánok az 1986-os esztendőben — mondotta befejezésül Zsuffa Miklós. K. I. Zsuffa Miklós vezérigazgató Mihalik Sándor: Eredményesen tevékenykedni — ezredmagammal Jóllehet közeledik az év vége, még nincs itt a megérdemelt pihenés ideje. És az ünneplésé sem, pedig a karácsonyi napok erre bőven adtak módot. Nem így a bányási bányászok esetében. Legtöbbjük a 3 napos ünnep alatt is dolgozott! A bányába beszállók között találtuk az üzem igazgatóját, Mihalik Sándort is. Kértük, röviden vonja meg az idei év mérlegét, és szóljon az 1986-os feladatokról... — Az 1985-ös esztendő — Indította a beszélgetést Mihalik Sándor — bányaüzemünk érdekében nehéz, nevezetes és jelentős volt! Megkezdődött a műszaki-technikai „váltás”, amelyre hosszú évek óta — mi több évtizede — készültünk. Üzembe állítottuk a két önjárós komplex frontot, és három vágathajtó ményeképpen kombájnt. Eredegy csapásra javultak a frontok és a vágathajtó csapatok teljesítményei. A produktumok elérik — esetenként túl is haladják — a magyar szénbányászat eredményeit. Gondolok itt elsősorban a Vályi László vezette vágathajtó csapat csúcsjavítására, a HEIMSCHEIDT-front 4—4,5 méteres napi haladási sebességére és a 600—700 tonnás termelésére. De jól vizsgázott a Glinik-önjáró is, vagyis: csatát nyertünk a világszínvonalú nyugatnémet és a lengyel technikával, amelyek éppen a nehéz kányási geológiai körülmények közepette használhatók legeredményesebben. Mi a helyzet a kányási rekonstrukcióval ? A lejtősakna építésében eljutottunk az úgynevezett kritikus időszakhoz. A tervezett programhoz képest a lemaradás tény, de — a vízprobléma gyors megoldása, s a kedvezőbb körülmények révén — a IV-es ereszkei lejtősakna építése rövidebb idő alatt fejezhető be. Ehhez — és a többi fontos — feladathoz az alap a lelkes, elkötelezett és bizakodó kányási bányászkollektíva kellett ésséges a jövőben is! Csak szűkaz elismerés hangján szólhatunk a IV. negyedévi tervteljesítésről. Várható, hogy december 31-ig 93—94 ezer tonna szenet küldünk a felszínre. És decemberben 400 ezer tonna kitűnő minőségű terméket bányászunk. Ezáltal megközelítjük a másfél évtizeddel korábban elért csúcsteljesítményt: 1971. márciusában ugyanis Kányás 47 ezer tonna szenet termelt... — Mit várok a ’86-os esztendőtől? — tette fel, szinte önmagának a kérdést Mihalik Sándor, majd így fogalmazott: — A megkezdett munkát folytatjuk, a lendületet visszük tovább, hasznosítjuk a tapasztalatokat, erősítjük az 1200 tagú kollektívát, és biztosítjuk az alkotó légkört. A HEIMSCHEID-fronton dolgozók megpróbálkoznak az országos fejtési rekord, a Molnár Ferenc vezette elővájó csapat pedig a Vályibrigád csúcsteljesítményének megdöntésével! A lejtősakna, tájánál bányából történő, barminél gyorsabban kívánunk túljutni az úgynevezett I-es telep feletti víztelenített homokréteg harántolásán. A 300 ezer tonnás szakmai tervet sikeresen akarjuk teljesíteni, sőt túlteljesíteni, miként az 5205 méteres vágathajtási programot is. És a kollektíva? Tovább stabilizálódjon, és sikerüljön elérni azt, hogy Kányáson dolgozni kivétel nélkül mindenki számára tiszteletet érdemlő helytállást jelent. Mit várok — személy szerint? Két hónapja kaptam meg kinevezésemet az igazgatói posztra. A bizalomnak kívánok megfelelni! Ehhez viszont bányaüzemünk valamennyi dolgozójának aktív támogatása szükséges. Ez utóbbit kérem. Befejezésül, engedjék meg, hogy a vállalat és a bányaüzem dolgozóinak kifejezzem jókívánságaimat az új esztendő küszöbén... Tóth István Mihalik Sándor igazgató Negyvennégy évesen Vezeti Az országban elsőként a Nógrádi Szénbányák bányás-bányaüzemében alakítottak ifjúsági frontbrigádot. A 48 tagú kollektíva a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tiszteletére beindította Közép-Európa egyik legkorszerűbb HEIMSCHEIDT típusú önjáró berendezését. A brigád — amely a közelmúltban az Ifjúság ’85 nevet vette fel — vezetőjének Drexler Károlyt választotta. Vele váltottunk szót a minap... — Hogyan lett bányász? — Édesapám is az volt, aki egyébként munkahelyén a salgói bányában 1852-ben hősi halált halt. Ettől függetlenül — négy esztendővel később — vájártanuló lettem, Nagybátonyban, majd Saigon dolgoztam a bányaüzemben. Később Forgácsra és Tiribesre kerültem. Tizenhárom évvel ezután, 1884-ben, áthelyeztek Hányásra. — És a közelmúltban fontos tisztre kérték fel.. . — Nem tudtam ellentmondani. Vállaltam a fiatalok frontjának a vezetését. A feladat nehéz, főleg azért, mert a nyugatnémet licenc alapján gyártott HEIMSTHEIDT-önjáró — amelyet a szutén NSZK-s Westfalia szén-és a lengyel fronti kaparó egészít ki — 2?f1 millió forintos beruházást jelent. Aztán: Magyarországon első alkalommal kaptak frontot a fiatalok! Vannak segítőtársaim is, Erdős János és Csikós Ferenc harmadvezetők. Nem is szólva a bányaüzem vezetéséről. Már a szerelés során is hathatósan támogattak bennünket. Negyvennyolcan vagyunk a csapatban, az átlagéletkor harminc és fél év. — Nehéz volt a kezdet? — Az első napokban 12—12 tonna esett egy főre, a haladási sebesség 3—3,6 méter között alakult. Egyre önállóbbak lettünk és javultak az eredmények is. Nemrégen túlhaladtuk a 4 métert, holott a 24 órás terraméter. A gépekkel bírunk, de a kísérővágatokkal és az anyagellátással még ma is vannak problémáink. — Úgy hírlik, két brigádtaggal is volt bajuk.. . — Mindkettőt azonnali hatállyal kizártuk a csapatból. Az alapvető ok az volt, hogy nem feleltek meg a követelményeknek. Mi pedig nem engedhetünk a negyvennyolcból”. — Negyvennégy éves fejjel jól érzi magát a jóval fiatalabbak között? — Nagyszerűen! Korábban KISZ-ben és a pártban vezetőségi tag voltam és ifjúsági felelős. Kányáson szakszervezeti bizalmi vagyok. — A kollektíva egy csapásra az érdeklődés középpontjába került. . . — írtak rólunk a Magyar Ifjúságban, a NÓGRÁD-ban, a Nógrádi Bányászban és járt Kányáson a tv-híradó is. Jólestek az elismerő sorok. Ezek is inspiráltak bennünket arra, hogy versenyre hívjuk a vállalat összes ifjúsági és szocialista brigádját, az SZKP közelgő XXVII. kongresszusa tiszteletére. Mi — többek között — 105 százalékos tervteljesítést vállaltunk. — Mindent összevetve: nem vágyik el hányásról. . . — Kellemesen csalódtam! Csak jobb ott, ahol a gép végzi a nehéz munka döntő részét, és nem az ember lapátolja a szenet és a meddőt. +* töm — „ a fiatalok frontját Drexler Károly 2 NÓGRÁDI BÁNYÁSZ I I csoportvezető Elsősorban elegendő és folyamatos munkalehetőséget. Meggyőződése, hogy dolgozóink többsége a gazdaságvezetéstől kapott termelési feladatok megoldására, teljesítésére mozgósítható. Ezt bizonyítják eddig elért eredményeik is. Munkatársai természetesen tagjai a szocialista brigádmozgalomnak. Annak ellenére, hogy a legtöbb női dolgozót itt foglalkoztatják, akiknek családban betöltött fontos és áldozatos szerepük van. A kollektív szellem megfelel az elvárásoknak. Reméli, hogy ez erősödni fog. Jelen pillanatban gondként jelentkezik, az 1986-os termelési év munkaellátottsága, vezetőikben, hogy ezt a biznak problémát rövidesen rendezik. Tudatában vannak, hogy az elkövetkező év semmivel lesz könnyebb, igyekeznek sem becsületes munkavégzéssel hozzájárulni az előttük álló gazdaságpolitikai feladatok maradéktalan végrehajtásához. Terveik valóra váltásához sok szerencsét kívánunk és egészséget, békés, boldog erőt, új esztendőt! Fodor Zoltán munkaverseny ttkár Bányász képviselő hozzászólása December 22-én, a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka, ahol többek között megvitatták a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. A tanácskozás napirendi témájában Tőzsér Gáspár, a Nógrád megye 4-es számú választókerületének képviselője is hozzászólt. Először Nógrád megye szénbányászatáról beszélt, amely 1986-ban ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. — Nógrád megye történetében fontos szerepet töltött be a szénbányászat, amely ma is a legtöbb dolgozót foglalkoztató vállalat. Képviselőként nap mint nap meggyőződhetek arról, hogy a bányászaink élvezik a környezetünk megbecsülését, tapasztalataink pedig, hogy ennek szeretnének megfelelni. A Nógrádi Szénbányák Vállalata — súlyánál fogva — alapvetően nem meghatározó, magyar szénbányászat vonatakozásában, de fontos a megye számára, hogy amit a népgazdaság elvár, azt becsülettel teljesítse — mondotta Tőzsér Gáspár. A képviselő utalt arra, hogy a vállalat a hatodik ötéves tervi 5 millió tonnás termelését már november 22-én teljesítette. Ezen belül nagy jelentőségű, hogy a tervezett 475 ezer tonna lakosságnak szánt szénmennyiség helyett 527 ezer tonnát adtak. Ez fontos politikai kérdéssé vált, különösen a tervidőszak második szakaszában, mert a lakosság részéről sok volt a kritika a szénellátási nehézségek miatt. Az idei télre való felkészüléshez a lakossági szén termelését 20 százalékkal túlteljesítik. A szénkutatási lehetőségek kihasználásának idézése után örvendetesnek minősítette a felszólaló, hogy javították a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Tudjuk, hogy a bányászat létszámmegtartó képessége nem csupán a pénzen, hanem a jó munkahelyi légkörön is múlik. Éppen ezért a tervciklusiban nagy gondot fordítottunk a szociálpolitikai feladatok végrehajtására. Így többek között sikerült csökkenteni a nehéz fizikai munkát, előreléptünk a kulturális, az üzem-egészségügyi és egyéb szolgáltatások területén. A továbbiakban Tőzsér Gáspár arról beszélt, hogy gondok is akadtak bőven, az eredmények ellentmondásokat is takarnak. Lassú a műszaki fejlődés üteme, visszaesett a mélyművelésű termelés, egyre nagyobb a produktív létszámhiány. A továbbiakban így fogalmazott a képviselő: — Meggyőződésem, hogy hazánkban, a szénbányászoknak hosszú távon jövője van. Az iparág elkészítette a VII. ötéves terv koncepcióit, a Nógrádi Szénbányák 800 millió forint beruházással kodhat, amelyért évi gazdált millió tonna szenet kell termelni, növelve a minőségi, azaz a lakossági széntermelést. Mi, nógrádiak készek vagyunk a széntermelésünk 40—50 százalékos növelésére, ha ehhez az anyagi, műszaki feltételek megteremthetők. Mindez akkor teljesíthető, ha hatékonyabban és feltárják a belső dolgoznak tartalékokat. Utalt arra, hogy hazai energiaigényünket biztonsággal ki kell elégíteni, mégpedig a szénbányászat megfelelő fejlesztésével is. sege van a hazai és viszonylag olcsóbb szénre, ha sebb is a kalóriája mint keveaz importé. Indokolják ezt a lakosság eltérő anyagi viszonyai is. A vidéken élők jelentős része tartósan a széntüzelésre rendezkedett be nagy létszámban épülő családi házak esetében is. Tapasztalataink szerint a közvélemény nem úgy reagált a drágán beszerzett importszénre, mint más árucikkekre. A lakosság nincs felkészülve tüzelőberendezésekkel az importszénnel történő fűtésre. A hetedik ötéves terv javaslatában is jelzett nehéz népgazdasági helyzetre való utalás után Tőzsér Gáspár megjegyezte: hogyan lehetne növelni a hazai széntermelést, kímélve ezzel valutatartalékainkat is. Majd így folytatta: — Az ország szénvagyonkészlete — feketeszén, barnaszén, lignit — ismert. Reális, tényleges világpiaci árviszonyok — a beszerzés, a szállítás gondjai, a valutaszegénység — összehasonlítása után eldönthető, hogy érdemes-e Magyarországon bányászkodni. Az idei importszénárakat ismerve, bátran kijelenthetem, hogy igen! Ezek megvalósításához a rendelkezésre álló eszközöket jobban kell kihasználni! — hangsúlyozta a képviselő. — Jobb munka- és üzemszervezéssel oda kell hatnunk, hogy mind az élő-, mind a holtmunka hatékonysága javuljon. Növelni kell az irányítás felelősségét és időtállóbb szabályozó rendszert kell kialakítani. Az eszközöket, a műszaki, a technikai fejlesztést, a bérezést, a szociálpolitikát san kell fejleszteni, folyamatokarbantartani, hogy a megtorpanásokat, visszaeséseket elkerüljük. A bányászok bérezéséről szólva elmondta, hogy a szénbányászat mindenkor érje el — pótlékok és túlórák nélkül — azt a kereseti szintet, mely hűen kifejezi a bányamunka nehézségi fokát. — Bányászaink nagy megelégedéssel fogadták a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XXIII. kongresszusán a föld alatti dolgozók számára bejelentett többlet-bérfejlesztési lehetőséget, a lakásépítési támogatás emelését, s ha rendeződik a katonai kedvezmény, szolgálathalasztás, lesz bányászutánpótlás, vagyis nem múlt még el a huszonnegyedik óra. Ezen túlmenően szükségesnek látom a bányászat oktatási rendszerének, különösen a vájárképzés fejlesztését, a rehabilitációs rendeletek korszerűsítését, a bányászmunka presztízsének emelését. A képviselő szólt arról, hogy a korszerűsödött bányákban közel sem elegendő a nyers fizikai erő. A több milliót érő, emberi erőt pótló, teljesítményt növelő bányagépekhez megfelelő műszaki kultúra is szükséges. Végezetül Tőzsér Gáspár megemlítette, hogy a hetedik ötéves tervjavaslat a bányászattal szemben is nagyobb követelményeket támaszt, s a feltétele biztosítása mellett van lehetőség az ország energiaigényének nagyobb mértékű kielégítésére. Hozzászólását a nógrádi képviselő így fejezte be: “ A népgazdaság hetedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, a nógrádi képviselők nevében elfogadom és a tisztelt dázra ajánlom,háznak elfoga Tőzsér Gáspár, a bányászok körében