Nógrádi Bányász, 1987 (14. évfolyam, 1-18. szám)

1987-01-14 / 1. szám

Illést tartott a wszb és a biatalmi testü­let ! (folytatás­a a I. oldalról röbbi cikkben kifejtett okok miatt szezonális, növelt üzem­idej­ű munkarend. Erről így a következő új szabályozás ke­­rült be a szabadságok kiadá­sára: a) a rendes szabadság két­harmadét egybefüggően kell kiadni. Ennél az Mt. V. 47. parag­rafus (2)—(3) bekezdése sze­rint járó pótszabadságot fi­gyelmen kívül kell hagyni. Az egybefüggően kiadásra ke­rülő szabadság mértékének kiszámításánál töredéknap esetén lefelé kell kerekíteni. A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó ké­résére adható ki. b) A szabadságot esedékes­ségének évében kell kiadni. Munkatorlódás esetén a sza­badságot legkésőbb a tárgy­­évet követő március 31-ig, a dolgozó betegsége vagy sze­mélyét érintő más elhárítha­tatlan akadály esetén pedig az akadályoztatás megszűné­sétől számított harminc na­­pon belül kell kiadni. c) A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató — a termelési, gazdálkodási és egyéb feladatai zavartalan tejesítésének figyelembe­­vételével — szabadságolási tervben határozza meg. En­nél a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságára a lehetőségekhez képest fi­gyelemmel kell lenni. A dol­gozó munkaviszonya első hat hónapjában szabadság kiadá­sát nem igényelheti, d) Ha a dolgozó foglal­koztatása n­em lehetséges, vagy a termelés ezt szüksé­gessé teszi a fizetett szabad­ság — kivéve az MtV. 47. K (2—3) bekezdése szerint jéró szabadságot — kényszerűen — a szabadságolási tervre te­kintet nélkül — is kiadható. Ez esetben is be kell tartani az a) pont rendelkezését. Kormányhatározat f­oly­tán új alábbi szabályozás került be a munkaidő védelmére: A szolgálati felettes munka­időben való eltávozást, vagy más tevékenységet csak akkor engedélyezhet, ha a feladat illetve az ügy a munkaidőn kívül nem végezhető el A munkáltató engedélye alapján munkába nem töltött időre munkabér nem jár, ki­véve ha annak utólagos — nem túlmunkában történő — teljesítésében a munkáltató és a dolgozó megállapodott A törvényes távollétek — 17/1978. (XII. 1.) Mü.M. ren­delet 00. § — esetében díjazás csak arra az időre jár ame­lyet a dolgozó kikérés és munkáltató engedélye alapján a a kikérés céljának teljesítésé­re igazoltan töltött el és amely idő a munkarend sze­rinti munkaidejéből emiatt kiesett. A kilépő dolgozók tartozá­­sainak gyorsabb levonására kormányrendelet ösztönöz, ezért került felvételre a kö­vetkező előírás: „A munkaviszonyt felmon­dással, vagy jogellenesen megszüntető, valamint fegyel­mi úton elbocsátott dolgozó tartozását a munkáltató dolgozó munkabéréből — leg­­­feljebb annak 33 százaléka erejéig — levonhatja. A munkáltató ebben az esetben is köteles követelését kártérí­tési határozattal, illetőleg fi­zetési felszólítással érvényesí­teni. Ha a jogerős határozat megállapítja, hogy a követe­lés egészben vagy részben alaptalan a levont összeget a határozatnak megfelelően a dolgozónak vissza kell fizet­ni.” Több vonatkozásban módo­sításra került a lakásépítési­­vásárlási támogatásról szóló 9. sz. melléklet. Annak érde­­k­ében, hogy az első lakást szerzők és az újonnan belépő fiatal dolgozók — akik egy év alatt bizonyították alkal­masságukat — a lakásala­punk szűkössége folytán ne kerüljenek hátrányba a má­sodik lakáshoz — lépcsőzete­sen nagyobb lakáshoz — ju­tók kényszerűen hátrányo­sabb helyzetbe kerülnek mint eddig voltak. A szabályozás és az indoklása a következő: „Aki már részesült lakás­támogatásban újból ilyet csak akkor igényelhet, ha megle­vő és értékesítésre kerülő la­kása a család jogos igényének alsó határától lakás­kérelem időpontjában kisebb,­­ továbbá ha az új lakás meg­szerzésében egyidejűleg vál­lalati érdek is közrehat, vagy ilyen jelentkezik­.­” ☆ A tanácsoktól, illetve az OTP-től értékesítésre kerülő — vevőkijelölési jogra — a tárgyévre beütemezett laká­sokba való beköltözhetőséget, vételt úgy is biztosítani kell, hogy az ehhez szükséges ös­­­szeget a vállalat a lakásépítési alapból erre a célra zárolja. A vállalatunk termelő, fizi­kai állományú dolgozóinak megtartása, megfelelő új mun­kavállalókkal való bővítése jövőt megalapozó létkérdés. Ezért igazságosabb és a vál­lalat — ezen belül a dolgo­zók­­­ érdekét jobban kifejező rendelkezéseket kellett hozni. A kollektív szerződés továb­bi módosítására 1987. április­ban kerül sor, melyhez a dolgozók javaslatait kérjük. Brutyó János (1911 –1967) Mély megrendüléssel és fáj­dalommal tudatjuk, hogy Brutyó János elvtárs a munkásmozga­­lom kiemelkedő személyisége, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának nyugal­mazott elnöke, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa tagja, országgyűlési képviselő, január 10-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Brutyó János te­­metése január 19-én, hétfőn 11 órakor lesz a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pante­onjában. Elhunyt elvtársunk ba­rátai, harcostársai, volt munka­társai 10.30 órától róhatják le kegyeletüket a Meső Imre úti te­mető fedett díszravatalozójában. ☆ Brutyó János elvtárs sok­sok szállal kötődött a nógrádi emberekhez, akik 1962-ben választották országgyűlési képviselőjüknek. S, ezt a bi­zalmat azóta is élvezte, folya­matos figyelemmel, törődéssel honorálta. Közelről kísérte figyelemmel Salgótarján köz­pontjának átformálását. Velük együtt örült az új lakásoknak, a sikeresen befejezett gyér­ rekonstrukcióknak, a jó mun­kának, minden szép emberi alkotásnak, a megváltozott életkörülményeknek. Fájdalmas a hír, hogy Brit­­tyó János elvtárs nincs, nem lehet többé közöttünk. Ám ab­ból a forradalmi elszántságból és következetességből, amely őt, az elvhű kommunistát min­dig is jellemezte, merítünk. Nagy élettapasztalatából táp­lálkozó bölcs tanácsait, ki­apadhatatlan optimizmusát hasznosíthatjuk a jövőben is. Brutyó János elvtársat gyá­szoljuk, aki tevékeny, tartal­mas életével mutatott példát az újabb nemzedékeknek. Em­lékét kegyelettel­­ őrizzük! Beszámoló taggyűlések előtt... A Az egyén és a kollektíva érdekében párt­­ Mrvawei szabályzata k­ötelezi a választott szerveze­tet, hogy rendszeresen számolja­nak be a végzett munká­nál. Az alapszervezetiek esetében ez évente, a beszámoló taggyűléseken történik. Az MSZMP KB titkársága határozatban módosította a taggyű­lések megtartásának rend­jét. A döntés értelmében ugyanazon taggyűlésen - február 1. és március 15. közötti időpontban — értékelik az 1986. évi munkát, fogadják el az 1987. év mun­ka­­prog­­amjukon­, a taggyűlések üléstervét és jóváhagyják a tag­díj beso­rol­á­soka­t. A párt munkáiban jól bevált gyakorlat, hogy a beszámoló tag­gyűlések előkészítésében a vezetőségek megismerik a párttagok, tömegszervezetek tisztségviselőinek véleményét a pártmunkáról, a párt politikája helyi megvalósításáról. Véleményt cserélnek a vezetőség irányító munkájának megítéléséről. A párbeszéd ez­ évi sajátossága, hogy a véleményeket már a közelgő tagkönyv­­csere előkészítésében is hasznosítják. A pá­rt­cso­portok értekezleten értékelik éves tevékenységüket. Megvonják a közösségi formáló tevékenységük mérlegét, a párt­­megbízatások teljesítését értékelik. A vélemények alapján kiraj­zolódnak ajánlásaik, javaslataik, az alapszervezeti mun­ka szín­vonalának javítására. Az üzemi pártbizottságok, pártvezetőségek­ ez idő tajt minősítik az ala­pszerve­zetek tevékenységét A több­irányú vélemények, tapasztalatok, vizsgálódások és ajánl­ások alapján a vezetőségek kollektívájának feladata összeállítani, előkészíteni a beszámolót, majd azt a tagság elé terjeszteni. A pártszervezetek az egész felkészülési folyamatban, majd a beszámoló taggyűlésen akkor végeznek felelősségtel­jes, a jövő szempontjából kezdeményező munkát, ha az éves pártmunkáju­kat a magasabb követelmények mércéjével mé­rik, önkritikusan, igényesen feltárjá­k, hogy a politikai, gazda­sági feladatokkal, az alap­szervezet­ döntéseivel összhangban fej­lesztették-e saját munkájukat. A feladatok, tennivalók megva­lósításában a kommunisták, hogyam álltak helyt. Milyen ered­ményeket hoztak döntéseik, mik befolyásolták, hátráltatták fej­lődésüket. Az irányító pártszervek tanácsa, hogy az értékelések ne lel­társzerű, mindenről számot adni igyekvő módon foglalkozzanak a pártmunkával. Az elért eredményekkel politizálva gondjaikat kritikusan, reálisan feltárva, konkrétan az alapszervezetet éintő politikai, gazdaságpolitikai kédésekkel foglalkozzanak. A helyzetértékelés alapján levont következtetésekből olyat­ programot tervezzenek, vitassanak meg, amely a párttagságot mozgósítja a feladatok ellátására. Végrehajtandó feladatként jelentkeznek párthatározatokból adódó megvizsgálandó, meg­tárgyalandó témák, de emellett döntő arányban a helyi feladatok­­ megtervezésére kell a fő hangsúlyt fektetni. Mindent meghatározó fontossága lant a munka program óra gazdaságipolitikai részének. Egy-egy alapszervezet, hogyan ha­tározza meg működési területének feladatait, milyen eszközöket, formákat választ a gazdálkodási követelmények érvényesítéséhez. A­z értékelés elvégzése, az új feladatok, megbízatások kia­dása csak akkor hozhat eredményt, ha az nem általáno­sít. Párttagnak, pártcsoportnak, alapszervezetnek egyér­telműen minősíti, elismeri a végzett munkáját, megérteti és meghatározza feladatát K, F. A munkaverseny 1987. évi irányelvei jobb munkával teljesítsük A Nógrádi Szénbányák politikai és gazdasági vezetése ké­ri a vállalat dolgozóit, hogy az elmúlt évek eredményeire építve — a SZOT-titkárság levelének megfelelően — 1987- ben a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója és Nógrád—Kemerovo testvérmegyei kapcsolatának 20. év­fordulójának méltó megünneplése érdekében, jobb munká­val teljesítsük túl termelési célkitűzéseinket, alapozzuk meg az MT által jóváhagyott szénbányászati ATB-határozat vál­lalásunkra vonatkozó időarányos tennivalóit. Érjünk el át­lagon felüli eredményeket. A gazdálkodás színvonalának ja­vítására, új megoldások alkalmazására, a nagy teljesítmé­nyű gépek jobb kihasználására, a költségek csökkentésére, a munka biztonságosabb megszervezésére fordítsuk figyel­münket. A nagy társadalmi évfordulók tiszteletére Induló versenyt melyet a bányász „Ifjúság 65” nevű front brigád kezdő­ termelőei célkitűzéseinket fényezett­­, jelentőségének megfelelően támogassuk. Kér­­jü­k­ dolgozóinkat, hogy földján­lásdikat (LMink. megfelelően tegyék meg, hogy az 1987. évi vállalati feladatok teljesülje­nek. Termelési versenyeink szorosan kapcsolódjanak a helyi célokhoz. Az egységek felajánlásai, a brigádok vállalásai, a munkahelyi feladatok gyorsabb, minőségileg jobb megvaló­sítására irányuljanak. A korábban jól bevált patronálási rendszer színvonalá­nak növelésével javuljanak a vállalások megvalósításának anyagi, technikai, személyi feltételei. A jól dolgozók közvetlenül a kimagasló teljesítmények elérése után részesüljenek megfelelő súllyal erkölcsi, anya­gi elismerésben. Vállalatunk dolgozóinak munkakezdeményezései, a válla­lások segítsék elő célkitűzéseink megvalósítását, melynek fő területei a következők: O Széntermelési feladata­ink teljesítéséhez 949 Kt (nyers) szén termelését megvalósítani. Ezen belül kell 140 Kt belker.­széntervünket a 101 százalékra teljesítsük. A szénminőség javítása továbbra is kiemelt fel­adat. A mélyművelésű aknák­nál, külfejtésnél tegyenek konkrét vállalásokat, melynek hatására a fajlagos hőmennyi­ségtervünket legalább 101 szá­zalékra teljesítsük, emellett kívánatos, hogy a fajlagos szénérbevételi tervünket javítsuk. A szénmosót üzemel­ts­tető egységnél olyan felaján­lásokat tegyenek, melyek próbaüzem után a zavartalan a üzemmenetét biztosítják. Ez­által a mosottszén-termékek megfelelő minőségben kerül­hessenek a fogyasztókhoz. A végathajtó brigádok vállalásai segítsék elő a termelés-vágathajtás hangjának megteremtését, össz­a Vágathajtási tervek személyi és tárgyi feltételeinek biztosí­tásával, gyorsvágathajtások szervezésével — 10 115 méter saját vágathajtási terv helyett 10 215 méter teljesítésére irá­nyuljanak. A termelékenység növe­lésének minden elemé­re — különösen a nagy érté­kű gépek, berendezések hasz­nálatára, kihasználására — fokozott figyelmet kell fordí­tani a bányákban és a kül­színen egyaránt. A mélyművelésű szénter­melésben az 1986. éves 1,084 t/műszakot (nyers) 1987-ben 1,224 t/műszakra teljesítsük. A külszíni üzemek törekedje­nek a normák túlteljesítésé­re és az üzem termelékenysé­gi mutatóinak javítására. A munkaverseny által biz­tosított lehetőségeket minden­hol jobban föl kell használni a teljesítmények gyorsabb nö­­velése érdekében. A szénen kívüli üzemek dolgozói vállalják a konkrét termékek, beruházási munkák, szolgáltatások határ­idő előtti befejezését, a szén­­szállítás és osztályozás jó meg­szervezését. Vállalásaik irányuljanak az exportf­eladatok teljesítésére (rubel és nem rubel területen egyaránt), a vagonvontatók minőségének javítására, a ter­vezési és előállítási költségek csökkentésére, a páncélkaparó­program folytatására, a vil­lamos- és faipari termékek minőségének javítására, árbe­vételi és eredménytervük túl­teljesítésére. A felajánlások, válla­lások irányuljanak az önköltségek csökkentésére, ta­karékosságra, az anyagok új­rahasznosítására. Anyag- és energiafelhasz­nálási tervvel szemben válla­lati szinten érjünk el 12—23 OMFt-os megtakarítást. A fajlagos költségek csökkentése vállalatunk egyik legjelentősebb feladata. A minőség javításával, az ár­bevételek növelésével, az ész­szerű takarékossággal és a munkaverseny lendületének fokozásával érjünk el vállala­ti szinten — 295 MFt saját­­vállalati eredményt. Fegyelmezett, figyelmes munkavégzéssel, a tech­nológiai fegyelem betartásá­val, saját és munkatársaik épségének, egészségének meg­óvásával segítsék a vállalat baleseti helyzetének további javítását, a balesetek számá­nak, ütését.súlyosságának csökken­ő vállalásokban fordít­sunk kiemelt figyelmet a munkafegyelem további szi­lárdítására, a munkaidőalap védelmére. A munkaverseny­­vállalásokban kapjon helyet — bányászati vonalon — a té­li negyedévek növelt üzem­idejű munkarendjének általá­nossá tétele és a felkészülés a termelési szerkezetváltás­ból eredő belső létszám-át­csoportosításokra. Az üzemek gazdasági és moz­galmi vezetői, a versenybi­zottságok a brigádokkal együtt­működve dolgozzák ki a helyi versenycélokat, tegyenek konk­rét vállalásokat, segítsék az újítómozgalom továbbfejlő­dését. Az üzemek, körletek tervét bontsák le brigádokra és azo­kat szocialista brigádvezetői értekezleten ismertessék, me­lyek alapján a brigádok vál­lalkozzanak az irányelvekben javasolt célok megvalósításá­ra. ösztönözzék a dolgozókat, színesebb, hatékonyabb ver­seny kialakulására. Javítsák a versenypropaganda színvo­nalát, tegyék rendszeressé a jól dolgozók eredményeinek népszerűsítését. Erre használ­ják fel a szóbeli agitáció, saj­tó, a rádió és a versenytáb­lák adta lehetőségeket. A szocialista és ifjúsági brigádok törekedjenek az új, korszerű technika és techno­lógia jobb eredményeinek kihasználására, alkalmazásá­ra, az újítási tevékenység fel­lendítésére. Tegyenek konkrét vállalá­sokat közhasznú társadalmi munkák elvégzésére. A brigá­dot segítő mozgalmi és mű­szaki vezetők törekedjenek színvonalasabb, konkrétabb vállalások elkészítésére, a tel­jesítményekhez szükséges fel­tételek biztosítására, amit komplex intézkedési terveik­ben is rögzítsenek. Az üzemek vezetése a vállalásokat minő­sítse és aláírásával fogadja el. Az üzemek, a brigádok 1987. éves vállalásaikból készítsék el saját felajánlásaikat. Az üzemi irányelv alapján a brigádok 1987. január 31-ig adják le vállalásaikat, az üzemi felajánlásokat február 15-ig küldjék meg a vállala­ti versenybizottságnak. AZ ÜZEMI IRÁNYELVEK KIDOLGOZÁSÁNÁL A KÖVETKEZŐKRE TÉRJENEK KI: — A műszaki iparos és kiszolgáló brigádok tegyenek vállalást a termelés feltétel­rendszerének javítására. Az osztályozó, bányászati gépja­vító és bányászati villamos­műhely, az anyagraktár bri­gádjai vállalják a szénelőké­szítés javítását, a bányák ki­szolgálását. Csökkentsék nagy teljesítményű gépek ja­a­vítási költségeit, növeljék a bérleti rendszer biztonságát, javítsák a minőséget. — Az üzemi irányelvekben olyan feladatok fogalmazód­janak meg, melyek lehetővé teszik, hogy a kollektívák jobb eredményeket érjenek el az országos ágazati, a vállalat legjobb brigádja versenyben. — Továbbra­­ is ösztönözzék a komplex brigádverseny, Döntsünk rekordot, a Munkád a mellé add a neved, a páros­versenyeket, szerződéskötése­ket és az ezektől eltérő, új kez­deményezéseket. — Vállalják az új, nagy tel­jesítményű berendezések (pl. az önjárók, a vágathajtó kom­bájnok) kezelésének gyors el­­­sajdu­lását, a gépek jobb ki­használását, megóvását.­­ A vállalások irányulja­nak a balesetek megelőzé­sére, a munka biztonságának fokozására, ezen belül külö­nösen a biztosítási munka megfelelő elvégzésére, a fi­gyelmes anyagmozgatással, a biztonságos munka felté­teleinek megteremtésére. — A brigádok tegyenek vál­lalásokat politikai, szakmai műveltségi szintjük emelésére, az új technikához való érté­sük gyarapítására, magánéle­tük, társadalmi közéletiségük gazdagítására. Az általános műveltség, té­­­jékozottság, kulturálódás ér­dekében a kollektívák felaján­lásaikban vegyék figyelembe a művelődési házak, a Nóg­rádi Sándor Múzeum, az IBUSZ, a Kossuth Könyvki­adó és a Művelt Nép Kiadó, valamint a helyi könyvtáráig ajánlásait. Aktívan vegyenek részt az Utazzunk együtt vállalati ve­télkedőn. A szocialista és if­júsági brigádok tegyenek ele­get a különböző művelődési intézményekkel kötött szo­cialista szerződésben foglal­taknak. — Ifjúsági brigádjaink vál­lalásaikban térjenek ki KISZ helyi akcióinak, célki­a­tűzéseinek megvalósítására. Az 1997. évi vállalati célkitűzések megvalósításában to­vábbra is számítunk minden dolgozónk lendületére, szorgal­mára, aktivitására. Az üzemek felajánlásai és a brigádok vállalása segítsék a munkahelyi programok teljesítését, az üzemi, vállalati tervfeladatok túlszárnyalását. Bízunk abban, hogy a dolgozó kollektívák jobb, figyel­mesebb munkája lehetővé teszi a feszített feladatok, célki­tűzések maradéktalan végrehajtását, terveink túlteljesítését. Salgótarján, 1987. január 12. Zsuffa Miklós vezérigazgató Mákos Nándor pb-titkár Jó szerencsét! Farkas József vszb-titkár Kovács Ferenc KISZ-biz. titkár

Next