Nógrádi Bányász, 1988 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

Alapvető politikai feladat gazdaságunk stabilizálása A múlt évi munkáról és az idei tervekről tárgyalt vállalatunk pártbizottsága . Lapzárta után, január 25- én délután 14 órától, a sal­gótarjáni Bányász Művelődési Házban kibővített ülést tar­tott vállalatunk pártbizottsá­ga. A testület első napirend­ként megtárgyalta az 1987. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását és az 1988. évi legfon­tosabb teendőket. Az írásos anyaghoz Kazinczi András műszaki vezérigazgató­­helyettes fűzött szóbeli kiegé­szítést. mérséklődött a támogatás A vállalati pártbizottság egy esztendővel ezelőtt négy pontban határozta meg az 1987. évi gazdaságpolitikai munka súlyponti feladatait, 1. Folytatni kell a mélyművelésű széntermelés koncentrációját, s a szén minőségének javítá­sával párhuzamosan szükséges kielégíteni a lakossági igénye­ket. 2. Üzembe kell helyezni az új szénmosót, s tovább kell korszerűsíteni az osztályozót. 3. Korszerűbbé, jövedelmezőb­bé, perspektivikus­abbá kell tenni a szénen kívüli termelés szerkezetét, hogy hatékonyab­ban alkalmazkodjon a piaci feltételekhez. 4. A gazdasági cselekvés központjában minőség, a hatékonyság és a a jövedelmezőség álljon. A célok elérése érdekében készültek el a vállalatnál, va­lamint az üzemekben a ter­vek, ám a népgazdaság hely­zetében bekövetkezett kedve­zőtlen változások miatt erő­teljesen mérséklődött a tám­om­gatás, s ez újabb programok kidolgozását követelte meg. Ezek lényege: csökkentették az előirányzott termelést és a szénen kívüli tevékenységben­­ nagyobb nyereség elérését tűzték ki célul. • Az új helyzetben való al­­kalmazkodás szükségessé tett egy sor különféle intézkedést. Ezeket a változásokat felesle­ges felsorolni, ismertek. Ele­gendő megemlítenünk: előtér­be került a költségek csök­­kentése, a termelő és kiszol­gáló létszám arányának javí­tása, az improduktív beosz­­­tásúak számának mérséklése, mindenhol meghatározóvá vált a nyereségérdekeltség. Ám most már tudjuk: ezek az intézkedések sem segítették kellőképpen a gazdálkodás stabilizálását. Az első fél évben túl­teljesítette széntermelési tervét a vállalat, javul­tak a mélyművelés mutatói. A második hat hónapban viszont jelentősen visszaesett a melés, s ennek objektív ter­és szubjektív okai egyeránt van­nak. Az illetékesek remélhe­tően­ levonták a tanulságokat és hasznosítják majd­­ azo­kat,, mi csak a tényeket akar­juk közölni. Jelentős lemaradások Nos, mindössze a szorospa­­taki akna tett eleget a tervé­nek, a többi bánya tobb-ke­­vesebb mínusszal zárta az évet A kányási bányaüzem termelésben 32 ezer 476 ton­nával, árbevételben 119 millió 90 ezer forinttal maradt le a tervtől. A ménkesi bánya­üzem az előirányzottnál 68 ezer 931 tonnával kevesebb szenet bányászott ki, míg ár­bevételben 61 millió forint az adósága. A vállalat 101 ezer 407 tonnával termelt kevesebb szenet a tervezettnél. Bár a nem széntermelő üzemek és részlegek szinte kivétel nél­kül túlszárnyalták ez irányú kötelezettségüket, a Nógrádi Szénbányák összességében 137 millió 939 ezer forint hiányt könyvelhetett el árbevétel­ben. Vágathajtásban sem, ró­zsás a helyzet. A kányási bányaüzemben a programozott 6462 méterrel szemben csak 3526 méter bányafolyosót ké­szítettek. A ménkesi bánya­üzemben a tervezett 3653 mé­ter helyett mindössze métert haladtak előre a 3190 vá­gatóajtók. A vállalat tehát a célul tűzött 10 ezer 115 mé­ter bányafolyosótól 3399 mé­terrel maradt el, s ez nega­tívan befolyásolhatja majd az elkövetkezendő időszak ter­melését, ugyanis a szükséges­nél kevesebb a fejtésre elő­készített szénmező. A gazdálkodásról elmond­ható: csak részben sikerült el­lensúlyozni intézkedésekkel a termelés lemaradását, az ár­bevétel-kiesést, bár a költsé­gek terén számottevő a meg­takarítás. A Pénzügyminisz­térium által 1987-re engedé­lyezett 120 millió forint idő­beli elhatárolás, valamint az amottoziciónak a veszteség rendezésébe történő bevonásá­val a veszteséges gazdálkodást valószínűleg sikerül elkerül­ni, azonban összességében mé­gis 209 millió forint érdekelt­ségi mob­i,alaphiánnyal kell szá­­ ­orskérdésről van szó­. A jövőt pozitív irányban befolyásolná, ha az elkövet­kezendő hónapokban jó ered­ményeket érne el kollektívánk, s a minisztériumi és a banki szakemberek előtt igazolnánk: a nehéz helyzet ellenére ké­pes vállalatunk a szerkezetát­alakítási program maradékta­lan végrehajtására. Éppen ezért alapvető politikai fela­dat mindenki számára gaz­dálkodásunk Gazdaságpolitikai stabilizálása! munkánk középpontjába az eddigieknél még fokozottabban kell állí­tanunk az eredményes gaz­dálkodás megteremtését hi­szen sorskérdésről van szó. A terv értelmében vállala­tunk 849 ezer tonna szenet akar termelni. Ebből 440 ezer tonnát, a ménkesi, 490 ezer tonnát a kányási bányaüzem­nek kell adni. Vágathajtás­ban 9635 méter bányafolyosó elkészítése a feladat. A ká­nyási aknában 6900, a mén­kesi bányában 3685 méter vá­gatki­hajtás a cél. Reáli­an számolva, szénter­melésben csak a feltételek szigorodására, a fajlagos költ­ségek kényszerű csökkentésére számíthatunk. A szénen kívü­li tevékenységben a kedvez­mények megszűnését, a jö­vedelmezőség fokozásának igé­nyét várhatjuk. Sokirányú teendők Éppen ezért törekedjünk többlettermelésre, a minőség a javítására, az árbevétel nö­velésére. A fejtési kapacitás megteremtése érdekében el­sőbbséget kell biztosítani a feltárási és az előkészítési munkának. A szénen kívüli te­vékenységben egyértelműen cél a nyereség növelése. A társüzemi szolgáltatásban a szolgáltatás színvonalának emelése mellett gondot kell fordítani a költségcsökken­tésre. Javítsuk a termelő­­kiszolgáló létszám arányát. (Ahogyan említettük, a párt­bizottsági ülésre lapzárta után került sor. Ezért a vi­tában elhangzottakra követ­kező lapszámunkban térünk majd vissza.) A K­­M Változtak az étkezési normák­ ­ Az 1988. január 1-ei élet­be lépett áremelkedések hatásá­ra árváltozásra került sor az üzemétkeztetés területén. vállalat szakszervezeti bizott­­­ságával történt egyeztetés alapján a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat egy adag ebéd fogyasztói árát 31,60 forintban állapította meg. A dolgozói térítés 20 forint­ra módosult. A közölt térítési díj január 1-től érvényes. Vállalatunk minden adag ebédhez 11,60 forinttal járul hozzá. Új­ frontot indítottak Ménkesen, a keleti bányamezőben. A fejtésből januárban közel 11 ezer tonna szenet akarnak felszínre küldeni az itt dolgozó bányászok. Ké­pünkön: Tóth János harmadvezető vájár és Kuris Károly körletvezető ellenőrzik a munkahelyet. Fotó: Baranyi László Változatlan áron.• Hogyan rendelhető meg a Nógrádi Bányász? A Nógrádi Vesztőbizottság a Bányás­­szer­értesíti az előfizetőket, hogy 1988. évre a következőképpen lehet elő­fizetni az üzemi lapot: L A nyugdíjasok szakszer­vezeti alapszervezetei csopor­tosan a Nógrádi Szénbányák Vállalat 271—00103. számú csekkszámláján fizethetnek elő. 2. Egyedi előfizetőik az igaz­gatóság főpénztárában, illetve az előbbi számú csekken ren­delhetik meg az újságot. Csoportos megrendelés ese­tén kérjük, hogy az előfizetők névsorát, pontos lakcímét a vállalati pártbizottságra adják le. A lap ára nem változik, marad 1 forint 30 fillér, m­­iu­­tán 1987. második fél évétől havonta egyszeri meg­jelenéssel terjesztjük lapun­kat, így egy évre az előfizetés összege 15 forint 60 fillér. Kérjük előfizetőinket, hogy az újságot február 20-ig szí­veskedjenek megrendelni! Ez az új címjegyzék összeállítá­sát nagymértékben elősegíte­né. Márciusban már az új címjegyzék alapján postáz­zuk majd a­­ Nógrádi Bányászt. Újabb szerződés a láthatáron Fejlődik kapcsolatunk a drezdai gépgyártók­­kal Drezdában és környékén száz éve gyártják a villamos motorokat. Ez a térség a köz­pontja az NDK egyenáramú villamos motorgyártó központ­jának. Több gyár tartozik a Villamos Gépgyártó Kombi­náthoz, melynek termékei, az alkalmazott technológiák idő­ről időre képesek megújulni. Ez a titka a sikernek... Vállalatunknak másfél tizedes és több területre év­ki­terjedő a kapcsolata a kombi­náttal. Különöse­n az utóbbi két-három évben fejlődött rendkívül dinamikusan együtt­működésünk. Amíg 1984-ben a termelés értéke 51,5 millió forintot tett ki, addig 1987- ben már 177 millió forintra rúgott. Vagyis több min­t megháromszorozódott! Az idei szerződés 203 mil­lió forintról szól, s a telje­sítés a kisterenyei vállalko­zási üzem villamos részlegé­nek jelent munkát. További 47 millió forintos szerződést is előkészítünk, melyből 35 millió forint értékben az acélszerkezeti üzem kap majd megbízatást. A kooperáció így már két üzemrészünket érin­ti, s további bővítésre is van lehetőség. Forintban ugyan alig mér­hető, de az NDK-beli part­ner azzal is jelentős szakmai segítséget nyújtott számunkra, hogy évről évre igényesebb gyártmányokat helyezett el üzemünkben. A kezdeti te­kercsgyártás mellett már komplett villamos generáto­rokat, továbbá a legnagyobb s­övetelménynek­ is ü meg,f«i«k> motor álló- és forgórészeket is előállítunk. Kapcsolatunk most már há­rom drezdai üzemre terjed ki, s ez napi ügyintézéseket kí­ván. Rendszeres a szakmai delegációk kölcsönös látoga­tása. A találkozások alkalmat kínálnak az esetleges problé­mák megbeszélésére a to­vábbi termelés és a műszaki fejlesztés előkészítésére. Ma­gától értetődően emberi kap­csolatok­­ is kialakultak, ezek hozzájárulnak a két nép s barátságának elmélyítéséhez. A villamos gépek gyártása komoly jövőt jelent, az együttműködés további fejlő­dése biztos alapul szolgál üzemünk termelésének növe­léséhez, funkhoz. szakmai gazdagodó­Jobbágy Kálmán vállalkozási főelőadó Példamutatóak a termelésben, a közéletben, a fegyveres szolgálatban Kovács László, a BDSZ főtitkára a bátonyterenyei munkásőrök egységgyű­lésén Kürtszó, a Rákóczi-induló jelezte a Nógrádi Sándor ne­vét viselő bátonyterenyei munkásőrök ünnepélyes év­záró-évnyitó egységgyűlésé­nek kezdetét, amikor György Gáspár egységparancsnok je­lentést tett Czene Józsefnek, a Bátonyterenyei Városi Jo­gú Nagyközségi ság első titkárának. Pártbizott­Ezután Bodor József, a bátonytere­nyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a személyi állo­mányt, azok hozzátartozóit, a meghívott vendégeket. Együtt ünnepelt a bátony­­terenyeiekkel Kovács László, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Skoda Ferenc rend­őr ezredes, megyei főkapi­tány, Tőzsér Gáspár ország­­gyűlési képviselő, Váradi Pé­ter, a Munkásőrség gás Parancsnokságai!»« Orsz­­tályvezetője, Nagy József, osz­munkásőrség Nógrád megyei a parancsnokán­ak helyettese. György Gáspár rancsnok beszámoló egysége a­jelenté­sében hangsúlyozta: » Egységünk munkásőrei tudják, hogy társadalmunk, a párt politikája iránti el­kötelezettségüket legjobban azzal fejezhetik ki, ha a gaz­dasági munkában, az érték­­teremtésben példamutatóan helytállnak. Ezen túlmenően szívesen vállalnak társadalmi munkát a közcélú lakó­területük fejlesztése,­­ szépí­tése érdekében. A legaktí­vabbak közül is kiemelked­tek a mátraterenyei, a kiste­­renyei, a lucfalvi és a dorog­­házi munkásőrök. Az egység parancsnoka ez­után így folytatta: — Munkásőreink között so­kan választott testületekben, társadalmi szervezetekben önzetlenül szolgálják a köz­ügyet Egységünk személyi állományának közel 82 száza­léka párttag, 41-en töltenek be párttisztséget, 46-an a népfro­ntbizottságokban tevé­kenykednek, 22-en szakszer­vezeti munkát végeznek, 30- an a helyi tanácsokban dol­goznak, 42-en pedig az ifjú­ság honvédelmi hazafias ne­velését segítik. A tapaszta­latok azt mutatják, a m­unkásőrségnek nagy hogy te­(Folytatás a 4. oldalon.) Egyszerűsödik az irányítás, csökken a létszám Szervezeti és személyi változások Január elsejei fordulónap­pal újabb szervezeti változá­sokra került sor vállalatunk­nál. Ennek lényege: egyes irányítási lépcsők megszűntek, az igazgatóság néhány osz­tályát összevonták, új, önál­ló üzemegységet hoztak létre. A módosításokkal a vállalat­­vezetés hatékonyabbá és egy­szerűbbé akarja tenni a szer­vezetet, s tovább kívánja csökkenteni az igazgatósági létszámot. Az átszervezés eredménye­ként megszűntek a szociális igazgatói, termelési főmérnöki és fejlesztési főmérnöki funk­ciók. Feladatukat a múltban általuk irányított osztályok látják el Összevonták a ter­melési és­ bérosztályt. A ter­melési osztály hatáskörébe kerültek a munkaerő-gazdál­kodási teendők is, amelyek elő­zőleg a munkás- és szociális osztályhoz tartoztak. A titkárságból és a jogügyi osztályból megalakult az igazgatási osztály. Az eddigi feladatain túlmenően a jövő­ben ellátja a nemzetközi és panaszügyekkel kapcsolatos teendőket is. A munkás- és szociális osztály hatáskörébe kerültek az egész vállalatra kiterjedő gondnoksági feladatok, vállalkozási iroda szervezeté­­­ből levált a kereskedelmi csoport, s beleolvadt az anyag- és az áruforgalmi osztályba. A nagybátonyi gépüzemből kivált és önálló szervezetként működik a fuvarozási üzem­egység. A szervezési intézkedések személyi változásokkal jártak. A termelési osztály vezetője: Cserháti József. Helyettesei Kaszás József, Kocsis József és Fáklya Károly. A jogi és igazgatási osztály vezetője: dr. Szőllős Gyula. Helyette­se: Nagy Róbert. A fejlesz­tési osztály vezetője: Jedlics­­ka József. Helyettese: dr. Bocsi Ottó. A fuvarozási üzemegység vezetője: Válóczy Tibor. Gazdasági vezetője: Susán Tiborné. Gordos Nándor személyzeti osztályvezető

Next