Nógrádi Krónika, 1994. március (1. évfolyam, 1-26. szám)
1994-03-14 / 12. szám
1994. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ Nónfádi#Krónika GYÖNYÖRŰ JUBILEUM: KÁROLY ATYA ARANYMISÉJE Életével mutat példát híveinek SZABÓ GY. SÁNDOR Néztem az idős papot tegnapi aranymiséjén a salgótarjáni Acélgyári úti Szent József-plébániatemplomban. Mellette segítőként csak három paptársa mozgott, ministránsok hada sem vette körül. Méltató beszédek helyett rövid köszöntők hangzottak el. A hívekkel teli templomban sokak szemében könny csillogott. Strichics Károly főesperes plébános pappá szentelésének 50. évfordulóját ünnepelték. A galambősz hajú pap boldog meghatottsággal fogadta a feléje sugárzó szeretetet, s végül aranymisés áldásában köszönte meg hívei hűségét az Úristennek. S aki csak egy kicsit ismeri, az tudja: számára ez az utolsó mozzanata volt a lényeg. A liturgián ez alkalomból kicsit átfénylő ceremóniát megértéssel „viselte”. Egész életében az egyszerűséget hirdette, a szegénységet élte meg gyerekfejjel, s szerényen élt és él mind a mai napig. Szokták mondani: a pap is bort iszik és vizet prédikál. Lehet, hogy ilyen szolgája is van az Istennek, de Károly atya nem ez a típus. Munkáskörnyezetből indult. Máig is munkáspapnak vallja magát, sőt büszke erre. Édesapja a salgótarjáni Rima hengerésze volt. Rövid időre Ózdra helyezték, majd ismét a kenyeretlen városba. Édesapját már ötéves korában elvesztette, ekkor kopogtatott be a kis családhoz a nélkülözés, s maradt nem kívánt vendéggként hosszú évekig. A Pécskő-dombi cigányiskola padjait koptatta, majd később eminens diákként a báró Chorin Ferenc Reálgimnáziumban folytatta tanulmányait. Sovány bőröndjével, váltás öltönnyel 1939.nyarán lépte át a rozsnyói szeminárium bejáratának küszöbét, s öt év múlva 1944. március 4-én szentelték pappá. Egy pap ott szolgál, ahová püspöke a hívek közé küldi. A diszpozíciók, áthelyezések sora egy pap életében lehet több, lehet kevesebb. Károly atya hivatásának Zagyvapálya, Karancskeszi, Kazár, salgótarjáni főplébánia, Cered, Tomnaszentandrás, Bódvaszilas és 1959-től napjainkig az acélgyári Szent József-plébánia az állomásai. De, ha egy kicsit ismerjük az elmúlt évtizedek történéseit, akkor nyugodtan nevezhetjük stációknak ezeket az állomásokat, amelyekhez hasonlót jártak be Strichics Károly paptestvérei is. Elég, ha csak a zagyvapálfalvai nyilasórát említem, vagy az ötvenes- hatvanas évek békepapi mozgalmát. Károly atyát is hívták a „békesség” hívei balassagyarmati találkozójukra, de nem ment el. Nem hagyta cserben azokat a bátor és mondhatni önfeláldozó szülőket, akik be merték íratni hittanra gyermekeiket. Pedig jól tudták: ezért órákon belül az üzemi személyzetistől megkaphatják munkakönyvüket. Egyik nagyhatalmú elöljárója egyszer megüzente: Strichics tűnjön el Tarjánból, mert lefogja az ÁVÓ! A hatalommal paktáló főpap figyelmeztetését nem fogadta maradt meg. Pedig saját szavait idézve: Salgótarjánban a pap nem volt jó cégér. „Kis Moszkva” társadalmában, világában élni, dolgozni, Isten tanítását hirdetni bátor vállalkozás volt. Embert próbáló cselekedet. És a korábbi időkben is. Mosolyt fakasztó történetként említette, hogy a Rima vezetése megkövetelte a férfinéptől is a templomba járást Addig, amíg az igazgató nem ment nyári szabadságra, meg is teltek a padsorok, de utána inkább mentek a vasasok a hűvös kocsmába. Elviselte, sőt az itt megélt aranymiséje is bizonyítja, hogy nem futamodott meg. Pedig lehetett volna, akadt oka bőven. „Ez a pap...! Ki ez a csuhás?” - gúnnyal, nem kis megvetéssel hangosan, vagy fog között sziszegett félmondatok sokszor a szívébe markoltak. Nem adta fel, hitt abban, hogy „Kis Moszkvára” is előbb utóbb új idők köszöntenek. Amit viszont a mai napig saját kudarcának nevez: nem sikerült a családokhoz úgy eljutni, ahogyan szeretett volna. Igaz ebben az is közrejátszott, hogy ha elment, vagy hívták valemelyik családhoz, akkor a vendéglátók kapták a rosszízű, méltatlan szemrehányást: mi az, ti pappal barátkoztok ? Ami viszont boldogsággal tölti el, s ezt a tegnapi aranymiséjén is elmondta hűséges híveinek: a munkások védőszentjének temploma mindig nyitva állt és áll a betérők előtt egy rövid imára, főhajtásra, s ezzel élnek is a hívek. Károly atya az egyszerű emberek között volt boldog, nekik prédikált 50 éven keresztül. Hite szerint bennük a korán halt apját és az utolsó leheletéig dolgozó édesanyját látta. Strichics Károly nyáron tölti be 75. életévét. A végső égi szállásra költözés előtt elöljáró püspökétől felmentést kapott a plébániai munka alól, s júniustól már a nyíregyházi papi otthonban pihenhet. Továbbra is maradva Isten szolgájának, helyettesítésekkel segít majd amúgy is leterhelt paptestvérein, Isten szőlőjének fáradhatatlan munkásain. Ehhez kívánunk neki további lelki békét és jó egészséget! Az aranymise megható pillanata Károly atya Az Acélgyári úti Szent József plébániatemplom A forradalom szent szövegei 1848. március 15-én késő délelőtt az esős Pozsonyban egy pillanatra kisütött a nap, és amikor a Ferenc Károly gőzhajó elindult a kikötőből, gyönyörű szivárványív alatt kezdhette meg az útját Bécs felé. A szivárvány szerencsés jelnek számított, így érezték azok, akik integettek az országgyűlési küldöttségnek, és így érezték azok, akik e küldöttség tagjaiként a hajó fedélzetén voltak. Egy szent szöveget vittek magukkal, amelyet eredetileg Kossuth Lajos fogalmazott meg még március 3-án, de amelyet március 15-én reggel máris megváltoztatott, határozottabbá és világosabbá tett. Bécsben már ismerték ezt a szöveget. Németre fordítva terjesztették, újra meg újra felolvasták, hiszen Kossuth ebben megismételte Batthyány Lajos 1847-ben már kifejtett kérését, gondolatát, követelését: adjon az uralkodó alkotmányt nem magyar országainak, így lesz ez a Kossuth beszéd a március 13-i bécsi forradalomnak is szent szövege. Kossuth azonban a hajó indulása előtt az Országgyűlés kerületi ülésén világosan kimondta mindazt, amit addig nagyon óvatosan fogalmazott meg, nehogy eleve lehetetlenné tegye a felső tábla hozzájárulását vagy az uralkodói szentesítést.A karok és rendek kijelentik, hogy azon felírási javaslatukban, melyet az országgyűlési teendők iránt a méltóságos főrendekhez általküldöttek, a szellemi kifejlődés szükségességének megemlítése által a népnevelést, vallási jogok viszonosságát, az esküdtszékek létesítését és a sajtószabadságot, úgyszintén a nemzeti erőnek egyesítése szempontjából az Erdéllyeli egyesülést is nevezett szerint értetni kívánják; továbbá hogy ott hol a képviseleti rendszernek alkotmányos iránybani fejlődését határozott kívánataik sorába helyezik, ezen általános kifejezés alatt nevezett szerint az országgyűléseknek Pesten évenként leendő tartása szükségét is célozták kifejezni, miután országgyűlések évenkénti tartása a kormány felelősségével várhatatlan kapcsolatban áll.” így lesz a gyönyörű, nagyívű szónoklatból világos beszéd. A feliratban immár minden benne van, ami a modern, az európai, a polgári Magyarország megszületéséhez szükséges. És a szivárvány valóban szerencsés jelnek bizonyul. A küldöttség eredménnyel tér vissza, Batthyány Lajos gróf megalakíthatja az első felelős kormányt, április 11 - én pedig az uralkodó is szentesíti a következő szent szöveget, a márciusi törvényeket. Máig csodáljuk Kossuth nagy beszédét és ezeknek a szent törvényeknek a szövegét, mégis úgy érezzük, hogy a forradalom céljainak igazi összefoglalása az a tömör és csattanós tizenkét mondat, amit a pesti márciusi ifjak sűrítettek össze a feliratból. Egy forradalomnak tömör jelmondatokra, röviden és érthetően kifejezett célokra van szüksége. Ezt a tömörítést végezték el a márciusi ifjak, amikor a maguk — az Országgyűlés kívánságaival egybehangzó — követeléseit megfogalmazták. Nem ez az egyetlen ilyen radikális tömörítés ezen a napon. Egy ország ismerte és énekelte a reformkor legnagyobb költőjének gyönyörű, nagyívű bordalát és a Fóti dalt. Amikor Petőfi papírra veti a Nemzeti dalt, alighanem utalni kíván, akár öntudatlanul is erre a közismert versre. Lukácsy Sándor említette meg először, hogy lám, a Fóti dalban is ott van a most — vagy — soha gondolata: „most kell neki felvirradni vagy soha”. És a Fóti dal is azzal a gondolattal ér véget, amivel a Nemzeti dal. Mégis mennyire más, mennyire csattanósabb, mennyire forradalmi az a tömörítés, amelyet Petőfi vetett papírra. Ezért is érezzük úgy, hogy a forradalom születésének pillanata és vele a korszerű Magyarország születésének pillanata nem ama gőzhajó indulásának a másodperce, hanem az, amikor Jókai megjelent a Länderer és Hackenast Nyomda ajtajában a szabad sajtó első termékeivel, a Tizenkét ponttal és a Nemzeti dallal. Pesten nem volt szivárvány. Ocsmány havaseső esett, nem lehetett tudni, hogy a két nyomtatvány a nyomdai műveletektől nedves-e vagy az esőtől. Mégis ez a születés pillanata. Az a kattanás, amikor ezer és ezer ember Jókai kérésére egyszerre csukja be az esernyőjét. Kérem, figyeljünk. Ez a kicsiség a nemzeti egység születésének másodperce. Mert ettől fogva egy nemzet, egy egységes és európai nemzet érzi magáénak mindazt, ami ebben a két tömör és szent szövegben megtalálható. Egy egységes és európai nemzet áll ki, ha kell, fegyverrel is ezekért az eszményekért. És ha azóta bármikor a magyar történelemben meg akarja sérteni valaki ezeket a március 15- én kivívott jogokat, egy egységes és európai nemzet nyúl vissza ösztönszerűen március 15-éhez és a két szent szöveghez. A jogokat elég egyszer kivívni és utána gondosan megőrizni. Ha valamire, arra bizonyára emlékeztet ez a csodálatos évforduló, hogy amit az elmúlt századokban vagy amit az elmúlt esztendőkben kivívtunk, azt őrizzük is meg. Ugyanolyan szeretettel és ugyanolyan odaadással, mint a márciusi fiatalok tették. TÖRTÉNÉSZ, ÁLLAMTITKÁR KATONA TAMÁS Főszerkesztő, felelős kiadó: BENCSIK ANDRÁS Főszerkesztő-helyettes: VASKOR ISTVÁN Kiadó igazgató: JOHAN JÁNOS Kiadja: 150 ÉV KFT Szerkesztőség és kiadóhivatal: 3100 Salgótarján, Május 1. út 79/A Tel: (32) 316-588,316-065,316-358 Fax: (32) 317-974 Hirdetésfelvétel a kiadóhivatalban. 2660. Balassagyarmat, Rákóczi útl8. Tel/Fax: (35) 311-603 Szerkesztőség-vezető: Matúz Gábor Terjeszti: a Magyar ftrsta Rt. Budapest-vidéki Igazgatósága. Budapest V. Váci utca 34. Tel: (1) 118-2491, Fax: (1) 118-2693 Igazgató: Szatmári Géza BUVIHÍR Rt. Budapest XIII. Véső utca 3. Tel: (1) 120-3349, Fax: 129-5688 Ügyvezető igazgató: Halassy István Előfizetési díj: egy hónapra 250 Ft, negyedévre 750 Ft, fél évre 1500 Ft, egy évre 3000 Ft. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a kiadónál. Nyomtatás: Verseghy Nyomda Kft., Szolnok Felelős vezető: az ügyvezető igazgató ISSN 1217-999 X Lapszámunkat szerkesztette: VALLUS TIBOR Tervezőszerkesztő: TÓTH LAJOS, DÉCSEI PÉTER 9