Nógrádi Krónika, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-03 / 103. szám

6 1996. MÁJUS 3., PÉNTEK ■ ■ A Nógrád Megyei Önkormányzat műhelyéből SÚLYOS GONDOKKAL BIRKÓZIK SZŰKEBB HAZÁNK LEGNAGYOBB EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYE Kevesebb ágy, több beteg a megyei kórházban A salgótarjáni Madzsar József Megyei Kórház évti­zedek óta az egyik legjelen­tősebb láncszeme Nógrád egészségügyi ellátásának. Az intézet nemcsak azért „me­gyei”, mert tulajdonosa a Nógrád Megyei Önkor­mányzat, hanem azért is mert ellátandó feladatainak jó része e térség egész lakosságá­ra kiterjed. A teljesség igénye nélkül áll­jon itt néhány példa arra, me­lyek azok a terü­letek, amelyeken a megye teljes la­kosságát a salgó­tarjáni kórház­ban látják el. Itt folyik egyes speciális emésztőszervi, ve­se-, vérképzőszer­vi, szív- és érrend­szeri, mozgásszer­vi megbetegedé­sek diagnosztizá­lása és gyógyítása. Kórházunk bizto­sítja a megyében az agyvérzéses, a baleseti és érsebé­szeti, valamint az ortopédiai esetek ellátását. Egy sor általános sebészeti műtétet is kizáró­lag a salgótarjáni kórház végez. Ha­sonlóan vannak intézetünknek megyére kiterje­dő feladatai a szü­lészet, a nőgyó­gyászat, valamint a koraszülött-ellátás terén. Kórházunk biztosítja az in­tenzívebb betegellátás döntő részét. Az előzőeken kívül ter­mészetesen a többi gyógyító területen is vannak olyan te­vékenységek, amelyeket ki­zárólag a salgótarjáni fekvő­betegegység lát el megyei szinten. Huszonnégyezer „vendég” Az elmondottak egyenes következménye, hogy igen magasak intézményünk be­tegforgalmi mutatói. Az el­múlt esztendőben 24 ezer gyógyulást kereső állampol­gár volt intézetünk „vendé­ge”. Sajnálatos tény, hogy e számadat mintegy másfél ezer fővel meghaladja az egy évvel korábbi beteglét­számot. Szomorú, hogy a megye apraját-nagyját figyelembe véve minden tizedik lakos megfordult intézményünk­ben, valamilyen betegsége miatt. Ápolásukra több, mint 190 ezer napot fordí­tottunk. A jelzett adatokat érdekesebbé teszi az a tény, hogy az elmúlt évben csak­nem százzal csökkentenünk kellett ágyszámunkat. Intézetünk forgalmát természetesen nem csak a fekvőbeteg-adatok reprez­entálják. A járóbetegek szá­ma 1996-ben meghaladta az 1 millió 50 ezer főt, amely valamelyest több, mint 1994-ben volt. Ebből 930 ezer fő a szakorvosi rendelő­­intézetben megfordult bete­gek száma, míg a többi a kü­lönböző gondozóintézetünk forgalmát mutatja. Az adatok egyértelmű bi­zonyítékát adják annak, hogy személyzetünknek, épületeinknek, gépeinknek és berendezéseinknek nem kis feladatot jelent e hatal­mas beteglétszám fogadása és a lehető legnagyobb gon­dossággal és szakmai ered­ményességgel történő ellá­tása. Az előzőekben jelzett fel­­adattömeget, a folyamatos betegellátási, ápolási teen­dőket 141 orvos, 677 egész­ségügyi szakdolgozó és 350 fős gazdasági műszaki lét­szám látja el, igen megfeszí­tett, áldozatos munkával. Néhány szó az épületről A jelenleg funkcionáló intézmény, illetve épülete­gyüttes 1967-ben kerül át­adásra. A közel 30 éves léte­sítményen két és fél évtize­den keresztül komolyabb felújítás, karbantartás nem történt. Ezért vált szüksé­gessé a jóváhagyott, jelenleg folyamatban lévő rekonst­rukció, amely igen széles körű munkálatokat takar. A napokban fejeződött, illetve fejeződik be a mosoda és a radiológiai osztály gépei­nek, berendezéseinek cseré­je, valamint a kapcsolódó épületrészek­ korszerűsítése.­­ Szerepel még a programban veszélyeshulladék-égető megépítése, az élelmezési üzem átalakítása, a létfon­tosságú diagnosztikai, bete­gőrző és sebészeti műszer­park felfrissítése. Ugyancsak meg kell ol­danunk a főépület homlok­zatának felújítását, a csatla­kozó szárnyak és a rendelő­­intézet épületgépészeti re­konstrukcióját. Valamennyi lapostetőnk szigetelése is fel­újításra vár, felvonóinkkal, és a sok gondot okoz tele­fonközpontunkkal együtt. A fő gond az, hogy mindezek fedezetét az 1993-as árakon kalkulált 1,4 milliárd forint szolgálja, amely közel 900 millió forinttal mint az aktuális kevesebb, árakon szükséges összeg. Heroikus küzdelem a talponmaradásért Az intézet sajnálatos mó­don nem csak az előzőekben említett területen küszkö­dik napi problémákkal. Talán nagyobb gondot je­lent számunkra a napi mű­ködés fedezetét szolgáló források szűkössége. A kórház bevételeinek döntő többségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított összeg adja. Ezek a pénzeszközök a me­gyei egészségbiztosítási pénztáron keresztül jutnak el intézményünkhöz. A ma élő pénzellátási rendszer az úgynevezett teljesít­mény­finanszírozás elvén nyugszik. Ez azt jelenti, hogy az érintett intézmé­nyek döntően az ellátott betegek száma alapján jut­hatnak bevételhez. Minden fekvőbeteg egységnél ki­alakítottak egy alapdíjat, amely nagysága részben a korábbi költségvetési volu­mentől, részben az ellátott éves beteglétszámtól füg­gött. A salgótarjáni kórház kezdettől fogva igen nagy forgalmú intézménynek szá­mított. Ezt részben a megyei szerepkörünk, másrészt a kialakított széleskörű szak­mai struktúránk indokolta. Sajnálatos módon a rendkí­vül sokrétű feladataink for­rásháttere igen szegényes volt, amit az új finanszírozá­si modell könyörtelenül a felszínre hozott. Az az objek­tív tény vezetett oda, hogy intézményünk a megyei kórházak között az utol­só,míg az összes kórház kö­zött hátulról az ötödik a fi­nanszírozás nagyságrendjét illetően. A jelzett helyzet rendkí­vül mostoha körülményeket teremtett számunkra. Az egészségügyre jellemző ár­robbanás, valamint az or­szágban évek óta vágtató infláció olyan szorító hely­zethez vezetett, amelyhez fogható eddig még nem volt és remélhetőleg nem is lesz. A megyei kórház az utób­bi 3-4 évben heroikus küz­delemre kényszerült a tal­pon maradásért. Intézkedé­sek egész sora született an­nak érdekében, hogy külde­tésünknek legalább a mini­mális szinten megfeleljünk. Bízunk abban, hogy erő­feszítéseink nem voltak hiá­bavalók és betegeink a ku­lisszák mögött megbúvó kínjainkból-keserveinkből csak nagyon keveset érzé­keltek. Dr. Schablik Béla gazdasági igazgató Dr. Reichard Jenő főigazgató főorvos A gyerekek is gyógyulást akarnak (ARCHIV FELVÉTEL) Első alkalommal rendez­nek Nógrád megyében folk­lórfesztivált. A július 31-től augusztus 4-ig tartó prog­ramsorozaton a nógrádi néptáncegyütteseken és ha­gyományőrzőkön kívül kül­földi tánccsoportok is fellép­nek. A fesztivált számos Nógrád megyei település és intézmény szakembereinek összefogásával rendezik meg. A tervezett, színvonalas­nak ígérkező program a kö­vetkező. Július 31., 19.00 óra, Rá­­róspuszta. Az I. nógrádi folklórfesztivál megnyitója. Fellép: Urpin (Szlovákia), görög néptánccsoport, Bu­­nyevatyko-Kolo (Szerbia), Sümoter (Törökország). Helyszín: szabadtéri szín­pad. (Információ: dr. Egyed Ferdinánd, telefon: (32) 310-732,430-923.) Augusztus 1., 19.00 óra, Balassagyarmat: fellép: gö­rög néptánccsoport, Sümp­ter (Törökország), balassa­gyarmati cigányzenekar. Helyszín: szabadtéri szín­pad. (Információ: Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pont, Medvácz Lajos igazga­tó, telefon: (35)312-622.) Augusztus 1., 19.00 óra, Szügy. Fellép: Urpin (Szlo­vákia), Bunyevatyko- Kolo (Szerbia), szügyi hagyomá­nyőrző együttes. Helyszín: szabadtéri színpad. (Infor­máció: Szügyi Művelődési Ház, Marczinkó János, tele­fon: (35) 344-109.) Augusztus 2., 19.00 óra, Salgótarján. Fellép: Urpin (Szlovákia), görög nép­tánccsoport, Bunyevatyko- Kolo (Szerbia) Sümoter (Tö­rökország), kazári hagyo­mányőrző együttes, Muzsla néptáncegyüttes (Pásztó). Helyszín: József Attila Mű­velődési Központ előtti tér. (Információ: Salgótarjáni Táncház, Hájasné Nagy Anikó, telefon: (32) 310- 811.) Augusztus 3., 13.00 óra, Hollókő. Fellép: görög nép­tánccsoport: Swarni (Len­gyelország), Sümoter (Tö­rökország), Bunyevatyko- Kolo (Szerbia). Helyszín: szabadtéri színpad. (Infor­máció: Hollókőért Alapít­vány, Kiss Tiborné, telefon: (32) 378-066.) Augusztus 3., 17.00 óra, Szécsény. Fellép: Nógrád táncegyüttes (Salgótarján), Swarni (Lengyelország), Sü­moter (Törökország), szen­dehelyi hagyományőrző együttes. Helyszín: szabad­téri színpad. (Információ: Művelődési és Ifjúsági Cent­rum, Szécsény, Radácsi László, telefon: (32) 370- 860.) Augusztus 3., 16.00 óra, Bánk, XXX. Nógrád Me­gyei Nemzetiségi Találko­zó. Fellépnek: Nógrád me­gyei nemzetiségi csoportok, Urpin (Szlovákia), Ipoly néptáncegyüttes (Mihály­­gerge). Helyszín: szabadtéri színpad. (Információ: Sza­bóné Csorba Erika, telefon: (35) 342-349). Augusztus 3., 17.00 óra, Pásztó. Fellép: görög nép­tánccsoport, Bunyevatyko- Kolo (Szerbia), Ipoly nép­táncegyüttes (Mihálygerge), Lajta néptáncsoport (Eger). Helyszín: szabadtéri szín­pad. (Információ: Teleki László Művelődési Központ, Huberné Bognár Edit, tele­fon: (32) 360-881.) Augusztus 4., 10.00 óra, Hollókő, Palóc szőttes. Fel­lépnek: Nógrád megyei néptánc és hagyományőrző csoportok, Sümoter (Török­ország), Bunyevatyko- Kolo (Szerbia), Swarni (Lengyel­­ország), görög néptánccso­port. Helyszín: szabadtéri színpad. (Információ: Hol­lókőért Alapítvány, Kiss Ti­borné, telefon: (32) 378- 066.) Augusztus 4. 14.00 óra, Bánk. Országos Szlovák Nemzetiségi Találkozó. Fel­lépnek: szlovák nemzetiségi hagyományőrző csoportok. Helyszín: szabadtéri szín­pad. (Információ: Országos Szlovák Önkormányzat, Ónodi Daniella, telefon: (1) 1323-163.) Augusztus 4., 20.00 óra, Bánk. Az I. nógrádi folklór­fesztivál nemzetközi gála­műsora. Fellép: Muzsla néptáncegyüttes (Pásztó), Ipoly néptáncegyüttes (Mi­hálygerge), Nógrád néptán­cegyüttes (Salgótarján), Tes­­sedik népi együttes (Szar­vas), Bunyevatyko-Kolo (Szerbia), görög néptánc­­­csoport, Swarni (Lengyelor­szág), Urpin (Szlovákia). Helyszín: szabadtéri szín­pad. (Információ: Dr. Egyedné Baránek Ruzsenka fesztiváltitkár, Nógrád Me­gyei Közművelődési Köz­pont, Salgótarján, Rákóczi út 36. Telefon: (32) 311- 760. Fax: (32)314- 367.) Az oldalt összeállította: Katona Miklós Folklórfesztivál Nógrádban A bánki hagyományőrző együttes felvonulása (archív felvétel)

Next