Nógrádi Szövetkezetek, 1986 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1986-09-01 / 9. szám

MEZŐGAZDASÁGI IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ÁRA: 4,50 FT Becsengettek Ismét becsengettek. Vajon hányféle hangsúllyal ejthet­ték ki ezt a két szót az el­múlt napokban. A hosszú nyári szünet után nem kön­­­nyű ismét beülni az iskola­padokba. Azok, akik először lépték át a leendő alma ma­ter kapuját, szorongással te­li várakozással tekintenek az elkövetkező hónapok, évek elé. Legyen az akár általános a iskolás, vagy gimnazista, de a felsőoktatási intézmé­nyekbe felvettek számára is tartogat meglepetéseket az új környezet. Szövetkezeteink is sokat tettek azért, hogy az iskolák szép, megújult köntösben fo­gadhassák a tanulókat már az évnyitókor. A szülőkhöz már hetekkel ezelőtt megér­kezett az első jelzés a közel­gő szeptemberről. Az iskolai tennszervásár kedvezményes akcióját hirdették az üzletek. Okos dolog ilyenkor hallgat­ni a kereskedelemre, mert elkerülhetjük a hosszas sor­baállást, a zsúfoltságot és a választék is bővebb koráb­ban. A pedagógusokat sem az első csengőszó hívta a mun­kahelyükre. Ők már augusz­tus közepétől azon iparkod­tak, hogy minél zökkenőm­en­­tesebben induljon be a ta­nulói gépezet. A nyár vége felé azonban kellemes gon­dok is akadtak. Szeptember 1-től lépett életbe az új oktatási törvény, amely az ezredforduló köznevelésének alapja. Az eddig érvényben levő 600 jogszabály helyett, most 30-40 új rendelet biz­tosítja az iskolák túlszabá­lyozottságának lazítását. A dokumentumok folyamatosan jelennek majd meg, így job­ban tudják követni a változó gyakorlatot és az iskoláknak is lesz idejük felkészülni a nagyobb önállóságukra. Két fontos elem még törvényből: az egyik az óvo­­­dákat, a másik a tantervi változásokat érinti. Az óvoda a nevelési-oktatási rendszer része. Valamennyi gyerek jo­gosult 3 éves kortól az is­kolába lépésig óvodai neve­lésre. A tantárgykorrekciók folyamatosan kerülnek be­vezetésre. Valljuk be, idejében jött már ez az egyszerűsítés, mert a felnőttek számára is ne­h­­héz volt követni az évenkén­változásokat. S­ reméljük azt, hogy leendő munkás­­osztályunk és értelmiségünk megkapja majd azt az egye­temes alapot, amelyre épít­heti szakmai ismereteit. A szövetkezetek, ipari üzemek vezetői is sokat tehetnek azért, hogy megoldódjanak szakember-utánpótlási gond­jaik. Az utóbbi időben sok baj volt az egyszeregy és az ábécé ismeretével. A rég bevált módszerekkel mi mind­nyájan elsajátítottuk eze­ket. Módszer, vagy pedagó­guskérdés ez? Ki tudja. Gye­rekeink azonban, mintha okosabbak, tájékozottabbak lennének, mint mi voltunk. Ismét becsengettek. Új­fajta gondok a szülők vál­lán. Csengetés előtt iskola­kezdési problémák. Csenge­tés után már a most végzők számára pályaválasztás, el­helyezkedés. Azt hiszem, olyan ez a mechanizmus, mint a perpetuum mobile, az örökmozgó. Csak legyen hozzá kellő energiánk. b-vi 1986. SZEPTEMBER A nehezebb körülmények ellenére is megállták helyüket a nógrádi szövetkezetek Az Ipari Szövetkezetek Nóg­­rád Megyei Szövetségének el­nöksége augusztus 29-i ülé­sére Fügedi Gyula pénzügyi és közgazdasági osztályveze­tő-helyettes készített előter­jesztést. A tájékoztató foglal­kozott az ipari szövetkezetek első félévi gazdálkodásával —, ezen belül kiemelten a kön­­­­­nyűipari szövetkezetek hely­­­­zetével — a további szüksé­ges intézkedésekkel, valamint a szövetséghez felvételt kérő­­ kisszövetkezetek (Mozaik, Cserhát, Prevent, Generál, BAU) tevékenységével. Az idei évre érvényes sza­­­­bályozók megismerése után mindenki számára egyértel­művé vált, hogy a vállalati­szövetkezeti gazdálkodás kö­rülményei nehezebbé válnak, amely a szövetkezetek terme­lésének, piacpolitikájának, hatékonyságának javítását te­szik szükségessé. A nehezebb körülmények ellenére a nógrádi szövetke­zetek megállták helyüket az első fél évben. A bruttó ter­melési érték (kisszövetkeze­teknél összes bevétel) meg­haladja a félmilliárd forin­tot, 25,6 százalékkal maga­sabb az elmúlt év hasonló időszakának termelésénél. A jó eredmény elérésében döntő érdemeket szerzett a Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet, amelynek nem rubelelszámolású ex­porttermelése jelentős mér­tékben növekedett. Az ezen kívüli szövetkezetek termelé­si értéke nem éri el a bázis­termelés összegét (98,4 száza­lék). Ez elsősorban a kön­­­nyűiparba tartozó Salgó Ci­pőipari és a Balassa Ruhá­zati Kisszövetkezetek terme­léscsökkenésének tudható be. A kisszövetkezetek termelé­sének emelkedése meghaladja — a Szondin kívül — ha­gyományos szövetkezetek ter­melésnövekedését. Az időará­nyos tervteljesítés 48 száza­lék. Ez jobb, mint tavaly ilyenkor. A termékválasztékukat né­hány új termékkel is bőví­tették a szövetkezetek. A PENTAMER Ipari Szövetke­zet nagyobb darabszámban megkezdte a Penta-Roll nap­ernyők gyártását. A Palóc Háziipari Szövetkezet elkezd­te a saját tervezésű lányka­ruhák gyártását. A Balassa­gyarmati Faipari Szövetkezet új termékként piacra tette a Hi-Fi-torony állványát. A Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Kisszövetkezet megszün­tette a kéziszerszámgyár sze­gedi gyáregysége részére vég­zett bérmunkatermelést és nö­velte a FEG részére végzett kazánforrasztást. A kisszövetkezetek közül a Generál-BAU és a Cserhát Teherfuvarozó Kisszövetke­zet gazdálkodási feltételei megalapozottak kapacitásle­kötöttség szempontjából. kisszövetkezetek közül a gaz­­­dálkodási körülmények vizs­gálata alapján egyedül a Ge­nerál-BAU Kisszövetkezet szövetségbe való felvételi ké­relme támogatható. Új kisszövetkezet Salgótarjánban Akik járatosak az építőipa­ri kivitelezésben, tudják, hogy egy építkezésnél a nehézsé­gek akkor csúcsosodnak, ami­kor elérkezik a szak- és sze­relőipari munkák végzésének ideje. A földből látványosan „kinőtt” építmények a külső szemlélő számára már ,(ké­szen” vannak, holott a kivi­telező akkor vizsgázik mun­kaszervezésből, a sokféle szakmát képviselő szak- és szerelőipari brigádok, részle­gek munkájának összehango­lásából. Ezeknél a munkáknál szokott anyaghiány miatt fennakadás lenni: a csőveze­­­tékek, szerelvények, megfe­lelő burkolóanyagok stb., ma is hiányoznak, annak ellené­re, hogy az építőanyag-ellátás lényegében javult, egyes kész­letekből már fölöslegek áll­nak a Tüzép­eken. Ilyen körülmények közt bi­zonyára sokan örülnek an­nak, hogy szak- és szerelő­­ipari szolgáltató kisszövet­kezet alakult Salgótarjánban, mely működését augusztus el­sejével kezdte meg. Tevé­kenységi körébe az építőipari szolgáltatások közül elsősor­ban a gáz-, a víz- és fűtés­­szerelés szerepel de az építőmesteri jelentősen, munkák­tól a szobafestésig, illetve a szervezésig minden szakmá­ról szó lehet. A kisszövetke­zet elsősorban e körben a la­kossági fogyasztási szolgálta­tások kielégítésére hivatott, de közületi megrendelők elől sem fog elzárkózni, nagyobb beruházásoknál pedig alvál­lalkozóként való közreműkö­dése is lehetséges. Bár az építési kedv me­gyénkben az utóbbi években látszólag mérséklődött (pon­tosabban kedv van, csak in­kább pénz nincs), a kisszö­vetkezet profilja olyan, hogy tevékenységükre alighanem sokan fognak igényt tartani. A kisszövetkezet terv szerint 1988-ban árbevételük eléri a 10 millió forintot, melynek kétharmada minősül fogyasz­tási szolgáltatásnak, és ennek nagy részét közvetlenül a la­kossági megrendelőiknek nyújtják. Az alakuló közgyűlésen az alapító tagok kifejezték, hogy ők is szeretnének jól járni, mint ahogy a kisszövetkezet­tel jól jár a megye lakossá­ga is. Az alapítók elkötelez­ték magukat, hogy ezért min­dent megtesznek. Talán még sokakat érde­kelhet, hogy a kisszövetkezet székhelye Salgótarjánban, a Csizmadia-lakótelepen van. Különféle híradástechnikai berendezéseket állítanak össze a drégelypalánki Szondi La­katos és Szerelő Ipari Szövetkezetben, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár részé­re, bérmunkában. Teljes lendülettel készülnek az őszi mezőgazdasági mun­kákra a nagyoroszi termelőszövetkezetben is. A gépmű­helyben elvégezték a traktorok és munkagépek nagyja­vítását, karbantartását. Képünkön Dóczy István erőgép­­vezető, valamint Varga László és Mravik István szerelők a nagy teljesítményű, 300 lóerős szovjet K 701-es traktort készítik elő a mélyszántási, talajlazítási munkákhoz. Áfész-fiatalok I. országos találkozója (Tudósítónktól) Tizennyolc megye és a fő­város áfész-fiataljai augusz­tus 21—24. között Szeghal­mon gyűltek össze — mint­egy kétszázan —, ahol a SZÖVOSZ és a KISZ KB szervezésével az áfész-fiatalok megrendezték I. országos találkozóját. Megyénket hét fiatal képviselte, akiket a szövetkezet KISZ-szervezet és ifjúsági bizottsága dele­gált. A találkozó célját, értelmét dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese nyitóelő­adásában fogalmazta meg. Hangsúlyozta, hogy a találkozó az ifjúsági és a szövetkezeti mozgalom jelentős közös akciója, amely az együttműködést, az együttgondolkodást segíti elő. A rendezvény a KISZ-kong­­resszus után és a SZÖVOSZ kongresszusa előtt igen fon­tos gondokat, feladatokat tár­gyal meg az áfész KISZ-szer­­vezetek munkájának, felelős­ségének erősítése érdekében. Nemcsak a KISZ-nek kell megújulnia, hanem a fogyasz­tási szövetkezeti mozgalom­nak is, és ebben a munká­ban a szövetkezeti fiatalok­nak jelentős feladataik van­a­nak. Ígéretet tett arra, hogy SZÖVOSZ kongresszusán kiemelten foglalkoznak a fiatalok helyzetének vizs­gálatával, téma lesz, hogyan kapjanak nagyobb teret fiatalok a szövetkezetek ve­­­zetésében, érvényesüljenek kezdeményezéseik, vélemé­nyük. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra előadását a KISZ-kong­­resszuson megfogalmazot­takra építette. Elmondta, hogy a találkozó ötlete Szeg­halmon egy évvel ezelőtt szü­letett, és a tervet nagyon időszerűnek tartották, mert jól szolgálja az ifjúsági szö­vetség megújulási törekvé­seit. Hangsúlyozta a szövet­kezetekben dolgozó fiata­lok, KISZ-szervezetek egy­máshoz kötődésének fontos­ságát. Az áfész KISZ-szerve­­zetekben sajnos az utóbbi években gyengült a szerve­zettség, csökkent a tagok száma. A KISZ kongresszu­sa a rétegtanácsoknak a jö­vőben jelentősebb szerepet szánt. A fiatalok közösségeit nem lehet homogén közeg­ként kezelni, minden réteg­gel, azok sajátosságait, mun­kájukat, életkörülményeiket figyelembe véve kell foglal­kozni. Az áfész KISZ-szerve­­zetek, a fiatalok minden fa­luban jelen vannak, ott meg­határozó jelentőségük van, így legalkalmasabbnak látta a kongresszus, hogy a mező­gazdasági rétegtanácshoz tartozzanak. Ígérte, hogy jövőben az áfész KISZ-szer­­­­vezetőkre nagyobb figyelmet fordít a rétegtanács, de fon­tos, hogy a fiatalok is keres­sék a cselekvési teret, erősít­sék politikai befolyásukat. Ki kell alakítani az öntevékeny,­­önszervező közösségeket, amelyekben helyet kapnak a KISZ-en kívüli fiatalok is, érdeklődési körük szerint. Érezzék, hogy ők is fiatalok közösségéhez tartoznak. Augusztus végén Békéscsa­bán alakult meg az agrárif­­júsági mozgalom. Ebben az áfész-fiatalok­­nak is meg kell keresni helyüket, elsősorban úgy, mint a falvakban, nagy­községekben dolgozó ré­tegnek. Az együttműködés elsősorban az önszervező mozgalom ke­retében lehet eredményes, si­keres. A találkozó résztvevői két napon át nyolc szekcióban tanácskoztak, ahol a szövet­kezeti fiatalság, a KISZ- szervezetek gondjait sorol­ták el, de hasznos tanácsok­kal is segítették egymás mun­káját. A vendéglátó szeghal­mi városi KISZ-bizottság és az áfész a komoly tanácsko­zásokon kívül kitett magáért a szabadidős-programok megszervezésével is. Színes, minden igényt kielégítő mű­velődést, testedzést, kelle­mes szórakozást biztosítottak a kétszáz fiatalnak, akik megelégedetten, jó hangu­latban, tapasztalatokban gaz­dagodva, tértek haza vasári nap a találkozóról. Talpra akar állni a PENTAMER kollektívája A PENTAMER Ipari és Szolgáltató Szövetkezet, veze­tősége az alaphiány megszün­tetésére, valamint az idei ered­ményes gazdálkodás biztosí­tására tavaly augusztus 30-án, majd ez év január 28-án in­tézkedési tervet készített. Az érdekeltségi alaphiány 1986- ban várható összege 3 millió 322 ezer forint. Az érdekeltségi alaphiányt az első fél évben a követke­zők szerint rendezte a PEN­TAMER Ipari és Szolgáltató Szövetkezet. A bázishoz vi­szonyítva­ a létszám 35,2 szá­zalékkal csökkent. A termelés 6,2 százalékkal növekedett Az­­ anyagmentes termelés 34,3 százalékkal, a termelékenység pedig 65,4 százalékkal emel­kedett. A költségek 13,2 szá­zalékkal csökkentek. Megszün­tették a veszteséget hozó rész­legeket. Mindezeknek az in­tézkedéseknek a hatására szövetkezet első tálévi ered­­­ménye 3 millió 337 ezer fo­rintban realizálódott az elmúlt esztendei 50 ezer­ forinttal szemben. A szövetkezet vezetősége a második fél évben a további eredményes gazdálkodás biz­tosítása érdekében adatának tekinti a fontos tel­termelés folyamatos biztosítását, a ter­melékenység­­ növelését a ter­­melésarányos bérkifizetést, a költségek csökkentését. ;

Next