Nógrádi Szövetkezetek, 1986 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
MEZŐGAZDASÁGI IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ÁRA: 4,50 FT Becsengettek Ismét becsengettek. Vajon hányféle hangsúllyal ejthették ki ezt a két szót az elmúlt napokban. A hosszú nyári szünet után nem könnyű ismét beülni az iskolapadokba. Azok, akik először lépték át a leendő alma mater kapuját, szorongással teli várakozással tekintenek az elkövetkező hónapok, évek elé. Legyen az akár általános a iskolás, vagy gimnazista, de a felsőoktatási intézményekbe felvettek számára is tartogat meglepetéseket az új környezet. Szövetkezeteink is sokat tettek azért, hogy az iskolák szép, megújult köntösben fogadhassák a tanulókat már az évnyitókor. A szülőkhöz már hetekkel ezelőtt megérkezett az első jelzés a közelgő szeptemberről. Az iskolai tennszervásár kedvezményes akcióját hirdették az üzletek. Okos dolog ilyenkor hallgatni a kereskedelemre, mert elkerülhetjük a hosszas sorbaállást, a zsúfoltságot és a választék is bővebb korábban. A pedagógusokat sem az első csengőszó hívta a munkahelyükre. Ők már augusztus közepétől azon iparkodtak, hogy minél zökkenőmentesebben induljon be a tanulói gépezet. A nyár vége felé azonban kellemes gondok is akadtak. Szeptember 1-től lépett életbe az új oktatási törvény, amely az ezredforduló köznevelésének alapja. Az eddig érvényben levő 600 jogszabály helyett, most 30-40 új rendelet biztosítja az iskolák túlszabályozottságának lazítását. A dokumentumok folyamatosan jelennek majd meg, így jobban tudják követni a változó gyakorlatot és az iskoláknak is lesz idejük felkészülni a nagyobb önállóságukra. Két fontos elem még törvényből: az egyik az óvodákat, a másik a tantervi változásokat érinti. Az óvoda a nevelési-oktatási rendszer része. Valamennyi gyerek jogosult 3 éves kortól az iskolába lépésig óvodai nevelésre. A tantárgykorrekciók folyamatosan kerülnek bevezetésre. Valljuk be, idejében jött már ez az egyszerűsítés, mert a felnőttek számára is nehhéz volt követni az évenkénváltozásokat. S reméljük azt, hogy leendő munkásosztályunk és értelmiségünk megkapja majd azt az egyetemes alapot, amelyre építheti szakmai ismereteit. A szövetkezetek, ipari üzemek vezetői is sokat tehetnek azért, hogy megoldódjanak szakember-utánpótlási gondjaik. Az utóbbi időben sok baj volt az egyszeregy és az ábécé ismeretével. A rég bevált módszerekkel mi mindnyájan elsajátítottuk ezeket. Módszer, vagy pedagóguskérdés ez? Ki tudja. Gyerekeink azonban, mintha okosabbak, tájékozottabbak lennének, mint mi voltunk. Ismét becsengettek. Újfajta gondok a szülők vállán. Csengetés előtt iskolakezdési problémák. Csengetés után már a most végzők számára pályaválasztás, elhelyezkedés. Azt hiszem, olyan ez a mechanizmus, mint a perpetuum mobile, az örökmozgó. Csak legyen hozzá kellő energiánk. b-vi 1986. SZEPTEMBER A nehezebb körülmények ellenére is megállták helyüket a nógrádi szövetkezetek Az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének elnöksége augusztus 29-i ülésére Fügedi Gyula pénzügyi és közgazdasági osztályvezető-helyettes készített előterjesztést. A tájékoztató foglalkozott az ipari szövetkezetek első félévi gazdálkodásával —, ezen belül kiemelten a könnyűipari szövetkezetek helyzetével — a további szükséges intézkedésekkel, valamint a szövetséghez felvételt kérő kisszövetkezetek (Mozaik, Cserhát, Prevent, Generál, BAU) tevékenységével. Az idei évre érvényes szabályozók megismerése után mindenki számára egyértelművé vált, hogy a vállalatiszövetkezeti gazdálkodás körülményei nehezebbé válnak, amely a szövetkezetek termelésének, piacpolitikájának, hatékonyságának javítását teszik szükségessé. A nehezebb körülmények ellenére a nógrádi szövetkezetek megállták helyüket az első fél évben. A bruttó termelési érték (kisszövetkezeteknél összes bevétel) meghaladja a félmilliárd forintot, 25,6 százalékkal magasabb az elmúlt év hasonló időszakának termelésénél. A jó eredmény elérésében döntő érdemeket szerzett a Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet, amelynek nem rubelelszámolású exporttermelése jelentős mértékben növekedett. Az ezen kívüli szövetkezetek termelési értéke nem éri el a bázistermelés összegét (98,4 százalék). Ez elsősorban a könnyűiparba tartozó Salgó Cipőipari és a Balassa Ruházati Kisszövetkezetek termeléscsökkenésének tudható be. A kisszövetkezetek termelésének emelkedése meghaladja — a Szondin kívül — hagyományos szövetkezetek termelésnövekedését. Az időarányos tervteljesítés 48 százalék. Ez jobb, mint tavaly ilyenkor. A termékválasztékukat néhány új termékkel is bővítették a szövetkezetek. A PENTAMER Ipari Szövetkezet nagyobb darabszámban megkezdte a Penta-Roll napernyők gyártását. A Palóc Háziipari Szövetkezet elkezdte a saját tervezésű lánykaruhák gyártását. A Balassagyarmati Faipari Szövetkezet új termékként piacra tette a Hi-Fi-torony állványát. A Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Kisszövetkezet megszüntette a kéziszerszámgyár szegedi gyáregysége részére végzett bérmunkatermelést és növelte a FEG részére végzett kazánforrasztást. A kisszövetkezetek közül a Generál-BAU és a Cserhát Teherfuvarozó Kisszövetkezet gazdálkodási feltételei megalapozottak kapacitáslekötöttség szempontjából. kisszövetkezetek közül a gazdálkodási körülmények vizsgálata alapján egyedül a Generál-BAU Kisszövetkezet szövetségbe való felvételi kérelme támogatható. Új kisszövetkezet Salgótarjánban Akik járatosak az építőipari kivitelezésben, tudják, hogy egy építkezésnél a nehézségek akkor csúcsosodnak, amikor elérkezik a szak- és szerelőipari munkák végzésének ideje. A földből látványosan „kinőtt” építmények a külső szemlélő számára már ,(készen” vannak, holott a kivitelező akkor vizsgázik munkaszervezésből, a sokféle szakmát képviselő szak- és szerelőipari brigádok, részlegek munkájának összehangolásából. Ezeknél a munkáknál szokott anyaghiány miatt fennakadás lenni: a csővezetékek, szerelvények, megfelelő burkolóanyagok stb., ma is hiányoznak, annak ellenére, hogy az építőanyag-ellátás lényegében javult, egyes készletekből már fölöslegek állnak a Tüzépeken. Ilyen körülmények közt bizonyára sokan örülnek annak, hogy szak- és szerelőipari szolgáltató kisszövetkezet alakult Salgótarjánban, mely működését augusztus elsejével kezdte meg. Tevékenységi körébe az építőipari szolgáltatások közül elsősorban a gáz-, a víz- és fűtésszerelés szerepel de az építőmesteri jelentősen, munkáktól a szobafestésig, illetve a szervezésig minden szakmáról szó lehet. A kisszövetkezet elsősorban e körben a lakossági fogyasztási szolgáltatások kielégítésére hivatott, de közületi megrendelők elől sem fog elzárkózni, nagyobb beruházásoknál pedig alvállalkozóként való közreműködése is lehetséges. Bár az építési kedv megyénkben az utóbbi években látszólag mérséklődött (pontosabban kedv van, csak inkább pénz nincs), a kisszövetkezet profilja olyan, hogy tevékenységükre alighanem sokan fognak igényt tartani. A kisszövetkezet terv szerint 1988-ban árbevételük eléri a 10 millió forintot, melynek kétharmada minősül fogyasztási szolgáltatásnak, és ennek nagy részét közvetlenül a lakossági megrendelőiknek nyújtják. Az alakuló közgyűlésen az alapító tagok kifejezték, hogy ők is szeretnének jól járni, mint ahogy a kisszövetkezettel jól jár a megye lakossága is. Az alapítók elkötelezték magukat, hogy ezért mindent megtesznek. Talán még sokakat érdekelhet, hogy a kisszövetkezet székhelye Salgótarjánban, a Csizmadia-lakótelepen van. Különféle híradástechnikai berendezéseket állítanak össze a drégelypalánki Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezetben, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár részére, bérmunkában. Teljes lendülettel készülnek az őszi mezőgazdasági munkákra a nagyoroszi termelőszövetkezetben is. A gépműhelyben elvégezték a traktorok és munkagépek nagyjavítását, karbantartását. Képünkön Dóczy István erőgépvezető, valamint Varga László és Mravik István szerelők a nagy teljesítményű, 300 lóerős szovjet K 701-es traktort készítik elő a mélyszántási, talajlazítási munkákhoz. Áfész-fiatalok I. országos találkozója (Tudósítónktól) Tizennyolc megye és a főváros áfész-fiataljai augusztus 21—24. között Szeghalmon gyűltek össze — mintegy kétszázan —, ahol a SZÖVOSZ és a KISZ KB szervezésével az áfész-fiatalok megrendezték I. országos találkozóját. Megyénket hét fiatal képviselte, akiket a szövetkezet KISZ-szervezet és ifjúsági bizottsága delegált. A találkozó célját, értelmét dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese nyitóelőadásában fogalmazta meg. Hangsúlyozta, hogy a találkozó az ifjúsági és a szövetkezeti mozgalom jelentős közös akciója, amely az együttműködést, az együttgondolkodást segíti elő. A rendezvény a KISZ-kongresszus után és a SZÖVOSZ kongresszusa előtt igen fontos gondokat, feladatokat tárgyal meg az áfész KISZ-szervezetek munkájának, felelősségének erősítése érdekében. Nemcsak a KISZ-nek kell megújulnia, hanem a fogyasztási szövetkezeti mozgalomnak is, és ebben a munkában a szövetkezeti fiataloknak jelentős feladataik vananak. Ígéretet tett arra, hogy SZÖVOSZ kongresszusán kiemelten foglalkoznak a fiatalok helyzetének vizsgálatával, téma lesz, hogyan kapjanak nagyobb teret fiatalok a szövetkezetek vezetésében, érvényesüljenek kezdeményezéseik, véleményük. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára előadását a KISZ-kongresszuson megfogalmazottakra építette. Elmondta, hogy a találkozó ötlete Szeghalmon egy évvel ezelőtt született, és a tervet nagyon időszerűnek tartották, mert jól szolgálja az ifjúsági szövetség megújulási törekvéseit. Hangsúlyozta a szövetkezetekben dolgozó fiatalok, KISZ-szervezetek egymáshoz kötődésének fontosságát. Az áfész KISZ-szervezetekben sajnos az utóbbi években gyengült a szervezettség, csökkent a tagok száma. A KISZ kongresszusa a rétegtanácsoknak a jövőben jelentősebb szerepet szánt. A fiatalok közösségeit nem lehet homogén közegként kezelni, minden réteggel, azok sajátosságait, munkájukat, életkörülményeiket figyelembe véve kell foglalkozni. Az áfész KISZ-szervezetek, a fiatalok minden faluban jelen vannak, ott meghatározó jelentőségük van, így legalkalmasabbnak látta a kongresszus, hogy a mezőgazdasági rétegtanácshoz tartozzanak. Ígérte, hogy jövőben az áfész KISZ-szervezetőkre nagyobb figyelmet fordít a rétegtanács, de fontos, hogy a fiatalok is keressék a cselekvési teret, erősítsék politikai befolyásukat. Ki kell alakítani az öntevékeny,önszervező közösségeket, amelyekben helyet kapnak a KISZ-en kívüli fiatalok is, érdeklődési körük szerint. Érezzék, hogy ők is fiatalok közösségéhez tartoznak. Augusztus végén Békéscsabán alakult meg az agrárifjúsági mozgalom. Ebben az áfész-fiataloknak is meg kell keresni helyüket, elsősorban úgy, mint a falvakban, nagyközségekben dolgozó rétegnek. Az együttműködés elsősorban az önszervező mozgalom keretében lehet eredményes, sikeres. A találkozó résztvevői két napon át nyolc szekcióban tanácskoztak, ahol a szövetkezeti fiatalság, a KISZ- szervezetek gondjait sorolták el, de hasznos tanácsokkal is segítették egymás munkáját. A vendéglátó szeghalmi városi KISZ-bizottság és az áfész a komoly tanácskozásokon kívül kitett magáért a szabadidős-programok megszervezésével is. Színes, minden igényt kielégítő művelődést, testedzést, kellemes szórakozást biztosítottak a kétszáz fiatalnak, akik megelégedetten, jó hangulatban, tapasztalatokban gazdagodva, tértek haza vasári nap a találkozóról. Talpra akar állni a PENTAMER kollektívája A PENTAMER Ipari és Szolgáltató Szövetkezet, vezetősége az alaphiány megszüntetésére, valamint az idei eredményes gazdálkodás biztosítására tavaly augusztus 30-án, majd ez év január 28-án intézkedési tervet készített. Az érdekeltségi alaphiány 1986- ban várható összege 3 millió 322 ezer forint. Az érdekeltségi alaphiányt az első fél évben a következők szerint rendezte a PENTAMER Ipari és Szolgáltató Szövetkezet. A bázishoz viszonyítva a létszám 35,2 százalékkal csökkent. A termelés 6,2 százalékkal növekedett Az anyagmentes termelés 34,3 százalékkal, a termelékenység pedig 65,4 százalékkal emelkedett. A költségek 13,2 százalékkal csökkentek. Megszüntették a veszteséget hozó részlegeket. Mindezeknek az intézkedéseknek a hatására szövetkezet első tálévi eredménye 3 millió 337 ezer forintban realizálódott az elmúlt esztendei 50 ezer forinttal szemben. A szövetkezet vezetősége a második fél évben a további eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében adatának tekinti a fontos teltermelés folyamatos biztosítását, a termelékenység növelését a termelésarányos bérkifizetést, a költségek csökkentését. ;