Nógrádi Szövetkezetek, 1988 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1988-09-01 / 3. szám
4 Volt. A KPVDSZ Nógrád Megyei Bizottságának közgazdasági és bérbizottsága augusztusban megvitatta bérpolitika reformjával összefüggő szakszervezeti elképzeléseket. Többek között megállapították, hogy a jelenlegi bérszabályozás nem ösztönöz a nagyobb és jobb teljesítményre, s a kereseti arányok ágazaton és vállalaton belül is kifogásolhatók. Általános igény, hogy a reálbér csökkenése — dolgozónként is — álljon meg, s mindenkori minimális bérszínvonal fedezze a megélhetés társadalmi költségét. ☆ Augusztus 18—21-e között Nyíregyházán rendezték meg a II. agrárifjúsági fesztivált, melyen mintegy 1800 fiatal vett részt. Megyénket 4u-en képviselték a szövetkezés több területéről. A szakmai tanácskozás plenáris ülésén Váncsa Jenő MÉM-miniszter tartott előadást agrárpolitikánk időszerű kérdéseiről, majd a résztvevők szekciófoglalkozásokon cseréltek véleményt. Az alkotmánynapi ünnepséget Szatmárcsekén tartották, s a különböző szórakoztató műsorok Vásárosnaményben, Fehérgyarmaton és Mátészalkán zajlottak. A záró foglalkozás — hasonlóan a nyitó programhoz — Nyíregyházán a sóstói ifjúsági parkban volt. A kétórás politikai fórum után került sor a különböző versenyek értékelésére és díjazására. ☆ A Salgótarján és Vidéke Áfész ceredi fogadójában megélénkült a turistaforgalom. Amíg 1987-ben mindössze 81 vendég 335 éjszakát töltött el, eddig az idei első fél évben 86 vendég fordult meg a szállóban 569 vendégéjszakán. Ennek megfelelően nőtt a szállodai bevétel is. Az áfész elhatározta, hogy fejleszti szállodai tevékenységét. Somoskőújfaluban, a régi Bambusz rekonstrukciója és bővítése során melegkonyhás bisztrót és turistaszállót alakítanak ki. Szatmári Béláné, a SZÖVTERV megyei gének tervezője kirendeltjeáltal készített tervdokumentáció alapján júliusban kezdődött meg az építési munka. *Tóth Imre kőművesmester és Kiss László ácsmester, Heves megyei vállalkozók szerződésükben 1989. szeptember lesz 30-i átadással vállalták a 150 adagos konyha, éterem, különterem és különbejáratú söntés kialakítását. A turistaszálló — tetőtérbeépítéssel — 40 ágyas lesz, 2, S és 4 ágyas szobákkal. ☆ Megyénk takarékszövetkezeti mozgalmának jó híre van az országban. gusztus 29-én Szolnok Aumegyéből mintegy 50 takarékszövetkezeti dolgozó zett tapasztalatcserére. érsesekvadkerten találkoztak Éra nógrádi szakemberekkel, és a helyszínen tanulmányozták az Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet jól a bevált módszereit, valamint Nógrád megyei falusi bankok funkcióit. ☆ Az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet új kirendeltséget nyitott Nagybárkányban. A takarékszövetkezet nyolcadik egységének a felépítése 1,3 millió forintba került, s teljes körű szolgáltatást nyújt a Kis- Zagyvavölgye községeinek. ☆ A bátonyterenyei Egyesült Zagyvavölgye Áfész hatmillió forintért felújította és bővítette kisterenyei ABC-üzletét. Az augusztustus elején újra átadott boltban kulturált körülmények között folyik az árusítás, s az ott dolgozók kiegészítőhelyiségeket — öltözőt, irodát — is kaptak. Az áfész Kisterenyén jelenleg egy vásárlópavilont épít, melyet még ebben a negyedévben szeretne átadni, a közönségnek. ☆ A TOT ötödik horgászversenyét szeptember 2—4-e között rendezték meg két tucat csapat részvételével a Velencei-tó melletti Agárdon. Az eddigi versenyeken három alkalommal a TESZÖV csapata győzött, míg tavaly a szécsényi termelőszövetkezet csapata negyedik lett. A mostani verseny eredményeiről — minthogy lapzártakor a versengés még tartott — következő számunkban adunk tájékoztatást. van, SZÖVETKEZETI HÍRADÓ Illúzió az áralku Csökkenő árbevétel ellenére a nyereség kedvezően alakul Húsz év óta most következett be a legjelentősebb változás a gazdaság szabályozórendszerében. Az átalakuló gazdasági környezethez miként tudtak alkalmazkodni a fogyasztási szövetkezetek, milyen problémák kerültek felszínre, milyen folyamatok, tendenciák érvényesültek az első fél évben? — Erről beszélgettünk Virágné Gólyán Ilonával, a MÉSZÖV elnökhelyettesével. — Mindhárom fogyasztási szövetkezeti ágazatban kemény munkát jelentett az átállás az új adórendszerre, de a legnagyobb terhet a kereskedelmi tevékenységnél okozott. Alapvető probléma volt az átállásban, hogy a végrehajtási szabályok, egyéb rendelkezések rendre későn kerültek kiadásra. — A komoly munka, a jelentkező problémák után végül is, milyennek ítélhető meg az átállás? — összességében elmondható, hogy ütemterv szerint oldották meg a megye szövetkezetei az átállást, mégpedig olyan áruellátással, amiben zavarokat lakosság nem érzett. Az áfaváltozások és az új adórendszer eredményeként a megye áfészeinél a múlt év december 31-i saját vagyonhoz képest 3,2 százalékos, összegszerűen 22 millió forintos vagyonvesztés következett be. Bár a főként alapellátási szövetkezeteknél kisebb végző a vagyoncsökkenés, ami az élelmiszerkészletek magas arányával magyarázható. — Közbevetőleg megkérdeztem, az árváltozások hogyan módosították a vásárlói szokásokat? — Általános tapasztalat, tolódott az olcsóbb termékek felé, másrészt a még tartalékokkal lakosság körében rendelkező továbbra is jelentős igény volt a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek és építőanyagok iránt. A bolti kiskereskedelem élelmiszer-forgalmára, vonatkozóan viszont el kell mondani, hogy az olcsóbb árfekvésű termékek iránti igényt a nagykereskedelmi vállalatok ma egyelőre nem tudják kielégíteni. — Mi jellemezte az első fél évben az áfészek magatartását az árak vonatkozásában? — Egyértelműen a visszafogottság jellemezte az áfészek ármagatartását. Az első negyedévben még az árstop és a kormány felszólítása önmérsékletre intette a szállítókat. Sajnos, azonban ez nem tartott már a második a szállítók negyedévben. És kezdeményezésére egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékű áremelést kellett az áfészeknek a lakosságra hárítani. Például a szécsényi áfész 66 esetben volt kénytelen árváltoztatást végrehajtani. Az áfészek árpolitikai magatartását a irányhaszonkulcsok hatósági megszűnése és a gazdasági környezet alakította. Az első fél évben az áfészek többsége nem élt az aktív árpolitizálás lehetőségével, így néhány esetben jelentős árrésszűkülés jelentkezett. Befolyásolja a szövetkezetek ármagatartását, az is, hogy a nagykereskedelmi vállalattal szemben ma a keresleti piac keretei között az áralku egyszerűen illúzió. — Mindezek után mit mutatnak az első féléves árbevételek? — Megyei szinten összességében 47 millió forint árbevétel-lemaradás tapasztalható, amit döntően lakosság vásárlóerejének realatív csökkenése okozott. A viszonylagosságot itt kell hangsúlyozni, mert azért az összes fizetendő általános forgalmi adó 262 milliót tesz ki, amit ugyan a lakosság kifizetett, de ez nem képez árbevételt, így árrés sem képződik utána, összességében ez 30 millió forint árréskiesést jelent, ami egyben tisztán nyereségkiesés is. Bár azt is el kell mondani, hogy az árbevétel csökkenése ellenére az áfészek fél éves nyeresége kedvezően alakult. Az idei esztendő egyik legtöbbet bírált, vitatott témája volt a bérbruttósítás. Hogyan sikerült ezt megoldani az áfészeknél? — Általában zökkenőmentesen, különösebb probléma nélkül zajlott le. A szövetkezetek igyekeztek eleget tenni annak a követelménynek, hogy a dolgozók nettó keresete — azonos teljesítmény esetén — csökkenjen a bruttósítás ne a bér-rendszerváltás miatt. Mindenhol felülvizsgálták az eddigi belső érdekeltségi, anyagi ösztönzési rendszert és ideiglenes hatállyal a fél év végéig módosították. A legnagyobb változás a bolti kiskereskedelemben, és a vendéglátásban történt, ahol az eddigi csökkentett alapbér plusz jutalékos rendszerről áttértek az alapbér plusz jutalék, illetve jutalékátalányos rendszerre. És az ösztönző hatás fenntartása érdekében a jutalékátalányt a forgalmi tervhez kötötték. Zs. A. I hogy a kereslet egyrészt el Termelési és felvásárlási tapasztalatok Balassagyarmaton Harmonikus összhang a partnerek között A Balassagyarmat és Vidéke Áfész ipari felvásárlási főosztályának vezetője, Abay Nemes András azzal kezdi a beszélgetést, hogy náluk már évtizedes hagyományai vannak a termeltetésnek és a felvásárlásnak. Vallják, hogy csak azt tudják felvásárolni és értékesíteni, amit a környező községekben lévő szakcsoportok, illetve termelőszövetkezetek megtermeltek. Ezért is van az, hogy szinte mindent közös szervezésben végeznek a gazdákkal. Eddig is eredményesen dolgoztunk a málna- és az uborkafelvásárlással és -értékesítéssel. Éppen az e téren szerzett igen jó tapasztalatok hasznosításával szeretnénk előbbre lépni a méz és a házinyúl felvásárlása, értékesítése terén — mondja a főosztályvezető. Aztán sorolja módszerüket: — Nézzük a málnát! Mi biztosítjuk a szaporítóanyagot, a tecnológiai szaktanácsadást, a műtrágyát, a göngyöleget. Idejében megkötjük a termelési szerződést, összesen 32 vagon málnára. Bár érintett bennünket is a lezajlott málnaháború — jelentkezett területünkön a Dunakeszi Konzervgyár, Bács-Kiskun Megyei ZÖLD, ÉRT ), mindezek ellenére átlagosan 70 forintos felvásárlási áron csaknem 27 vagon málna felvásárlására került sor. A 18 millió forintos bevétel biztonságot jelentett az idén is a szakcsoportok tagjainak, arról nem is beszélve, hogy folyamatos volt a felvásárlás, az áruátvétel, az elszállítás. Ennek is tudható be, hogy a felvásárolt áru igen nagy részét nyugati piacokon tudtuk értékesíteni. Jövőre szeretnénk lépni egyet. Az úgynevezett guruló málnából kívánunk többet értékesíteni, de ehhez a hűtőiparral történő együttműködés a feltétel... — Ami az uborkát illeti — folytatja a főosztályvezető —, egyik fontos feladatnak tekintettük a fajtaválasztást. Sikerült is holland magot szerezni. Kétféle méretet tudtunk felvásárolni annak ellenére, hogy a termést mennyiségben és minőségben egyaránt befolyásolta a szeszélyes időjárás. De itt is a göngyöleg és a folyamatos felvásárlás előnye jelentkezett, mégpedig a jó minőségben. Uborkából 60 vagont vásároltunk fel és értékesítettünk, s ez 5 millió forintot jelentett a szakszövetkezetek és szakcsoportok tagjainak... Abay Nemes András még alig végzett az idei felvásárlással, az értékesítéssel, de már a holnapon dik. A szövetkezet gondolkalegfontosabb feladatának az intenzív fajtakiválasztás ösztönzését tekinti. Uborkánál szeretnének az úgynevezett kordonos termelésre áttérni, azt meghonosítani. Az idei tapasztalatok alapján a jövőben még rugalmasabban kell alkalmazkodni a piaci követelményekhez — az ár, a minőség, a mennyiség stb szem előtt tartásával. Javítani szükséges a termelők kiszolgálását, meg kell valósítani a kulturáltabb áfavételt, ismételten biztosítani folyamatos felvásárlást. Növelni szükséges a tagok érdekeltségét, hiszen a felvásárlás nyereséges, az áfésznek is növekedik a bevétele éppen azáltal, hogy több pénzhez jutnak a szövetkezet tagjai, nagyobb a vásárlóerő a körzetében. És ami legfontosabb: céljuk a szerződéses fegyelem erősítése mind a termelő, mind pedig az áfész részéről. — Az idén kisebb gondot jelentett számunkra a felvásárolt áru értékének a kifizetése — mondja a főosztályvezető. — Bár mi a termelő részére időben kifizettük a pénzt, az áfész viszont váltót kapott. Ezt is megoldottuk úgy, hogy rövid lejáratú hitelt vettünk fel. Ezzel biztosítottuk, hogy a termelő nem veszítette el kedvét, s megteremtettük a a jövő évi termelésnek, felvásárlásnak az alapjait is. Ez elsősorban népgazdasági és szövetkezeti érdek! S. L. 1988. SZEPTEMBER Oklevél az Urpinnak Kulturált Szövetkezeti Vendéglátó Egység oklevéllel ismerték el a salgótarjáni Urpin sörözőt. A kitüntető oklevelet augusztus végén vehették át Budapesten a kollektíva képviselői. Az indoklás szerint az Urpin magas színvonalú munkájáért kapta meg a címet, amellyel évente csupán 10-15 áfészes vendéglátó egységet tüntetnek ki. Éppen ezért figyelemre méltó az Urpin sikere. Természetesen az oklevelet nem adják ingyen. Szigorú mércével, részleteiben kidolgozott követelmények szerint vizsgálódnak a szövetkezetek országos szövetségének szakemberei. Az Urpin söröző megfelelt az alapos vizsgálódásokon. De ennél is fontosabb, hogy a vendéglátás magas színvonalában igyekszik helytállni. Az egység külső és belső környezetét, berendezésének stílusát, ízlésességét is jónak, vendégmarasztalónak értékelték. Vizsgálták a közegészségügyi előírások betartását, a felszolgálás kulturáltságát, előzékenységét, s a többi egység között ezeket is kiemelkedőnek ítélték. Szempont volt a mérlegelésnél: hogyan érvényesül a söröző ajánlataiban a tájjelleg, a szezonjelleg, vannak-e és milyenek a specialitások, hogyan szervezik és bonyolítják le a különféle rendezvényeket... És még sorolhatnánk. Bár egyet mégis érdemes megemlíteni: megtekintették az oklevél odaítélését javasló szakemberek a vásárlók könyvét is - mennyi benne a panasz, mennyi a dicsérő szó. Azok után, hogy a Kulturált Szövetkezeti Vendéglátó Egység oklevelet kapta meg a salgótarjáni Urpin söröző, nem nehéz eldönteni, mi volt a több. Sport — Innen-onnan A mezőgazdaság jellemzője korábban a kora tavasztól késő őszig tartó folyamatos robotolás volt. A munkacsúcsok továbbra ezen évszakokban jelentkeznnek ugyan, de a technika fejlődése nagyobb lehetőséget biztosít az ott dolgozók szórakozási, művelődési, sportolási igényeinek kielégítésére is. A középkorosztály tagjai, de különösen a fiatalok a nehezebbé vált életkörülmények közt is keresik a mozgás lehetőségét, melyet leginkább a lyás labdarúgásban, a kisp atermészetjárásban és — az idősebbek — a tekében találnak meg. A termelőszövetkezetek az igények kielégítésére, a sportegyesületek támogatására évente több százezer forintot fordítanak. A szeptemberi soron következő elnökségi ülés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és közös vállalataik dolgozóinak sporttevékenységét és ennek jövőbeni fejlődési lehetőségeit vizsgálja. A TOT-kupa 10 éves jubileumát ünnepelte augusztus 26—28-án Gödöllőn, amelyen a megyék győztes vettek részt három csapatai sportágban, kézi- és röplabdában, valamint kispályás labdarúgásban. Megyénket az érsekvadkerti férfi labdarúgó- és női kézilabdacsapat, női labdarúgásban pedig az endrefallvi lányok képviselték. Az ősz folymán még két rendezvényen vehetnek részt sportolóink: az immár hagyományossá vált megyei lövészversenyen, melyet az MHSZ-szel szervezünk, valamint a szövetkezeti kupán. Ivitz Zoltán SZÖVETKEZETI HÍRADÓ A MEZŐGAZDASÁGI, IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Sulyok László Szerkesztőség: 3104 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Kiadja: Nógrád Megyei Lapkiadó Vállalat F. k.: .Bálint Tamás Előállítja: Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat 3101 Salgótarján, Palócz Imre tér 4.