Növényvédelem, 2020 (81. évfolyam, 1-12. szám)

2020-02-01 / 2. szám

83 NÖVÉNYVÉDELEM 2020, 81 [N.S. 56]: 2 A MAGYAR NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSASÁG KITÜNTETETTJEI 2019-BEN PALKOVICS LÁSZLÓ a Horváth Géza Emlékérem kitüntetettje 1960. május 1-én születtem Budapesten. 1985-ben szereztem okleveles kertészmérnöki és növényvédő mérnöki diplomát. A növény­­védelem mellett már az egyetemen komolyan érdeklődtem a genetika tudománya iránt is, a két tudományterületet ötvözve a szilva­himlő vírussal szembeni rezisztencianemesítési prog­ramban vettem részt. 1989-ben virológusként kezdtem dolgozni a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban. Az ott töl­tött 14 éves időszak komoly tudományos sikere­ket és nemzetközi elismertséget hozott, melyek a növényi virológiához, így a csonthéjas kultú­rákban súlyos kárt okozó szilva­himlő vírushoz, továbbá a családhoz tartozó más vírusfajokhoz kapcsolódnak. Ezek az elméleti és gyakor­lati eredmények a kórokozók jellemzésével, működésével, rekombinációs képességével, evolúciós változásaival, a kórokozók diagnosz­tikájával, a kórokozókkal szembeni rezisztencia kialakításával, potyvírusok biodiverzitásával, az egyes izolátumok okozta tüneti eltérések molekuláris hátterével, a potyvírus génuszon belüli interspecifikus mesterséges rekombináns vírusok létrehozásával, a köpeny fehérje, illetve más vírusgének, gazdaspecifitásban és a tünetek kialakításában betöltött szerepének tisztázásá­val kapcsolatosak. Több ösztöndíjat nyertem el, melyek­nek köszönhetően összesen két évet töltöttem európai kutatóintézetekben és egyetemeken: Madridban, Versailles-ban, Heraklionban, Göt­­tingenben és Hannoverben. Ezen időszak alatt részt vettem a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem doktori iskolájának oktatási és tudományos tevékenységében is. Mindig vonzott az oktatás, az egyetemi légkör, ez motiválta, amikor 2003- ban pályázatot nyújtottam be az akkori SzIE Kertészettudományi Karra és a Növénykórtani Tanszék vezetője lettem. 2006-ban habilitáltam, még abban az évben megszereztem az MTA doktora, majd egy év múlva az egyetemi tanári címet. A növényi virológiában szerzett sikerekre alapozva a Tanszék kutatásait a mikológia és a bakteriológia irányába fejlesztettem. Elsőként azonosítottam munkatársaimmal az Európá­ban karantén kórokozó, Monilinia fructicola fajt import gyümölcsszállítmányokból, rámu­tattam a kórokozó elterjedésének veszélyére Magyarországon. Eredményeim publikálását követően Spanyolország elismerte a kóroko­zó jelenlétét országukban. Elsőként azono­sították Európában a Monilinia polystroma gombafajt, melynek előfordulása korábban csak Japánban volt ismert. A Monilinia fajok azonosítására molekuláris diagnosztikai mód­szert fejlesztettek ki és az új fajok molekulá­ris biológiai jellemzése során megállapításo­kat tettek változékonyságukkal kapcsolatban. Kutatási területemhez tartozik a kórokozók elleni biológiai védekezés lehetőségének fel­tárása, környezetkímélő növényvédelmi eljá­rások kidolgozása, valamint elsőként írtam le Magyarországon az Erwinia amylovora kór­okozót csonthéjasoknál. Fontos feladatomnak

Next