Nővér, 2017 (30. évfolyam, 1-5. szám)

2017 / 1. szám - Balogh Zoltán: Kétszáz éve született Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első főápolója Kétszáz éve született Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első főápolója

Kossuth Zsuzsanna 1817. február 19-én született Sátoraljaújhelyen. A „legnagyobb magyar" Kossuth Lajos legkisebb húga volt, aki sokáig egyengette Zsuzsanna sorsát. Együtt dolgoztak a kolerajárvány idején, ahol a vesztegzárban lévő­ betegek és kolera­gyanús páciensek ügyeit intézte, aminek kö­szönhetően az ápolás területén rengeteg ta­pasztalatot szerzett, amit később kamatoz­tatni is tudott. Flór Ferenc vezetésével 1849 elején szer­vezték újjá a honvédség egészségügyi osz­tályát, és Kossuth Lajos 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének" húgát nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna felis­merte, hogy a tábori kórházak száma közel sem lesz elegendő, így pár hónap leforgása alatt 72 ilyet alapított meg. Kiemelt fontos­ságú kérdéssé vált a személyzet és a felsze­relés mennyisége is. A férfiak a fronton har­coltak - kik sokszor mártírhalállal fizettek hazájukért -, ezért a nők betegellátásba való bevonása elengedhetetlenné vált. Ő ismerte fel először, hogy rendkívül kevés az ápolónő a kórházakban, ezért felhívást intézett a ma­gyar nőkhöz, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ellátásában, betegek ápo­lásában, az ápolást segítő eszközök, kötsze­rek készítésében. Felhívására sokan mozdul­tak meg, és rengeteg ápolónő állt munkába. A fizikai segítségnyújtás mellett kiemelkedő­en fontosnak tartotta a sérültek lelki állapo­tának gondozását is. A sérült magyar hon­védek mellett a kórházi ellátásra, ápolásra szoruló osztrák és orosz katonákat is feltétel nélkül ápolta. Tevékenysége során szerzett tapasztalatai alapján felvetődött az ápolók professzionális szakképzésének igénye is, noha erre részletes tervet dolgoztak ki, a szabadságharc elesé­se miatt ennek bevezetésére már nem kerül­hetett sor. A Kossuth Zsuzsanna által lera­kott egészségügyi alapokat azonban sikerült megtartani, amelyek jelentős mértékben já­rultak hozzá a magyar ápolás további fejlő­déséhez. A vesztes háború után Kossuth Zsuzsanna menekülésre kényszerült, először Belgium­ban, majd az Amerikai Egyesült Államokban, szegénységben, betegségben, kiszolgáltatott­ságban töltötte száműzetését 1854. június 29.-án, New York-ban bekövetkezett korai haláláig. Amit az egészségügyben tett, minden egészségügyi dolgozó számára példa értékű. Munkásságának fénypontját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején érte el. Olyan színvonalas betegápolási rendszert vezetett be, ami nem csak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló volt. Néhány évvel később ugyanezt a munkát végezte az angol Florence Nightingale is a krími háború idején, aki világszerte ismert, emblematikus alakja az ápolás ügyének. Kossuth Zsuzsanna az 1848-49-es sza­badságharcban a hadi sérültek ellátása so­rán tanúsított helytállása például szolgálhat a jelen kor ápolóinak is. Ugyanakkor felhív­ Dr. BALOGH Zoltán elnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tanszékvezető, főiskolai tanár, Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest

Next