Nővilág, 1859. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1859-09-11 / 37. szám
Vasárnap, sept. l-en 1859. 37-ik szám lanyadik évi folyam Előfizetési díj : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordásva . Félévre (júliustól december végéig) 4 ft. uj p. Negyed évre (júliustól September végéig) 2 ft. uj pénz. HETILAP RITKA HŰSÉG. (Elbeszélés.) VÉRTESI ARNOLDTÓL. I. estről reggel öt órakor indul avasútmenet Szeged felé. Azok, akik próbálták, tudhatják,akik pedig nem próbálták, elhihetik szavunkra, hogy rendkívül kellemetlen dolog az embernek ily korán hajnalban félbeszalatni édes álmait, pedig e tekintetben a cselédek és szobapinczérek gyakran még vétkes könnyelműséget mutatnak s a legtiszteletreméltóbb hölgyeket és urakat is felköltik harmadfél órával az indulás ideje előtt. Természetes, hogy az ember, ha nem aluszsza ki magát, álmos, és minden álmos ember azon illetlen szokásnak hódol, hogy inkább szeret alunni, mint beszélgetni. Ez szolgáljon mentségül azon kékkabátos úrnak, kit mi beszélyünk hősének választottunk s ki a leghidegebb flegmával utasította vissza szomszédjának előzékeny és udvarias közeledését. A jó szomszéd, egészséges szinti fiatal ember, úgy hiszszük, felebaráti kötelességének tartotta szomszédját mulattatni , s alig helyezkedett el a vagyonban, már megszólalt . — Hűvös reggel, igazán hűvös. A kékkabátos úr kegyelmesen bólintott s plaidjét összébb vonta. — És még ma alkalmasint esőt is kapunk, szólt az említett fiatal ember. — Meglehett, viszontá szárazon a kékabátos úr. S panama-kalapját mélyebben szemére vonta, fejét kezére támasztotta; egészen úgy tett, mint a ki aludni akar. Ez igyekezetében örömest háborgatta volna szomszédja a jószivü fiatal ember. Bátorkodott is mondani még néhány szerfölött érdekes megjegyzést, hogy tegnap este hideg volt, hogy az égen felhőket látni s hogy a nap épen most kel föl, de a kékkabátos úr ezt mind oly érzéktelen hallgatta mint valami szobor. Nem állíthatjuk, hogy a derék fiatal ember kedvet kapott utánozni a hallgatásban a kékkabátos urat, s ha utánozta, csak azért történt, mert nem tudott, kivel beszélni. Szemben vele rettenetes tekintetű szerb kereskedő ült, borzasztó harczvágyó ember, mint azt világosan mutatták övében a pisztolyok, kezében a hosszúszárú csík fején a vörös fez. Mindamellett a derék tál ember tán még e harczvágyó férfiúvá