Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

A rumun nyelv és nép. Hunfalvy Pál 125

A RUMUN NYELV ÉS NÉP. 135 ach a galoknál vagy kelteknél igen szokott képzője a népneveknek. A vlach szónak értelmét a német wallend, migrans (Leibnitz VI. 2,62), vagy a szláv vljek trahere szóból (Thunmann, miszerint költöz­ködöt jelentene), vagy a Volga folyó (Engel), vagy volsci népnév­ből (Döderlein, Lat. Etymol. 210) akarni magyarázni, oly hiú, mint azt a szláv vlad dominari, a duce Flacco (Aeneas Sylvius), pallio axida (Bonfinius), a vallis aquae (Vaillant), a latint (Katancic de Is­tro, cap. VIII. §. 4.) szókból származtatni. Miklosichból tettük eze­ket ide, annak megmutatására, hogy az ismeretlennek kimagyarázá­sában a régiek még kevésbbé akadoztak, mint az újak. A vlach szó a régi szerbben nyáj­őrzőt jelent, az albániaiban is colak-nak hívják az oláhot, mely török szó hasonlóképen nyáj­őrzőt teszen, mert az oláhok leginkább marhatenyésztők és nyájőr­zők valának. A morlach, olaszul morlacco, szó a görög iActvQ6(3Xa%egy fekete olaszt vagy fekete latint jelent. Hogy miért nevezik a byzantinus írók Oláhország lakosait fiavQ6^Xa^d­-nak^ magát az országot fiavQ6^Xa­^t'c­-nak, miből való a török Kard­isták (fekete oláh), annak okát ép úgy nem tudjuk, mondja Miklosich, mint nem tudjuk, miért hínak némely népet fejérnek. Ellenben azt történelmileg meg lehet magya­rázni, miért hívják a byzantinus írók Oláhországot olyykor Xania-n­ak. Hajdan egy a dalmát, horvát és bosnyák tartományok között fekvő vidék vlachiának neveztetik vala. Parlatinál (4,63) egy 1373-dik évi okmányban olvassuk : „vlachis schismaticis, quorum nonnulli in pascuis et montibus habitant etc. Majorem Vlachiara circa metas Bosnae in Obsan et Corbavia etc." Sehafarik azt véli, hogy ezen vlachok kertek voltak, valamint azon vlachok is, kik, Nestor szerint, az eredetileg Magyarországban lakott szlávokat ki­szoríták, s kik meg magok a magyarok által szoríttatának ki. Erre Miklosich azt jegyzi meg, hogy a szlávok a vlach szóval alig jelen­tenek vala más népet, mint románt, mert ha elfogadjuk is azt, hogy a szlávok nyugat felé kelt népekkel találkozhattak , meg kell gon­dolni , hogy azok közöl egynek nevéből sem lehet a vlach szót ki­fejteni. A Nestor tudósítását illetőleg pedig, úgymond Miklosich, a legelmésebb magyarázat is csak hozzásejtés marad, valamíg gö­rög íróban nem találjuk meg a forrást, a­melyből Nestor azt merítette. A macedóniai oláhokat a görögök >íovr£ó/^,apt-nak, a török­szlávok pedig zinzar-oknak nevezik, előttünk ismeretlen okból.

Next