Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)
Tanulmányok - Zsigmond Gábor: A néprajz és a nyelvtudomány kapcsolatai a XIX. század derekán [Relations of Ethnography and Linguistics in the Middle of the Nineteenth Century] 127
132 ZSIGMOND GÁBOR Irodalom BAIXAGI MÓRIC, 1855: A magyar szónyomozás s-az összehasonlító nyelvészet. Akadémiai Értesítő 15. BEBZEVICZY GEBGELY, 1817: An wort auf die Berichtignugen meiner Abhandlung „De conditione et indole rusticorum in Hungária. In.: Hormayr's Archiv H—12. 1819: A közgazdaságról. In.: B. G. élete és művei. Irta: GAAL JENÓ. Bp. 1902 CSENGEBY ANTAL, 1855: Tanulmányok a magyarok ősvallásáról. In.: Cs. A. összegyűjtött Munkái 1—5. Bp. 1884 CZUCZOE GEBGELY, 1851: A magyar nyelv etymologiai és összehasonlító vizsgálata elvéről. Akadémiai Értesítő 11. 1853: A magyar szóértelmezés és szóelemzés elveiről. Akadémiai Értesítő 12. EÖTVÖS JÓZSEF, 1851: A XIX. század uralkodó eszméinek hatása az álladalomra. Bécs HUNFALVY PÁL, 1852: A társadalom, avagy Stein, Widman és Riehl. Új Magyar Múzeum 1858: A nyelvtudomány jelen állása .Budapesti Szemle 1876: On the study of the Turanian languages. London 1878: Üj tudományok, új előítéletek meg adalék a finnugor népek történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 1883a: Ugor vagy török-tatár eredetű-e a magyarnemzet? Értekezések a nyelv-és széptudományok köréből 11. 1883b: Jos. Lad Pié's „Der nationale Kampf gegen das ungarische Staatsrecht" besprochen von — —. Wien 1885: A rumun történetírásról 1 — 3. Budapesti Szemle HEBMAN OTTÓ, 1887 — 88: A magyar halászat könyve, 1 — 2. Bp. IPOLYI ABNOLD, 1854: Magyar Mythologia. Pest KAZINCZY FEBENC, 1817: Freymüthige Berichtigungen der Abhandlung des Herrn Gregor Berzeviczy ,,De condione et indole rusticorum in Hungária". In.: Hormayr's Archiv. 9—10. SZONTÁGH GUSZTÁV, 1841: Csaplovicsiána. Atheneum. I félév 1851: A magyarok eredete. Új Magyar Múzeum TOLDY FEBENC, 1850: A magyarok műveltségi állapotjai a kereszténység felvétele előtt. Új Magyar Múzeum VÁMBÉBY ÁBMIN, 1882: A magyarok eredete. Bp. WENCZEL GUSZTÁV, 1851: Eszmetöredékek a magyarok eredetéről. Új Magyar Múzeum Relations of Ethnography and Linguistics in the Middle of the Nineteenth Century After the defeat of the révolution and the war of independence of 1848—49 the scientific, journalistic, and Hterary trends and works dealing with the origin and historical development of the Hungarians, as well as with the place they occupied among other European peoples aroused current political interest. Already in the 1830's two contrastive trends can be observed in scientific life: one is culture oriented and the other is society oriented. While the former can be related to historism, the latter mainly relies on économies (A. SMITH, A. FEBGUSON), French social philosophy (SAINT-SIMON, COMTE), and on contemporary socialist literature. In the beginning of the 1850's — in the years of the brutal physical and moral oppression of the Hungárián nation — the culture oriented trend spread in wide circles. The essence of this trend was that it considered the historical development of the Hungarians as individual, as a resuit of their autochthonous and integral culture. This was the culture which had been preserved during the history of several thousand years and which — as in the past — continued to assure the supremacy of the Hungarians. This trend denied the universal laws of social development but at the same time it set the standards for the state of social development according to those of Western Europe. The society oriented trend (PÁL HUNFALVY, GUSZTÁV SZONTÁGH, ANTAL CSENGEBY, JÓZSEF EÖTVÖS and KÁBOLY KELETI) declared that every nation — within certain limits — íbllows the same ways of social development and the Hungarians being no exception to this. They pointed out that culture is the result and not the cause of social development. In the debates on prehistory, history of religion, and historical linguistics the society oriented trend prevailed in scientific and political life, however, response to this trend spread very slowly.