Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Herman József: Nyelvszerkezet és idő (A nyelvtörténet néhány elméleti kérdése) [Language in Time (On the Theory of Linguistic Change)] 3

1* Nyelvszerkezet és idő A nyelvtörténet néhány elméleti kérdése* • Több körülmény, több meggondolás is mutat arra, hogy az alcímben megje­lölt tematikának mind nálunk, mind határainkon túl van bizonyos aktualitása. Az utóbbi években — a hatvanas évek vége, a hetvenes évek kezdete óta — az általános nyelvészeti irodalomban, mindenekelőtt az ún. modern irányzatok képviselőinek körében megélénkült az érdeklődés a nyelvtörténet problematikája iránt; egyre-másra jelennek meg monográfiák, gyűjteményes kötetek, cikk-antológiák, amelyek a nyelv­történeti változásait, e változások mechanizmusát, oksági viszonylatait vizsgálják.­ A tudománytörténeti távlat még nem elegendő ahhoz, hogy ezt a jelenséget magyarázzuk; intuitíve nyil­vánvaló azonban, hogy ez az újkeletű fejlődés megfelel tudományunk belső logikájának, s valószínű, hogy összekapcsolható a tudománytörténet jelenlegi szakaszának általános sajátosságaival is: ma már jól látható, hogy az úgy­nevezett modern (lényegileg matematikai ihletésű és szemléletű) nyelvtudo­mányi irányzatok térhódítása a negyvenes évek vége, az ötvenes évek eleje körül szervesen — és nem, vagy legalábbis nem elsősorban divatszerűen — illeszkedett a tudományos és technikai forradalom kezdeti jelenségeihez: elég itt a számítógép-korszak kezdeteire, a kibernetika, az információelmélet gyors előretörésére, s általában a matematikai módszerek, a modern logika széles­körű térhódítására gondolni. A korszak modern nyelvészeti irányzatainak nyelvtörténet-ellenessége sem csupán a nyelvtörténet neogrammatikus egyed­uralmára való, már régebben elkezdődött visszahatást folytatta, hanem vala­miképpen kapcsolatban volt az akkori természettudomány naiv szcientista optimizmusával is. Néhány év múlva talán mód lesz arra, hogy a nyelvtörténet iránti érdeklődés élénkülését is összekapcsoljuk a legutóbbi évek tudományos fejlődésének általános jelenségeivel. Magyarországon a nyelvtörténeti érdeklődésnek ez az árapály mozgása kevésbé érezhető, mint nyugaton s mint nem egy szocialista országban. Nálunk ugyanis a kutatás gyakorlatában a nyelvtörténet viszonylag kevés teret veszí­tett az utóbbi évtizedekben, s ez szükségszerűen tükröződött általános nyelvé­szeti irodalmunk tematikájában is.­ Az a tény egyébként, hogy nálunk a nyelv­ * A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának 1976. október 18-i felolvasó ülésén tartott előadás szövege. A szöveget itt-ott rövidítettem és stiláris módosításokat hajtottam végre rajta; a bibliográfiai jellegű utalások az előadásban nem szerepeltek.­­ Csak mutatóban utalok két, viszonylag új kötetre: STOCKWELD, R. P.—R. K. S. MACATULAY, Linguistic Change and Generative Theory. Bloomington 1972. ANDERSON, J. M. —JONES, C. Historical Linguistics I —II. Amsterdam —Oxford —New-York 1974.­­ Jellemző, hogy az Általános Nyelvészeti Tanulmányok c. kiadványsorozat, amelyet nálunk az ún. modern irányzatok fórumának tartanak, már 1967-ben külön köte­tet szentelt a nyelvtörténet kérdéseinek (a sorozat V. kötete, szerk. TELEGDI ZSIGMOND), amikor a nyelvtörténet iránti érdeklődés fellendülése Nyugaton még alig jelentkezett.

Next