Nyelvünk és Kultúránk - az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tájékoztatója, 62. szám (1986)
A magyar nyelv tanítása - Dörnyei László: Memoriterek, évszámok, magyarságismeret
Adyra egy-egy idézettel. Nevüket fel is írtuk, fényképüket látták, és füzetükben emlékeztetőnek megmaradt. Arra törekedtem, hogy Szent István, Mátyás, Rákóczi, Kossuth és Széchenyi is szóba kerüljenek. Erkel, Liszt, Bartók és Kodály nevét ki nem hagyhattam. Ezeknek a hírességeknek a nevét hol az egyik, hol a másik gyermek már hallotta. Sok mindenre lehetne még utalni. Az eddig leírtakból kiviláglik a címben feltett kérdésre adott válasz. Az összegyűjtött dokumentációval megtettünk egyet-mást — s nem is keveset — magyarságtudatuk erősítésére. SOMORJAI JÓZSEF Memoriterek, évszámok, magyarságismeret Két ízben foglalkoztunk már a Nyelvünk és Kultúránk hasábjain a Sárospataki Nyári Kollégiumban folyó magyarságismeret-oktatással (54:36—40, 58:45—48). Beszámoltunk eredményeinkről, gondjainkról. 1985 nyarán tizennégy fiatal került haladó csoportba (3—3 amerikai, angliai és kanadai, 2 jugoszláv és 1—1 francia, norvég és svéd). Az eddigi gyakorlattól eltérően nem felmérőt töltöttek ki a tanulási idő végén, hanem fogalmazásban számoltak be szerzett tudásukról. Írásunkban a kapott eredményt mutatjuk be. A Nyári Kollégium haladó csoportjában mindennap kaptak a fiatalok valamilyen pontosan megtanulandó anyagot: évszámokat a hozzá tartozó névvel vagy eseménnyel, versrészletet stb. A következő évszámokat kellett megtanulniuk: 896: honfoglalás; 1000—1038: I. (Szent) István uralkodása; 1241: a tatárjárás; 1456: a nándorfehérvári diadal (Hunyadi János); 1458—1490: Mátyás király uralkodása; 1514: a Dózsa-parasztháború; 1526: a mohácsi csata; 1541: Buda elfoglalása; 1552: Drégely és Eger ostroma; 1566: Szigetvár ostroma; 1686: Buda visszafoglalása a töröktől; 1705—1711: a Rákóczi-szabadságharc; 1795: a magyar jakobinus mozgalom (Martinovics); 1848—49: forradalom és szabadságharc; 1873: Budapest születése. A tizennégy fiatal válaszából az alábbi összkép állt össze. Három dátumot említettek valamennyien. Ezek a következők: 1000—1038 — Többségük nemcsak az évszámot és a nevet írta le, hanem néhány szóval értékelte első királyunk tevékenységét is. „A magyarok pogányok voltak. Géza királynak volt egy fia, István, akit kereszténynek nevelt föl. Nagy háború után a pogányok ellen, István győzött, tehát a kereszténység támogatásával a magyarok nem pusztultak el. István 1000—1038-ig lett király.” Ezt egy franciaországi fiatal írta, a következőt egy kanadai: „1000 től — 1038 a Szent István az első király volt. A szent István hozta be a katolikus válást.” 1456 — „Hunyadi János vertte meg a törököket Belgrádban (Nándorfehérvár). Ez 1456-ba történt” — írta az előbb idézett kanadai ifjú. A válaszadók zöme megemlítette a déli harangszót is. „1456: Nándorfehérváron Hunyadi János győzelme a törökök ellen — azóta van déli harangszó.” (angliai) Egy másik angliai hasonlóan (csak valamivel több hibával) írta: „1456 ban volt a Nándorfehérvár csata amikor Hunyadi János gyosot a torokok elen és azóta harangosznak 12 tákor emlékben ...”