Nyelvünk és Kultúránk - az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tájékoztatója, 83. szám (1991)
Tóth Sándor: Harangszó a hegyeken át
egész Sárosban s a Szepességben. A híres gyógyfürdő mellé egy bártfai polgár már 1474-ben vendégfogadót épített, s a múlt századra Közép-Európa egyik legnépszerűbb fürdőhelye lett: uralkodók - I. Sándor cár, Erzsébet magyar királyné - látogatták, s az akkori Magyarországnak Balatonfüred és Herkulesfürdő mellett ez volt a leglátogatottabb gyógyfürdője. A hatalmas virágos park a terebélyes ősfákkal, a környező hegyekkel csakugyan felüdülést nyújt, szinte már a gyógyforrás nélkül is. S ha már Bártfára eljutottunk, ne mulasszuk el, hogy az alig tíz kilométerre levő Zboróba is el ne látogassunk; a kúp alakú hegyen álló vár ugyan ma már rom, de nevezetes hely: itt kötött házasságot I. Rákóczi Ferenc Zrínyi Ilonával, s itt is halt meg fiatalon. 1684-ben pedig Zrínyi Ilona védte a várat hősiesen. Vagyis bárhova megyünk Sárosban és a Szepességben, a gótikus és reneszánsz építészet ritka - olykor páratlan - műemlékei mellett szinte mindenütt találkozunk a kuruc szabadságharc történelmi emlékeivel is, amelyek - történelmi énekeik sora bizonyítja - az itt élő szlovákságnak is közös nagy történelmi élményévé váltak. SZILÁGYI FERENC Harangszó a hegyeken át , ha itt lenne Paulinus, Nola püspöke - mondogattam csendesen, átlépve századokat, amikor barátom, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének vezetőségi tagja felkúszott a galyatetői Kodály-kápolna tornyába, hogy megkondítsa a harangot. 1991. június 30. volt, gondolatom Itáliában, Campaniában járt,ahol valamikor az V. században az említett püspök először harangoztatott az általa nagyon tisztelt Szent Félix templomában. Valószínűleg egy campanile állt ott, oda erősítették az érchangot, amely kistestvérei, a zsolozsmára szólító csengettyűk társaságából kinőtt súlyával, hangjával. Milyen idők jártak akkoriban? Gótok, vandálok száguldoztak a mezőn, őrizni kellett a szentély fényét. Ágoston az eretnekekkel vitázott. Viharos századelő, kavargó szellemi áramlatok. Alakuló Európa, egyházi tudományosság. A keresztény költészet Ambrus és mások tolla nyomán megszületőben. A himnuszirodalom az egyszerű hajómunkások körében is terjedt. Ebből tanulták a hit alapjait. Aztán amikor Paulinust eltemetik, nemsokára sírját feldúlják a vandálok, 455-öt írnak. A római birodalomnak mindössze 21 esztendeje van még. Ilyen időkben csendül fel Európában amaz első harangszó. Most másért szól: örömet hirdet, a szabadság örömét. A katonák, akik 46 esztendeje ide kényszerültek, tiszta nép fiai. Jöttek, s tán azt sem tudták, hová. Hamis nimbusz alatt, hazug politika rabjaiként maradtak földünkön. Puskin, Tolsztoj nyelve gyűlöletessé vált, a demagógia lekaparta a csillogó felületet. Belül a rozsda mart, a késhegy villogott, mint Jeszenyin írta, 1917-ből kiábrándulva. Ide kívánkozik Paulinus első zsoltára: „Nem illeti ... a dicsőség a gonoszt. / De mint a pornak hamuját rabló szelek, / Isten arcától a harag sodorja el.” Azonban bővebb az izgalom: „Akin győzött a hús, de lelke ép maradt: / Bár megtagadta a törvény vállalt hitét / S végighempergett mindenféle bűnökön, / De homlokán ragyog a hit örök neve, / Sohasem lesz az üdv honából száműzött”. Csengettyűz a kisharang Galyatetőn, énekel a harmonium: Kyrie, eleison - Uram, irgalmazz: Kodály hangja a Csendes miséből, amely a háborúban ezt a nevet kapta: Missa brevis Akkor is őrizni kellett a szentélyt. Itt a hegyen Kodály őrizte, amikor a