Nyelvünk és Kultúránk - az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tájékoztatója, 83. szám (1991)

Tóth Sándor: Harangszó a hegyeken át

egész Sárosban s a Szepességben. A híres gyógyfürdő mellé egy bártfai polgár már 1474-ben vendégfogadót épített, s a múlt századra Közép-Európa egyik legnépszerűbb fürdőhelye lett: uralkodók - I. Sándor cár, Erzsébet magyar királyné - látogatták, s az akkori Magyarországnak Balatonfüred és Herkulesfürdő mellett ez volt a leglátogatottabb gyógyfürdője. A hatalmas virágos park a terebélyes ősfákkal, a környező hegyekkel csakugyan felüdülést nyújt, szinte már a gyógyforrás nélkül is. S ha már Bártfára eljutottunk, ne mulasszuk el, hogy az alig tíz kilométerre levő Zboróba is el ne látogassunk; a kúp alakú hegyen álló vár ugyan ma már rom, de nevezetes hely: itt kötött házasságot I. Rákóczi Ferenc Zrínyi Ilonával, s itt is halt meg fiatalon. 1684-ben pedig Zrínyi Ilona védte a várat hősiesen. Vagyis bárhova megyünk Sárosban és a Szepességben, a gótikus és reneszánsz építészet ritka - olykor páratlan - műemlékei mellett szinte mindenütt találkozunk a kuruc szabadságharc történelmi emlékeivel is, amelyek - történelmi énekeik sora bizo­nyítja - az itt élő szlovákságnak is közös nagy történelmi élményévé váltak. SZILÁGYI FERENC Harangszó a hegyeken át­ ­, ha itt lenne Paulinus, Nola püspöke - mondogattam csendesen, átlépve századokat, amikor barátom, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének vezetőségi tagja felkúszott a galyatetői Kodály-kápolna tornyába, hogy megkondítsa a harangot. 1991. június 30. volt, gondolatom Itáliában, Campaniában járt,ahol valamikor az V. században az említett püspök először harangoztatott az általa nagyon tisztelt Szent Félix templomában. Va­lószínűleg egy campanile állt ott, oda erősítették az érchangot, amely kistestvérei, a zsolozsmára szólító csengettyűk társaságából kinőtt súlyával, hangjával. Milyen idők jártak akkoriban? Gótok, vandálok száguldoztak a mezőn, őrizni kellett a szentély fényét. Ágoston az eretnekekkel vitázott. Viharos századelő, kavargó szellemi áramlatok. Alakuló Európa, egyházi tudományosság. A keresztény költészet Ambrus és mások tolla nyomán megszületőben. A himnuszirodalom az egyszerű hajómunkások körében is terjedt. Ebből tanulták a hit alapjait. Aztán amikor Paulinust eltemetik, nemsokára sírját feldúlják a vandálok, 455-öt írnak. A római birodalomnak mindössze 21 esztendeje van még. Ilyen időkben csendül fel Európában amaz első harangszó. Most másért szól: örömet hirdet, a szabadság örömét. A katonák, akik 46 esztendeje ide kényszerültek, tiszta nép fiai. Jöttek, s tán azt sem tudták, hová. Hamis nimbusz alatt, hazug politika rabjaiként maradtak földünkön. Puskin, Tolsztoj nyelve gyűlöletessé vált, a demagógia lekaparta a csillogó felületet. Belül a rozsda mart, a késhegy villogott, mint Jeszenyin írta, 1917-ből kiábrándulva. Ide kívánkozik Paulinus első zsoltára: „Nem illeti ... a dicsőség a gonoszt. / De mint a pornak hamuját rabló szelek, / Isten arcától a harag sodorja el.” Azonban bővebb az izgalom: „Akin győzött a hús, de lelke ép maradt: / Bár megtagadta a törvény vállalt hitét / S végighempergett mindenféle bűnökön, / De homlokán ragyog a hit örök neve, / Sohasem lesz az üdv honából száműzött”. Csengettyűz a kisharang Galyatetőn, énekel a harmonium: Kyrie, eleison - Uram, irgalmazz: Kodály hangja a Csendes miséből, amely a háborúban ezt a nevet kapta: Missa brevis Akkor is őrizni kellett a szentélyt. Itt a hegyen Kodály őrizte, amikor a

Next