Minorita Főgimnázium, Nyirbátor, 1926
ISKOLÁNK MÚLTJA. A nyírbátori reálgimnázium az 1911. évi szeptember 9-én nyílt meg, mint minorita-rendi gimnázium községi segéllyel és a nm. V. K. Minisztérium támogatásával. Alapítása szükségszerű volt, mert 30 kilométeres körzetben nem volt középiskola, mely a közszükségletet kielégíthette volna. Ez meg is látszott már az első években a tanulók létszámából, mert 40-es létszámú osztályok voltak. A háború kitörése iskolánkra is nagy megpróbáltatásokat hozott. Az ötödik osztály megnyitása — bár 28 tanuló jelentkezett — nem sikerült az anyagi fedezet hiánya miatt. Ettől a perctől kezdve iskolánk élete örökös küzdelem volt. A vidéki szülők gyermekeiket nem szívesen hozták ide, mivel a továbbtanulás lehetősége nem volt biztosítva. Létszáma így is kielégítő volt még a legkritikusabb időkben is. Az 1919—20. tanévben újra próbálkozás történt az V. osztály megnyitására, ami féligmeddig sikerült is, amennyiben a jelentkezett tanulók létszáma kielégítő volt, de ismét hiányzott a kellő szervezés és az anyagierő s egy évig az érdekelt szülők áldozatkészsége tartotta fenn. Az 1920 — 21. tanév végén a minorita-rend kimondotta az iskola fokozatos megszüntetését, mert a község ekkor is csak az 5000 korona segélyt nyújtotta az intézet támogatására a V. K. Minisztérium pedig az édes hazánkat ért nagy megrázkódtatások után nem volt abban a helyzetben, hogy nagyobb segélyben részesíthette volna a fenntartó Rendet, így került iskolánk 1921. szeptemberben állami kezelésbe. A kálvária-járás most kezdődött igazán, mert 1921-től iskolánk lett 7 osztályú, 7 osztályúból 4 osztályú, aztán újra 7 osztályú, a következő évben 5 osztályú, szóval: évről—évre teljes bizonytalanságban éltünk, nem tudtuk mit hoz a holnap. És így van ma is.