Polgári Fiúiskola, Nyíregyháza, 1921

*BV2010 REV 9H „Hiszek egy Istenben! Hiszek egy hazában! Hiszek egy isteni örök igazságban! Hiszek Magyarország feltámadásában!" Az iskolai év története. Az év általános jellemzése. A csendes, folytonos, egyetértő munka és a tanítás színvonalának emelésére irányuló tervszerű törekvés jellemzik általában a tanévet mindennapos küzdelemmel a tanítás külső feltételeiért. A tanulók számának évről-évre való szaporodása, helységeink szűk és kevés száma, a tanítás eszközeinek megdrágulása, járványszünet, felsze­relés hiányossága, az élet anyagi gondjainak a szülők, tanárok és gyermekek lelkére gyakorolt lenyűgöző és fokozódó hatása azok a körülmények, melyek bénítják a nevelői munkát. Ha mindezek mellett figyelembe vesszük hogy magyar nevelő szívében Csonka-Magyarország keserű érzetével, tisztes szegénységével, a társadalmi közöny közepette dolgozik napról-napra, látjuk tisztán azt az erőfeszítő munkát, melyet a magyar közművelődés érdekében idealizmussal végeznie kellett. Bár e jelenségek legnagyobb része az 1922. évben minden magyar iskolával közös, de a helyi körülmények mostohasága nálunk főképen abban nyilvánult, hogy nem volt annyi helyünk, hogy a jelentkező tanulókat felvehettük volna, aztán meg nem volt termünk a párhuzamos osztályok elhelyezésére. A második B) osztály egész évben a torna­teremben tornapadokon görnyedten ülve tanúit, írásbeli munkát nem végezhetett, csak más teremben. De ezenkívül a II A­ osztály is folytonos vándorlásra kényszerült tanterem hiány miatt. Az iskola­épület fejlesztése E reánk váró nehéz viszonyokat tanárkarunk előre látta, mert évek óta tapasztalható a tanulók létszámának folytonos növekedése. A tanárkar és az iskolaszék ezért részletes memorandummal fordult az iskolafenntartó városhoz, kérve sürgős és hathatós segítségét A napilapok is foglalkoztak az iskolafejlesztés szük­ségességével s az iskolaszék előterjesztését a következőkben ismertették : A város lakosságának zömét tevő iparos, kereskedő és kisgazda­osztály ifjabb generációja a gyakorlati élet számára nevelő polgári fiúiskolából regrutálódik. Ezzel a tizenöt év óta működő nyíregyházi polgári fiúiskola az elé tűzött nevelői feladatokat klasszikus példaszerű­séggel oldja meg. Lehetetlen, hogy a város vezetősége világos tudatában ne legyen annak, mennyire az egészséges várostársadalmi élet jele az, amikor ez az iskola mind keresettebbé tesz és, hogy a legörvendetesebb kulturális jelenség a polgári fiúiskolának a tizenöt éve adott kereteket immár szétfeszítő zsúfoltsága. Ennek az izmosodó polgári iskolázásnak mindenképpen segítségére kell sietni a városnak. Erre a segítségre pedig most sürgős szüksége van a polgári fiúiskolának. A meggyarapodott létszámhoz képest új termekre és tanerőkre van szüksége, s ezt készséggel meg kell adni a városnak, mert nincs örvendetesebb, mikor az élet parancsára nyitunk új iskolakapukat. A város iskolaszéke e tárgyban alapos érvekkel támogatott memo­­ ­­r átengedett mű

Next