Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1989 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1989-03-01 / 1. szám
1989. első üzlete: 936 ezer dollár Búcsúztatás és beiktatás Termelési feladatok az év első Az 1988. évi termésű dohányok termésbecslés szerinti várható mennyisége 12 800 tonna. Ebből az elmúlt év második félévében 6750 tonna dohányt — ezen belül a Hevesi fajtából ötezer tonnát, azaz csaknem a termés teljes mennyiségét — feldolgoztuk. A feldolgozás műszaki-technikai feltételei a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen megváltoztak mind a két fermentálóüzemben. Az eddig kialakult és megszokott üzemeltetési, már rutinszerű feladatok mellett — elsősorban Nyíregyházán a Cardwell kocsányozó gépsor december elejéig tartó átadásaátvétele kapcsán — új ismereteket, új beavatkozási fogásokat kellett elsajátítani. Megfogalmazható, hogy összességében — a menet közben esetenként felében tapasztalható egészséges türelmetlenség ellenére — sikerült az újat jól megismerni, az üzemeltetés biztonságát megoldani, eredményes termelési tevékenységet folytatni, így a második fél év produktuma egyrészt jelentős és meghatározó része az 1988-as naptári év ismert pozitív eredményeinek, másrészt jó alap az 1989. évi feladatok teljesítésének sikeres indításához. Feldolgozandó: 60 Az 1989-es év feladatainak jó színvonalú teljesítéséhez a tárgyi és személyi feltételek adottak. Az első fél évben az előző évi termésű dohányok 47 százaléka, 6050 tonna dohány vár feldolgozásra. A műszaki-technológiai és személyi feltételeket, valamint a létszámgazdálkodás követelményeit figyelembe véve a feldolgozást úgy célszerű megszervezni, hogy a debreceni fermentáló üzemben a 326 tonna Hevesi dohány fermentálása egy műszakos termelés mellett történjen, s a készletben lévő BV választék export árualapként kerüljön legyártásra; a >0 tonna nyíregyházi fermentáló üzemben megközelítőleg 5800 tonna — csaknem fele-fele arányban kallói és kerti — dohány feldolgozása a feladat, várhatóan február végéig két műszakban, ezt követően pedig egyműszakos üzemelés mellett. A nagylevelű barna dohányok osztályon belüli kiegyenlítésének, a gyári igények figyelembevételének lehetőségével élni kell, hiszen a nedvességtartalom és küllemi minőség szerint viszonylag homogén feldolgozási tételek alakíthatók ki a beszállítás és a feldolgozás szinkronjában. Eredményes rajt, A kocsányozógépsor tesztelése során szerzett ismeretek és gyakorlati tapasztalatok hasznosultak a nyíregyházi fermentáló üzemben, amit a januárban előállított fermentált dohány mennyiségi és minőségi mutatóinak javulása szemléletesen bizonyított. Az első 15 munkanap átlagában a műszakteljesítmény 39,2 tonna volt, ami nagyon bíztató eredmény. A fajlagos anyagfelhasználási mutatónak a tervezett szint körüli alakulására is jó az esély. A termékek speciális minőségi jellemzőinek összhangja a korábbiakhoz képest javult. Kedvező értéktartományon belül változik a dohányibálák nedvességtartalma és a bálák küllemi minőségi összhatása is javuló tendenciájú. A debreceni dohánybeváltó és fermentáló üzemben a Hevesi dohányok feldolgozásán túl nagyon fontos feladat az exportárualap kezelése, értékesítésre történő előkészítése. Az első fél évben mintegy 350—450 tonna Hevesi dohány értékesítése érhető el. Ezt erősítette meg az a teljesítmény tény, hogy január 18-án a Reynolds cég dohányátvevője — a MONIMPEX, a DOHÉSZK és a debreceni Dohánygyár képviselői jelenlétében — 165—165 tonna Hevesi A-világos és B-világos dohányanyagot vett át a tételes átvizsgálást követően. Az átvett dohány értéke 936 ezer dollár, ami 2,83 dolláros kilónkénti átlagár elérését jelenti! A tározó-raktározó tevékenységet végző üzemek és telepek raktárai a második negyedévre telítetté válnak. Fontos követelmény, hogy a raktározást a szervezettség, a jó kapacitáskihasználás és a minőségromlás elkerülése jellemezze. A beváltási és fermentálási tevékenység befejezését követően hozzá kell kezdeni a kiegészítő tevékenységek — benne a papíripari munkák — szervezett elvégzéséhez. Az előkészítő munkákat időben kell elvégezni, meg kell teremteni a tevékenységek jó feltételeit. Tóth János főosztályvezető A debreceni fermentáló üzemben is mindent megtesznek azért, hogy minél jobb legyen a feldolgozott dohány minősége. A vágóasztal után a csúcsi levélrészek egy kondicionáló hengerbe kerülnek. A szalagra kikerült kondicionált levélrészek ugyancsak „szem előtt vannak”, hiszen ketten is válogatnak a szalagnál. Kiszedik a keresztbe fordult leveket és a 2 milliméternél vastagabb kocsányú levélrészeket, hogy ne rontsák a többi anyag minőségét. Hortó Józsefné és Gyarmati Zoltánná válogat. Ünnepség keretében vettek búcsút február elsején a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál a nyugdíjba vonult Jóna Pál igazgatótól. Részt vett az eseményen Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, Gyuricsku Kálmán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára és Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke is. Szabó Ferenc méltatta Jóna Pálnak a vállalatnál töltött évtizedeit. Ez alatt az idő alatt vált a dohányfermentáló vállalat nemcsak a megye, de az ország egyik jelentős üzemévé. Egységes vertikummá fejlődött a termeltetés, a felvásárlás, a feldolgozás és tárolás, az innen kikerülő termékek nagyon fontos exportalapanyagok. Az ünnepségen iktatták hivatalába az új igazgatót, Lakatos Andrást, aki korábban a megyei tanács elnökhelyettese volt. A posztra pályázat útján került, több jelölt közül. Mind a megyei párt- és állami vezetés mind a minisztérium az ő pályázatát tartotta a legalkalmasabbnak az igazgatói beosztás elnyerésére. (Közlemény a Kelet-Magyarország 1989. február 2-i számának első oldaláról.) Javul a kiemelt ellátás A vállalati szociálpolitika idei lehetőségei A vállalati szociálpolitika feladata, hogy béren kívüli juttatásokkal segítse a vállalat dolgozóit, mérsékelje a jövedelmi viszonyok különbözőségéből származó hátrányokat, javítsa létbiztonságukat. A vállalati szociálpolitika forrása: a vállalat anyagi eszközei, ennélfogva nagymértékben függ a vállalat teherviselő képességétől, eredményességétől. Ugyanakkor a szabályozás bizonyos korlátokat is állít a költségként elszámolható — személyijövedelem-jellegű — juttatások növelésének. Vállalatunk hosszú ideje eredményesen gazdálkodik, szociálpolitikája elismerésre méltó, de a szociális ellátásokat a lehetőségek és az említett korlátok függvényében csak szelektíven tudja fejleszteni. A kiemelten kezelt ellátásoknál számottevő a javulás, így lesz ez 1989-ben is. A kiemelten kezelt ellátások az üdültetés, a lakástámogatás az üzemegészségügy és az üzemi étkeztetés lesznek. idő miatt ezek az összegek halmozódnak és a vállalat ez irányú terhei évről évre növekednek. A vállalat vezetése ennek ellenére a lakástámogatási keret növelését határozta el. 1989- ben a kedvezményes fuvarokkal együtt 3,5 millió lehet ez a keret. A lakástámogatások odaítélésénél azonban — a dolgozó jövedelmi viszonyaitól függően — célszerű a rövidebb idejű visszafizetések lehetőségét megvizsgálni, mert így növekedne az újra kiadható forrás, másrészt a vállalat terhei sem növekednének nagy ütemben. Az üzemegészségügy területén az üzemorvosi ellátásban léphetünk előbbre. A Nyírbátorban létesülő üzemorvosi rendelő a harmadik lesz vállalatunknál és 80—100 dolgozó alapellátását javítva. A rendelő kialakítása hatvanezer forint beruházást és 300—400 ezer forint költséget jelent a vállalatnak 1989-ben. Ugyanilyen nagyságrendű költséget és százezer forint nyereségadó növekményt okoz az üzemi étkeztetésben vállalt szerepünk. A januári áremelések következtében az ebédadagok árát átlagosan 5 forinttal kellett emelni, ebből 3 forint a nyersanyagköltség, 2 forint a rezsiköltség. Az 5 forintból csak 1 forintot hárítottunk át a dolgozókra, 4 forintot a vállalat visel közel százezer adag esetében. A nyersanyagköltségből vállalt 2 forint jóléti fejkvótán felüli juttatás, ezért terheli az említett adó. A szociálpolitika egyik pénzügyi forrását jelentő jóléti kulturális alap képzési és felhasználási lehetőségei nem változtak, így a szociálpolitika egyéb ellátásai az előző évi szinten vehetők igénybe. Szabó Miklós terv- és közgazdasági osztályvezető Szoboszlói üdülő Az üdültetésben mennyiségi és minőségi javulás is lesz, ugyanis üzemelni kezdett az ÉDOSZ hajdúszoboszlói felújított üdülője, aminek felújításához 2 millió forinttal járult hozzá a vállalat az előző években. Ennek ellenében egész évben folyamatosan dolgozóink rendelkezésére áll egy házaspári szoba, gyógyszolgáltatások a szomszédos Béke gyógyüdülőben vehetők igénybe. Az üdülő I/A. kategóriájú, a házaspári, 14 napra szóló üdülőjegy ára 3640 Ft. Ezért teljes ellátás és gyógyszolgáltatások vehetők igénybe. A nyári időszakiban családos üdültetés is lehetséges, ezt azonban minden esetben egyeztetni kell az üdülővel és a vitt gyermekek után a díjkülönbbözetet meg kell fizetni. A beutalójegy ára kedvezményessége ellenére sem olcsó, ezért a szakszervezeti bizottság további támogatást ígér: a beutalójegyek többségéhez — a jövedelemtől függően — további ezer forint térítési kedvezményt tervez nyújtani. A térítési díj kedvezményt — az előbb jelzettek szerint — esetleg a többi üdülési lehetőségnél is alkalmazni akarják. Lakástámogatás A vállalat által nyújtott lakástámogatásnak az eddigieknél is nagyobb jelentősége lesz a lakásárak és a hitelkamatok emelkedése miatt. A vállalatnak sokba kerül ez a támogatási forma, mivel a támogatásra kiadott összegek 20 százalékos kamatterhét költségei között viselni kell, ráadásul a hosszabb (jelenleg 15 év) visszatérülési Jauár vége folyik a átvétel a debreceni teem beváltótelepén. A hajdúhadházi Molnár István nyolcszáz ölön termett Pallagi sárga dohányát vizsgálja mérlegelés előtt az átvevő, Czutrák István dohánytermelés-irányító Változás a tagdíjfizetésben 1989 január elsejétől a dolgozók 0 adókulcsos jövedelemsávja 48 000 forintról 55 000 forintra változott. Ennek következtében az eddigi rendszerhez viszonyítva módosul a szakszervezeti tagdíjfizetés mértéke is. 0,8 százalék volt az elmúlt esztendőben a tagdíj mértéke mindazoknál, akik a havi 5050 forintos keresethatárt nem haladták meg. 1989. január elsejétől az adómentes sáv emelkedése miatt ez a határ 5640 forintra módosult. Az ezt meghaladó jövedelmek esetében a tagdíj mértéke változatlanul a bruttó kereset egy százaléka marad. Az ÉDOSZ Központi Vezetősége 1988 decemberi ülésén módosította a szakszervezeti tagdíj alaprészesedési arányát. Az eddigi 45 százalékos alapszervezeti részesedéssel szemben 1989-től kezdődően 50 százalék lesz az alapszervezeteknél maradó pénzösszeg, ami a tagdíjbevételekből származik. Az 1988. évi részesedési arányt figyelembe véve az alapszervezetnél megmaradó, illetve felhasználható pénzösszeg 1989- ben a változásokat is figyelembe véve mintegy 60—80 ezer forintos növekményt fog eredményezni. Ez az összeg az elkészítendő költségvetésben is realizálódni fog, felhasználásáról testületi üléseken döntenek majd. Bárány István szb-titkár