Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1989 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1989-03-01 / 1. szám

1989. első üzlete: 936 ezer dollár Búcsúztatás és beiktatás Termelési feladatok az év első Az 1988. évi termésű dohá­nyok termésbecslés szerinti várható mennyisége 12 800 ton­na. Ebből az elmúlt év máso­dik félévében 6750 tonna do­hányt — ezen belül a Hevesi fajtából ötezer tonnát, azaz csaknem a termés teljes men­­­nyiségét — feldolgoztuk. A feldolgozás műszaki-tech­nikai feltételei a korábbi évek­hez viszonyítva jelentősen meg­változtak mind a két fermentá­lóüzemben. Az eddig kialakult és megszokott üzemeltetési, már rutinszerű feladatok mel­lett — elsősorban Nyíregyházán a Cardwell kocsányozó gépsor december elejéig tartó átadása­­átvétele kapcsán — új ismere­teket, új beavatkozási fogáso­kat kellett elsajátítani. Megfo­galmazható, hogy összességében — a menet közben esetenként felében tapasztalható egészséges türel­metlenség ellenére — sikerült az újat jól megismerni, az üze­meltetés biztonságát megoldani, eredményes termelési tevékeny­séget folytatni, így a második fél év produktuma egyrészt je­lentős és meghatározó része az 1988-as naptári év ismert pozi­tív eredményeinek, másrészt jó alap az 1989. évi feladatok tel­jesítésének sikeres indításához. Feldolgozandó: 60 Az 1989-es év feladatainak jó színvonalú teljesítéséhez a tár­gyi és személyi feltételek adot­tak. Az első fél évben az előző évi termésű dohányok 47 száza­léka, 6050 tonna dohány vár feldolgozásra. A műszaki-tech­nológiai és személyi feltételeket, valamint a létszámgazdálkodás követelményeit figyelembe véve a feldolgozást úgy célszerű meg­szervezni, hogy a debreceni fermentáló üzemben a 326 ton­na Hevesi dohány fermentálása egy műszakos termelés mellett történjen, s a készletben lévő BV választék export árualap­ként kerüljön legyártásra; a >0 tonna nyíregyházi fermentáló üzem­ben megközelítőleg 5800 tonna — csaknem fele-fele arányban kallói és kerti — dohány fel­dolgozása a feladat, várhatóan február végéig két műszakban, ezt követően pedig egyműsza­­kos üzemelés mellett. A nagylevelű barna dohányok osztályon belüli kiegyenlítésé­nek, a gyári igények figyelem­­bevételének lehetőségével él­ni kell, hiszen a nedvességtar­talom és küllemi minőség sze­rint viszonylag homogén fel­­dolgozási tételek alakíthatók ki a beszállítás és a feldolgozás szinkronjában. Eredményes rajt,­­ A kocsányozógépsor tesztelé­se során szerzett ismeretek és gyakorlati tapasztalatok hasz­nosultak a nyíregyházi fermen­táló üzemben, amit a január­ban előállított fermentált do­hány mennyiségi és minőségi mutatóinak javulása szemléle­tesen bizonyított. Az első 15 munkanap átlagában a műszak­teljesítmény 39,2 tonna volt, ami nagyon bíztató eredmény. A faj­lagos anyagfelha­sználási muta­tónak a tervezett szint körüli alakulására is jó az esély. A termékek speciális minőségi jellemzőinek összhangja a ko­rábbiakhoz képest javult. Ked­vező értéktartományon belül változik a dohányibálák nedves­ségtartalma és a bálák küllemi minőségi összhatása is javuló tendenciájú. A debreceni dohánybeváltó és fermentáló üzemben a Hevesi dohányok feldolgozásán túl na­gyon fontos feladat az export­­árualap kezelése, értékesítésre történő előkészítése. Az első fél évben mintegy 350—450 tonna Hevesi dohány értékesítése ér­hető el. Ezt erősítette meg az a­ ­ teljesítmény tény, hogy január 18-án a Rey­nolds cég dohányátvevője — a MONIMPEX, a DOHÉSZK és a debreceni Dohánygyár képvise­lői jelenlétében — 165—165 tonna Hevesi A-világos és B-vi­­lágos dohányanyagot vett át a tételes átvizsgálást követően. Az átvett dohány értéke 936 ezer dollár, ami 2,83 dolláros kilón­kénti átlagár elérését jelenti! A tározó-raktározó tevékeny­séget végző üzemek és telepek raktárai a második negyedévre telítetté válnak. Fontos követel­mény, hogy a raktározást a szervezettség, a jó kapacitáski­használás és a minőségromlás elkerülése jellemezze. A beváltási és fermentálási tevékenység befejezését követő­en hozzá kell kezdeni a kiegé­szítő tevékenységek — benne a papíripari munkák — szerve­zett elvégzéséhez. Az előkészítő munkákat időben kell elvégezni, meg kell teremteni a tevékeny­ségek jó feltételeit. Tóth János főosztályvezető A debreceni fermentáló üzemben is mindent megtesznek azért, hogy minél jobb legyen a feldolgozott dohány minősége. A vágó­asztal után a csúcsi levélrészek egy kondicionáló hengerbe kerül­nek. A szalagra kikerült kondicionált levélrészek ugyancsak „szem előtt vannak”, hiszen ketten is válogatnak a szalagnál. Kiszedik a keresztbe fordult leveket és a 2 milliméternél vastagabb kocsányú levélrészeket, hogy ne rontsák a többi anyag minőségét. Hortó Jó­­zsefné és Gyarmati Zoltánná válogat. Ünnepség keretében vettek búcsút február elsején a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál a nyugdíjba vonult Jóna Pál igaz­gatótól. Részt vett az eseményen Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, Gyuricsku Kálmán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár Megyei Bizott­ságának első titkára és Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke is. Szabó Ferenc méltatta Jóna Pálnak a vállalatnál töltött évtize­deit. Ez alatt az idő alatt vált a dohányfermentáló vállalat nem­csak a megye, de az ország egyik jelentős üzemévé. Egységes ver­tikummá fejlődött a termeltetés, a felvásárlás, a feldolgozás és tá­rolás, az innen kikerülő termékek nagyon fontos exportalapanya­gok. Az ünnepségen iktatták hivataláb­a az új igazgatót, Lakatos Andrást, aki korábban a megyei tanács elnökhelyettese volt. A posztra pályázat útján került, több jelölt közül. Mind a megyei párt- és állami vezetés mind a minisztérium az ő pályázatát tartot­ta a legalkalmasabbnak az igazgatói beosztás elnyerésére. (Közlemény a Kelet-Magyarország 1989. február 2-i számának első oldaláról.) Javul a kiemelt ellátás A vállalati szociálpolitika idei lehetőségei A vállalati szociálpolitika fel­adata, hogy béren kívüli jutta­­tásokkal segítse a vállalat dol­gozóit, mérsékelje a jövedelmi viszonyok különbözőségéből származó hátrányokat, javítsa létbiztonságukat. A vállalati szociálpolitika forrása: a válla­lat anyagi eszközei, ennélfogva nagymértékben függ a vállalat teherviselő képességétől, ered­ményességétől. Ugyanakkor a szabályozás bizonyos korlátokat is állít a költségként elszámol­ható — személyijövedelem-jel­­legű — juttatások növelésének. Vállalatunk hosszú ideje ered­ményesen gazdálkodik, szociál­politikája elismerésre méltó, de a szociális ellátásokat a lehető­ségek és az említett korlátok függvényében csak szelektíven tudja fejleszteni. A kiemelten kezelt ellátásoknál számottevő a javulás, így lesz ez 1989-ben is. A kiemelten kezelt ellátások az üdültetés, a lakástámogatás az üzemegészségügy és az üze­mi étkeztetés lesznek. idő miatt ezek az összegek hal­mozódnak és a vállalat ez irá­nyú terhei évről évre növeked­nek. A vállalat vezetése ennek ellenére a lakástámogatási ke­ret növelését határozta el. 1989- ben a kedvezményes fuvarokkal együtt 3,5 millió lehet ez a ke­ret. A lakástámogatások oda­ítélésénél azonban — a dolgozó jövedelmi viszonyaitól függően — célszerű a rövidebb idejű visszafizetések lehetőségét meg­vizsgálni, mert így növekedne az újra kiadható forrás, más­részt a vállalat terhei sem nö­vekednének nagy ütemben. Az üzemegészségügy területén az üzemorvosi ellátásban lép­hetünk előbbre. A Nyírbátorban létesülő üzemorvosi rendelő a harmadik lesz vállalatunknál és 80—100 dolgozó alapellátását javítva. A rendelő kialakítása hatvanezer forint beruházást és 300—400 ezer forint költséget jelent a vállalatnak 1989-ben. Ugyanilyen nagyságrendű költséget és százezer forint nyereségadó növekményt okoz az üzemi étkeztetésben vállalt szerepünk. A januári áremelé­sek­­ következtében az ebédada­gok árát átlagosan 5 forinttal kellett emelni, ebből 3 forint a nyersanyagköltség, 2 forint a rezsiköltség. Az 5 forintból csak 1 forintot hárítottunk át a dol­gozókra, 4 forintot a vállalat visel közel százezer adag eseté­ben. A nyersanyagköltségből vállalt 2 forint jóléti fejkvótán felüli juttatás, ezért terheli az említett adó. A szociálpolitika egyik pénz­ügyi forrását jelentő jóléti kul­turális alap képzési és felhasz­nálási lehetőségei nem változ­tak, így a szociálpolitika egyéb ellátásai az előző évi szinten vehetők igénybe. Szabó Miklós terv- és közgazdasági osztályvezető Szoboszlói üdülő Az üdültetésben mennyiségi és minőségi javulás is lesz, ugyanis üzemelni kezdett az ÉDOSZ hajdúszoboszlói felújí­tott üdülője, aminek felújításá­hoz 2 millió forinttal járult hoz­zá a vállalat az előző években. Ennek ellenében egész évben folyamatosan dolgozóink ren­delkezésére áll egy házaspári szoba, gyógy­szolgáltatások a szomszédos Béke gyógyüdülő­ben vehetők igénybe. Az üdülő I/A. kategóriájú, a házaspári, 14 napra szóló üdülő­jegy ára 3­640 Ft. Ezért teljes ellátás és gyógyszolgáltatások vehetők igénybe. A nyári időszakiban családos üdültetés is lehetséges, ezt azonban minden esetben egyeztetni kell az üdülővel és a vitt gyermekek után a díjkü­­lönbbözetet meg kell fizetni. A beutalójegy ára kedvezményes­sége ellenére sem olcsó, ezért a szakszervezeti bizottság további támogatást ígér: a beutalóje­gyek többségéhez — a jövede­lemtől függően — további ezer forint térítési kedvezményt ter­vez nyújtani. A térítési díj kedvezményt — az előbb jel­zettek szerint — esetleg a többi üdülési lehetőségnél is alkal­mazni akarják. Lakástámogatás A vállalat által nyújtott la­kástámogatásnak az eddigieknél is nagyobb jelentősége lesz a lakásárak és a hitelkamatok emelkedése miatt. A vállalatnak sokba kerül ez a támogatási forma, mivel a támogatásra ki­adott összegek 20 százalékos kamatterhét költségei között vi­selni kell, ráadásul a hosszabb (jelenleg 15 év) visszatérülési Jauár vége­ folyik a átvétel a debreceni teem beváltótelepén. A hajdúhadházi Molnár István nyolcszáz ölön termett Pallagi sárga dohányát vizsgálja mérlegelés előtt az átvevő, Czutrák István do­hánytermelés-irányító Változás a tagdíjfizetésben 1989 január elsejétől a dolgo­zók 0­ adókulcsos jövedelem­­sávja 48 000 forintról 55 000 forintra változott. Ennek kö­vetkeztében az eddigi rend­szerhez viszonyítva módo­sul a szakszervezeti tagdíjfize­tés mértéke is. 0,8 százalék volt az elmúlt esztendőben a tagdíj mértéke mindazoknál, akik a havi 5050 forintos keresetha­tárt nem haladták meg. 1989. ja­nuár elsejétől az adómentes sáv emelkedése miatt ez a határ 5640 forintra módosult. Az ezt meghaladó jövedelmek eseté­ben a tagdíj mértéke változatla­nul a bruttó kereset egy száza­léka marad. Az ÉDOSZ Központi Vezető­sége 1988 decemberi ülésén módosította a szakszervezeti tagdíj alaprészesedési arányát. Az eddigi 45 százalékos alap­szervezeti részesedéssel szem­ben 1989-től kezdődően 50 szá­zalék lesz az alapszervezetek­nél maradó pénzösszeg, ami a tagdíjbevételekből származik. Az 1988. évi részesedési arányt figyelembe véve az alap­szervezetnél megmaradó, illetve felhasználható pénzösszeg 1989- ben a változásokat is figyelem­be véve mintegy 60—80 ezer forintos növekményt fog ered­ményezni. Ez az összeg az elké­szítendő költségvetésben is rea­lizálódni fog, felhasználásáról testületi üléseken döntenek majd. Bárány István szb-titkár

Next