Nyíregyházi Napló, 2015. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-30 / 4. szám
ÉRDEKESSÉGEK KULTÚRA A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A MEGÚJULT VMKK-BAN A magyar kultúra napja tiszteletére a megújult Váci Mihály Kulturális Központ telt házas színháztermében csendült fel Nyíregyházán Kölcsey Ferenc Erkel Ferenc által megzenésített műve, a Himnusz. Az első ünnep 1989-ben volt Magyarországon annak emlékére, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon, január 22-én fejezte be Himnusz című költeményét. A nyíregyházi önkormányzat ünnepi megemlékezésén dr. Kovács Ferenc polgármester köszöntőbeszédében örömét fejezte ki, hogy a város lakói a magyar kultúra napját idén egy felújított épületben, a megújult Váci Mihály Kál-láthatta a közönség turális központban ünnepelhetik. A polgármester azt mondta: ez jó alkalom arra, hogy fejet hajtsunk egykori nagyjaink előtt és méltassuk azokat, akik korunkban folytatnak művészeti tevékenységet. PEZSGŐ KULTURÁLIS ÉLET Dr. Kovács Ferenc méltatta Nyíregyháza kulturális értékeit. Elmondta: a város számos olyan programra és eredményre lehet büszke, amelyek öregbítik Nyíregyháza hírnevét. A megyeszékhely pezsgő kulturális élete tartalmassá teszi a mindennapokat és vonzóvá teszi a várost a turisták számára. Ezért köszönet illet mindenkit, aki tevékenységével hozzájárul a kultúra ápolásához és gazdagításához. A Kölcsey Ferenc Gimnázium irodalmi összeállítását Balázs Attila átveszi az elismerést dr. Kovács Ferenctől BALÁZS ATTILA BARZÓ ENDRE-DÍJAS A magyar kultúra napja alkalmából megtartott ünnepségen átadták a „Nyíregyháza Város Művészeti Életéért" Barzó Endre-díjat. Az elismerést ebben az évben Balázs Attila fotóriporter kapta, akinek országos szakmai elismeréséről múlt héten számoltunk be részletesen. (A kitüntetés indoklásához csatolt részletes életútja további fotókkal a nyiregyhaza.hu oldalon olvasható.) Az ünnepségen „Isten, áldd meg a magyart..." címmel a Kölcsey Ferenc Gimnázium irodalmi összeállítását láthatta a közönség, majd a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar Gál Tamás, Liszt-díjas karmester vezényletével Bartók Béla: Magyar képek és Erkel Ferenc: Hunyadi László című művének nyitányát adta elő. Az ünnepség után a Váci Mihály Kulturális Központban kiállítás nyílt a Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep gyűjteményéből, valamint a Nemzetközi Fametsző Művésztelep nyomataiból. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY-DÍJAS DEMARCSEK GYÖRGY A magyar kultúra napján Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapott Demarcsek György. A Nyírség Táncegyüttes vezetőjét, a Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettesét néptáncos színpadi előadó tevékenysége, alkotói és néptánc-pedagógusi munkája elismeréseként a magyar kultúra napján a Csokonai Vitéz Mihály-díj alkotói kategóriájában díjazták. Az elismerést Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban vette át. 36 év sikeres táncos pálya áll Demarcsek György háta mögött, pedig gyermekkorában nem is gondolt arra, hogy néptáncos válik belőle. Iskoláskorában a mozgást számára a röplabda jelentette, csak 20 évesen, a Nyíregyházi Főiskolán ismerkedett meg a táncház mozgalommal, s az első próba után ott ragadt, mert rátalált és rácsodálkozott a magyar és kárpát-medencei mozgáskincsre, listaként is sorra jöttek a sikerek. Elnyerte az „örökös aranysarkantyús" és a „Népművészet Ifjú Mestere" címet, művészeti munkájáért Nyíregyháza város is elismerésben részesítette, kapott díjat a népművelésért, pedagógiai munkájáért, és már Csokonai-díj birtokosa is. 2010-ben a Nyírség Táncegyüttessel a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjat nyerték el. Sikerüket számos fesztiválgyőzelem, a Prima-díj, Ki-mit tud győzelem és a Felszállott a páva című műsorban való eredményes részvétel jelzi. Demarcsek György azt mondja: a Csokonai Vitéz Mihály-díj egy újabb nagy elismerést jelent számára, amely táncos pályája lezárásaként jó érzéssel tölti el. A színpadon átadja a helyét a fiatal korosztálynak. A jövőben pedagógusként, oktatóként és együttesvezetőként szeretné tudását hasznosítani és tovább adni az ifjú táncosoknak. SIKERES PÁLYA, SZÁMOS ELISMERÉS Demarcsek György számára a kezdetektől fogva örömet okozott, hogy sok olyan magyarországi és határon túli tájra elutazhat, ahol érdekes gyűjtőmunkát végezhet, sok emberrel megismerkedhet, és újat tanulhat. Pár hónapos táncosként már szólót táncolhatott a nyíregyházi gyümölcskarneválon, majd a Nyírség Táncegyüttessel és szó- ARANYGYÖNGYÖSÖK ÉS KÜLÖNDÍJASOK Január elején rendezték meg Békéscsabán a XXII. Országos Aranysarkantyús és Aranygyöngyös Szólótáncfesztivált. Az ország legrangosabb szólótáncversenyén a Nyírség Táncegyüttesből három pár vett részt, s négy díjjal érkeztek haza. Különdíjat nyert: Sipos Eszter és Demarcsek Dániel. Aranygyöngyös Táncos címet kapott: Bohács Brigitta és Brencsák Barbara. Demarcsek György Demarcsek Dániel és Sipos Eszter 8 2015. JANUÁR 30. JEGYZET HIMNUSZÜNNEP, KULTÚRVÁROS Szerző: Tarczy Gyula Véglegesen polgárjogot nyert bő negyedszázad elteltével a magyar kultúra napja. Ezt fényesen mutatja, hogy sorjáznak a rendezvények a Himnusz „születésnapja", január 22-e tájékán. Ma már nemcsak a nyíregyházi és megyei önkormányzat szervez programokat, hanem intézményektől civileken át iskolákig egyre többen tartják fontosnak, hogy ünnepeljenek. De mit is? Kevesen tudnánk csípőből szabatosan meghatározni a kultúra fogalmát, hát még magyar jelzővel. Talán nem is fontos, mert nem a gondolat, hanem az érzés és a szándék hívja életre az eseményeket. Kölcsey 1823 januárjában befejezett, megzenésítve nemzeti fohásszá váló költeménye ugyanis méltó kifejeződése az évszázados vágynak: áldást kapni az Úrtól, és védelmet, bőséget, víg esztendőt szemben más nemzetek harcra buzdító, netán gőgös soraival. Sokak szerint mégsem eléggé pozitív a himnuszunk, az előző rezsim az eltörlésével is megpróbálkozott - sikertelenül. Pedig a XIX. század első felének klasszikus műveltségű költője (részben államférfija) tökéleteset alkotott a Habsburg elnyomásban szenvedő ország eldugott falujában, a mi, mai szóval Szatmárcsekénkben. S ha tovább olvassuk, s nemcsak a rosszat, a szenvedést látjuk meg benne újmagyar szokás szerint, felvillantja dicsőséglistánkat is. Tökéletesen illeszkedik a spirituális ihletésű vershez a magasztos, fennkölt zene is, amit pedig a külföldiek nem értenek. Aki látott már sportvilágversenyt, sokszor nem is ismeri fel a mi himnuszunkat, mert mindenhol megpróbálják rövidíteni, vágni, de legalábbis felgyorsítani. Nem értik, hogy az erő, a lelki fenség nem rokon értelmű szava a dinamizmusnak, nem kell nekünk induló, pop-rock sláger, megfelel a miénk. Mert ilyenek vagyunk, magyarok. Mások. Mindenesetre olyanok, akik évezredek óta gazdagítjuk az egyetemes kultúrát, s helyünk van a nap alatt. Mi, nyíregyháziak is büszkék lehetünk a művészeinkre, alkotóinkra, de magunkra is. Mert a magyar kultúra nemcsak irodalom és festészet, vagy zene, hanem minden, amit közösen hozunk létre és élünk meg a hétköznapokban is, nem csak a kultúra ünnepén. SZEPESSY BÉLA KIÁLLÍTÁSA A magyar kultúra napja alkalmából a Pál Gyula Teremben is nyílt kiállítás, ahol „Simplicissimus" címmel Szepessy Béla grafikusművész munkáit láthatják a művészetkedvelők, február közepéig. A grafika uralkodó eleme a vonal, ennélfogva közel hív magához. Többszörösen igaz ez Szepessy Béla linómetszeteire. Vonalhálós szövete sokszólamú üzenetsor, ahol fontos a környezet. Témái nem szoríthatók be szűk négyzetcentiméterekbe, mert rétegeket tesz egymásra, de azért sem, mert szívesen lép vissza a múltba akár évszázadokat is. Várurak és várúrnők csevegnek ott kedélyesen, harcosok csapnak össze egymással, kastélyok emelkednek ki kies magaslatokból, vagy megbújnak zöldtömegek takarásában. Egy közülük teljes terjedelmével átfordul önmagán és úgy néz vissza ránk a víz tükrében. Másutt ismét fák, dombok, várak, tengelyesen szimmetrikusan, pontos formaismétlésekkel. Magyarázata az, hogy ha az ember teste is szimmetrikus, akkor a táj miért ne lehetne az? A metszéskor a művész azt vési ki késével, ami üres lesz. Ha benne formát alakít, azt meg kell fordítania. A linólapot csak vízszintes helyzetben tarthatja, s mivel az nagy, olykor rajta áthajolva kell dolgoznia. Eközben ellenőrzi az arányokat a méret és rövidülések miatt. Végül egy alkalmas hengerrel a nyomdafestéket felhordja, de még a nyomópapír is elcsúszhat, netán a festékes kéztől szennyeződhet. Szepessy Béla metszetei intellektuális kalandok, melyek egyszerre elgondolkodtatnak és gyönyörködtetnek. H. Németh Katalin grafikusművész