Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-01 / 40. szám

ruan a rendre felügyeltetni, s a vétkezőket megbüntetni. Mennyivel más alakot nyerne a közlekedés. A vidéki em­bereknek nem kellene órahosszat ácsorogni a piacz köze­pén, míg a szekerek tömkelegéből ki tudnak bontakozni. Nagyon ideje volna már ha a kapitány hivatal intézkednék e tárgyban. — Porból vagy porrá léssz, nyeljed a port. A halandó debreczeni ember nyelte is egész nyáron. Sehol utcza öntözés nem fordult elő csak a városháza kör­nyékén, az is hihetőleg csak azért hogy az emberek vég­képen el ne felejtsék az öntözés mesterségét. A mellbete­gek nem is járkálhattak másutt, mint a­hol öntözve volt, megöntözve pedig az utcza sehol sem volt, és igy szegé­nyek egész nyáron nem tudtak sétálni. A kinek egézséges tüdeje volt az nyelte a port kimondhatatlanul, igazán a porfellegekben úsztunk. A­mi igy közegészségi szempont­ból elmulasztatott az öntözés, végre valahára a fellegek megeredtek, s a mulasztást, melyből az egézség­ügyre ká­ros hatás származhatott volna jóvá tette az eső, s az it­teni gondviselés. A Hamar Pásztó által szerkesztett „Csoko­nai Emlény“-t volt alkalmunk látni, s bátran elmondhat­juk, hogy maga a kiállítás olyan fényes és pompás, hogy minden kivánalmat felülmúl. Debreczen város ha a költő­nek szobrot állított, Hamar László szinte e nagybecsű mű­nek szerkesztése által emelt a halhatatlan költőnek méltó emléket. A Csokonai emlény díszpéldányának ára 4 frt. Bizományban van ifj. Csáthy Károly gazdasági akad. könyvárusnál. A nagybecsű könyv ismertetését jövő szá­munkban részletesebben hozzuk. — Addig is üdvözöljük hazánkfiát, a­ki az emberek fagyos közönyössége közt, igazi ügy­buzgalommal áldozat készség és hőszivvel, a szellemi világban épen úgy megörökiték a költő emlékét, mint e város fiai a húsz, harmincz év ólta egyre emlege­tett, de teljesülést csak most nyert szobor felállítás által meghódoltak a nagy szellem hatalma előtt. — Özv. Gáspár Ignáczné asszony tan- és leánynevelő intézetében — mely a következő évre ismét jeles tanerővel szaporodott — a rendes tanév folyama hol­napi napon megnyílik ; miért is az érdeklett szülők figyel­meztetnek, leánygyermekeiket ideje korán beíratni és be­adni. Továbbá tudatjuk, hogy a minden évben szokott táncztanítási tanfolyam a nevezett nevelőintézetben ez évi okt. 16-dik napján veendi kezdetét. Az intézet tulajdonos­nője a hozzá intézett számos kérelemnek engedve: az in­tézetben tanfolyamot ugyan nem hallgató leánynövendé­kek, ugyszinte nevelt illedelmes, jó háztaji ifjak, kik a táncztanulásban az intézet növendékeivel részt venni óhaj­tanak, a fenn kijelölt napig magukat a növelde igazgató úrnőjénél előjegyeztethetik. — Csokonai Vitéz Mihály szobra leleplezési ün­n­epélye folyó hó 11-én leend, már a meghívók szét is kül­dettek. Felesleges mondanunk, hogy ekkor épen debre­czeni vásár leend, s a vidékiek nagy számmal lesznek kép­viselve. Ülő dolog is hogy hazánk költőjének szobor lelep­lezési ünnepélye, a költő emlékéhez és működéséhez méltó legyen. Különösen felkérjük és felhívjuk vidéki polgár­tár­saink figyelmét, hogy a nagyszerű ünnepélyre mentül töb­ben jelenjenek meg. — Azon elmezavarodott öreg ur, kiről több lap megemlítette hogy magát Clusereth tábornoknak hiszi, ismét itt van Debreczenben. Kedden délelőtt fenn volt a kapitányi hivatalnál, s ott levő bútorzatát — mely a fe­hérló vendéglőből hordatott oda — kiadatni kérte. Jelen­legi előadása szerint, melyből senki sem veheti ki az elme­zavart, Debreczenben hónapos szobát fogadott, s az itteni megtelepedésért folyamodást szándékozik beadni. Van neki úgymond vagy 270 bizonyítványa, melyek igazolják, hogy ő mily jó építő mester. — Folyó hó 2T-én esküdtek egymásnak örök hűséget Kardosa Kálmán nyíregyházi postafőnök, s Szabó Amália Szabó József debreczeni czegléd utczai reform, le­­ánytanitó leánya. Az esketési szertartást, nagytiszteletü Tóth Mihály végezte. Az uj házaspár a délutáni vonattal Nyíregyházára utazott. Legyenek oly boldogok, mint azt két egymásért dobogó szív megérdemli. — Boda János debreczeni polgárnak polgári felavatási ünnepélye szombaton este történik, mely alka­lommal Debreczen város számos tisztviselői, polgárai lel­kesült szavakban köszönték fel polgártársukat. Mi is azt kívánjuk, hogy sok ilyen polgárt adjon az ég, Debreczen városának. — Fentebbi új t­­ans­águnkkal egyidejűleg felemlítjük, hogy ugyancsak szombaton este tartatott, a Boda János polgártársunk házában megnyílandó új ven­déglő és sorház felszentelése. A pohár köszöntések sem maradtak el, a hazára, s Debreczen város felvirágzására.­­ A Boda János debreczeni polgár házában berendezett sörcsarnok páratlan a maga nemében. Az egész berendezés a bécsi és pesti sörházak mintájára készült. A kiszolgálás oly pontos, hogy minden kívánalmat felülmúl. Ezen helyiség jövőre a Debreczenben levő sörházak között a legkeresettebb teend, de azt méltán meg is érdemli, az ízletes jó ételek, a fris sör, jó borok, és pontos kiszolgálat minden kívánalmat kielégítenek. — A józsa-kert község halad. A felső és alsó-józsán virágzó nép­iskola van, mindenik külön tanító­val. Legújabban a felső-józsán a római katholicusok is is­kolát állítanak. Ha figyelembe vesszük hogy az oda való lakosok egyszerű napszámosok, a kik két kezük munkája után élnek, és tartják fenn családjukat, a józsaiakról, a nép­iskolai viszonyokat tekintve, kedvezően kell szóla­­nunk. Ki kell emelnünk Czecze István bírót, és Fazekas jegyzőt, mint a­kik igen szorgalmas, buzgó elöljárók. — Városunkban a cselédek rendszere igen siralmas állapotban van, alig lehet jó cselédet kapni. Ez nagyon szomorú állapot temérdek visszaélések történnek mindenütt. Nagyon kirívó szint­eclatáns példákkal szol­gálhatnánk, de jelenleg még nem czélunk ezeket felso­rolni. A t. kapitányi hivatal figyelmét bátrak vagyunk a tárgyra is felhívni. — A debreczeni piaczon némely nap lehet látni mint árulják az egres szőllőt, — talán bizony medve lőni, — nem beiz azt hanem mártásnak mind a mellett a t. kapitányi hivatal igen czélszerüen tenné, ha a szőllő sort rendőrileg megvizsgáltatná. — A debreczeni szt.-Mihály-napi országos vá­sár elő-vasárnapja ,okt. 1-én lesz. A sertésvásár: okt. 8-án mint a fővásár vasárnapján. A baromvásár okt. 9—10 fog lenni. — A kis Tamás, — valódi nevén Sipos István. — A városháza udvarán láthatni egy tarka ron­gyokban öltözött apró embert, sapkáján különféle hagyott szalagok lógnak, ruháján temérdek csillag és érdemjelt ábrázoló rongy képletek. Ezen szerencsétlen ember a kis Tamás, ismerik őt az egész városon, egykor friss kalácsot árult, régenten száradt zsemlyével téli időkben vármegyé­ket kóborolt be, a farkas meg nem ette, sem meg nem fa­gyott. Az utóbbi időkben bizonyos téboly lepte meg, a ha­tóság igen helyesen intézkedett, hogy felügyelet alá he­lyezte. Remélhető-e, hogy a szerencsétlen újra vissza­nyeri lelki képességét, vagy örökre elhomályosul elméje? az or­vosi vizsgálat kideríthetné, Kis Tamást azért nem hagyta el régi jó kedve, ha néha panaszkodik, hamar kibékül, s kevélyen járkál tarka ruhája foszlányaiban, azonban min­den esetre emberi kötelesség volna, a bohócz ruhát vele egy egyszerűbb öltözettel felszereltetni; s igy sok látvá­nyosság elkerülhetnék. — (Debreczeni adomák) Egy falusi ember a nagytemplom mellett azt kérdezte egy helybeli kofától, merre van a vásár. A kufár asszony tudós képpel mondá, hogy menjen át hatvan-utczán, s ott találja a külső vásárt. A szegény falusi ember nem tudván azt hogy hat­­van-utcza csak egy utcza neve, szomorún felesé­g én hatvan utczán, dehogy megyek, nem bánom, ha soha sem látom a külső vásárt, hiszen addig elkopnék a lábam, ele­­séget is csak mára hoztam. A kufár asszony kegyes volt a falusi atyafi félreérté­sét hosszú előadásban helyre igazítani, s az atyafi csak­ugyan kigyalogolt a külvásártérre a fonatos sorra, elfo­gyasztott ott kedves komjával kerek szám 80 fonatost. — Nagy a világ. Egy bojtár legény gazdájával Miskolczra ment, ott sokáig nézett széllyel gazdája kér­désére hogy mit néz? azt felelte : hát még itt is emberek vannak? Bizony gazdáram nagy a világ. — M­ már többször szólaltunk fel az ellen, hogy ebédlőkbe és kávéházakba némelyek kutyákat is hoznak. Múltkor ily hívatlan kutyavendég valamelyik étteremben megharapott egy ember­ vendéget. Ily malőr nálunk min­dennap történhetik, mert sokszor telvék az éttermek egy­mással veszekedő, a zeneszóra nyafogó kutyákkal.— Nem ártana, ha a rendőrség ily fennemlített szerencsétlenségek elhárítása tekintetéből kutyáknak a vendéglőbe hozatalát pénzbüntetés terhe alatt szigorúan megtiltaná. — Egy úri­ember, kinek szórakozottsága pél­dátlan a maga nemében. Szórakozott emberünknek ugyan­is igen szép könyvtára van, s nemcsak díszüil használja, hanem sokat olvasgat, tanul belőle még most is, ámbár már hajlott korú. E könyvtár szekrényének legmagasabb részéről kis csinos szobalajtorján kell a könyveket lehozni. Szórakozott emberünk egy alkalommal épen lajtorjáján állva e magas részről akar levenni egy könyvet, midőn az ajtó kinyílik s belép rajta egy barátja, kit már régen nem látott. A szerencsétlen szórakozott azt gondolván, hogy a földön áll, elébe akar sietni a jövőnek, hogy átölelje — s természetesen — úgy bukott le a lajtorjáról, hogy megijedt barátja alig tudta felszedni a földről! — H.-Nánás város kérvényét Patay István kép­viselő benyújtotta az országgyűléshez, melyben nevezett város járásbíróságért folyamodik. A kérvény elintézése égetőn szükséges, H.­Nánás egyike a népesebb alföldi vá­rosoknak, s általában jelentékeny kereskedelmi és gazdá­­szati forgalommal bir, a peres viszonyok gyakorisága va­gyon, megkívánná hogy ott egy járásbíróság állíttassák. A népesség szempontjából, egypár közeli helység oda vonása által a számarány nagyon megfelel. Mi részünkről nagyon örülnénk, ha H.-Nánás városában még a mostani szervez­kedés alatt a kért járásbíróság felállittatnék. -H.-Szoboszló város kérvénye, melyet Thuri Sámuel h. szoboszlói képviselő nyújtott be a képviselőház­hoz járásbiróságának telekkönyvi hatósággal való felru­­háztatása végett, felette indokolt, azon tény körülmények, hogy H.­Szoboszlón mint népes városon több rendbeli ügyletek elintézése nélkülözhetetlenné teszi a telekkönyvi eljárást, így a kérelem megadása nem csak hogy üdvös lenne, s nem csak egészen méltányos, hanem törvényke­zési szempontból is elodázhatatlan. Remélni szeretjük hogy a kérelmet illetőleg minden akadály rövid időn el le­end hárítva, s a telekköny­vi hatósággal való felruházás mint nélkülözhetetlen feltétel megadatik. — A h.-böszörményi 1848-as kör zászló­­szentelési ünnepélye, mely f. évi október hó 1-ső napjára lett kitűzve, azon utóbb a kör tudomására jutott körül­mény folytán, hogy a honvédmenhház alapkövének letéte­lére is ugyancsak az nap lön kijelölve, — a kör határozata következtében f. évi október hó 7-ik napjára halasztatott.­­ A Szabolcs megye szervezési munkálata elkészítésével megbízott küldöttség szeptember hó 21-én tartott teljes ülésében vette tárgyalás alá a szakosztályi munkálatok megállapítását. E munkálat szerint: A nyír­egyházi országgyűlési választó­kerület csakis Nyíregyháza városát foglalja magában is, van választó kerület 4, vá­lasztó 1605, választandó bizottsági tag 28. Az összes virilisek száma lesz: 266 ; a legnagyobb adóösszeg 15009 frt 9 kr., a legkisebb 166 frt. Oly egyén akinek adója kétszeresen számíttatott, van 24, t. i. 15 ok­leveles ügyvéd, 6 lelkész, 1 mérnök, 1 orvos, 1 gyógyszer Választó polgár van a megyében összesen : 15615. rész. . Választandó bizottsági tag leend 266. Tehát minden 58 választó polgárra egy bizottsági tag esik, kik az egész megyében 49 választóhelyen lesznek m­egválasztandók. — Kossuth fiairól mindenütt csak dicsérettel tesznek említést. Egy bécsi lap tudósítójának a mont­­cenisi alagút megnyitásáról küldött levelében a következő érdekes részlet fordul elő: „A turini és susai osztályok vezérmérnökei a hires magyar hazafi Kossuth Lajosnak Ferencz és Lajos fiai. Tanulmányaikat a párisi és londoni műegyetemekben végezték, s Turinban időző atyjuk befo­lyásainak könnyű volt részükre megszerezni a mostani ál­lást, melyben egész odadással működnek. Sok honfitársuk vehetne példát e két száműzött szorgalma és buzgalmáról." A kecskeméti gazdasági kiállítás igen szép eredmén­­nyel ment végbe. Debreczenből Kovács Já­nos tanárt, Csanády Istvánt és Kertész Soltész Jánost előzékeny szívességgel fogadták. A kiállításra vonat­kozólag annyit mondhatunk, hogy a gyümölcs­fajok közzül első helyen a debreczeni gyümölcs külde­mény tü­ntettetett ki. A mester-utczai csordás felesége tegnap hajnalban felakasztotta magát. Tettének oka isme­retlen. — A Hon én a Pesti Napló vasárnapi szá­maiban olvassuk: A Deutsch-féle könyvnyomda- és kiadó részvénytársulat lap-kiadványairól. Egy ízletesen össze­állított programm-csoportozat fekszik előttünk, mely váz­latos jellemzését adja néhány legelterjedettebb hazai la­punknak. Épen széles elterjedtségüknél fogva eléggé is­mertek eme lapok az olvasó­közönség előtt; mindazonál­tal nem véljük fölöslegesnek, ha tüzetesen szólunk e cso­­portozatról, mely magába foglalja az ifjú és öreg , férfi, nő és gyermek előtt egyiránt kedves, a társadalmi, politikai és családi körökre nézve egyiránt érdekkel bíró lapok tervezetét. Legfeltűnőbb jelenségképen említhetjük fel e csopor­­tozatból a „Magyarország és a Nagyvilág“ czimü nagy képes hetilapot, melyről önhizelgés nélkül el lehet monda­nunk, hogy az időszaki irodalom a legdíszesebb e nemű vállalata, s mely úgy művészi kiállítás, mint a tartalom magvasságának tekintetében , mindenkor bátran kiállja a versenyt a hazai és a nálunk még mindig fölöttéb elter­jedt hasonfajta német vállalatokkal. Ezen felül a kiadók mindent elkövetnek, hogy előfizetőik számát ne üres hűhó­val, hanem a lap folytonos tökélyesbítése által gyarapít­sák, mire nézve legyen elég például felhoznunk a lap mel­lett legközelebb megjelenendő műlapot mely ,,Szigetvár végperczeit“ Wéber mesteri ecsetje után ábrázolja s mely München egyik kitűnő r­pintézetéből közelebb kerül ki. Csak kötelességet teljesítünk, midőn figyelmeztetjük a kö­zönséget, hogy e remek műlapot minden jelenlegi előfize­tő, ki két f­o­r­i­n­t­j­á­v­a­l a lapra egy évnegyedre előfize­tett , ingyen kapja s azon kívül ez év utolsó negyedévére egy körülbelől 30" nagyságú oly aczélmetszetben fog 25 krnyi csekély utánfizetés mellett részesülni, melynek ér­téke legalább is 10—15 frt. ifj. Csáthy Károly gazd. akad. könyvkereskedésébe Debreczenben egy három osztályú gymnasiumot végzett fiatal ember kerestetik, s mint tanuló azonnal alkalmazást is nyerhet. Felelős szerkesztő: ifj. Csáthy Károly. Nyilt-tér. Nyílt levél. Várady István uradalmi tiszttartó urnák. Nyírbátorban. Tudomásomra jővén, hogy ön ellenem Nyíregy­házán s több más helyeken, nem tudom miokból azon valótlan hirt terjesztő, mintha én, az 1857 dik évi mária-pócsi búcsú alkalmával, hová mint hatósági biztos valék kiküldve, a nyírbátori volt szolgabiró­­ságtól — az ott megjelent zárda provinczialisnak bizonyítványt adtam arról, mintha az ottani tem­plomban lévő Szűz­ Mária képet kényezni láttam volna miután azon hit teljesen koholt rágalom mi külön­ben egy tősgyökeres protestáns embert nem csak bárgyusággal sőt részlelküséggel is méltán bélyegezné ha magát a nyilvánosság előtt nem igazolná, fölhívom önt, ezennel, — miszerint eme rágalmát nyilvánosan vonja vissza; mindaddig pedig mig ezen jogos köve­telésemnek eleget nem tesz, avagy fentebbi állítását ellenem be nem bizonyítja: önt egy hiábavaló rágal­mazónak kénytelenitettem nyilvánosan megbélyegezni. Debreczen, 1871. szept. 27-én. Szikts János, m. k.­ ­íriemi hirdetmény. Szabocsmegye törvényszéke telekkönyvi osztályré­széről közhirré tétetik, miként Eh­renreich Antal te­leki lakos felperesnek­­ Major József elleni végrehajtási ügyében utóbbitól végrehajtás alá vont ingatlan javak, s pedig a nyíregyházi 2816-dik sz. tjkönyvben. A t. i. 10. sz alatt felvett s 959 frtra becsült belsőség a rajta levő épületekkel e f. 1871. évi okt. 30-dik napján, mint első, s szükség esetén­­. 1871. évi nov. 30-dik napján d­e. 10 órakor tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígé­rőnek elfog adatni. Árverési feltételek következők: 1) Bánompénzül 10^­ teendő le.

Next