Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1880-04-08 / 2. szám

2. szám. I. évfolyam. Nyíregyháza, Csütörtök, 1880. április 8. Felelős szerkesztő: ÁB­RÁNYI LAJOS. postán vagy helyben házhoz hordva. Egész évre......................................................4 frt. Félévre............................................................2 „ Negyedévre.................................................1 r? Egy szám 10 kr. utcza 119. szám) intézendők. Kéziratok vis­sza nem küldetnek. Előfizetési árak: Az előfizetési pénzek, megrendelések, vala­ A lap szellemi részét illető minden köz­mint­a lap szétküldése tárgyában teendő fej­lemények a szerkesztő czime «alatt (szarvas-utcza szólaml­ísok PIRINGER JifiOS és JÓBA ELEK 119. szám) küldendők. kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas-Csak bormentes levelek fogadtatnak el. Az olvasó közönséghez. A beérkezett t. előfizetők névsora után ítélve a megyei értelmiség határozottan tömörül lapunk mellett.— Viszont mi is a megyei értelmiség ér­dekeiben fogunk működni és törekvéseinkben lapunk iránya nem fog azon egyoldalúságban szenvedni, mint többnyire a vidéki lapoknál tapasztalható, mi­dőn mi”'1'’" indokolás nélkül minden lehető reklá­mot elkövetnek, egyedül saját érdekeikben. Mi feleslegesnek tartjuk az efféle eszközök felhasználását. Lapunk két első számát, a bevett szokás szerint, mint mutatvány számokat szét­­küldjük, s a­men­nyire kezdetben a tér szűke en­gedi — igyekszünk­­ kimutatni az értelmiségnek, hogy valamint érdekünkben van a lap anyagi ol­dalit fejleszteni s kérve a közönség becses pártolását, és úgy érdekében van a megyei nagy közönségnek egy oly lap fenállását pártolni, mely minden tekin­tetben a közügyek támogatását igyekszik előmoz­dítani. Nincs oly pálya, melynek munkakörében a sajtó nyilvánulása nem szükségeltetnék. Egy lap, mellőzve a pártoskodást, erős tá­masza nemcsak az egyesek érdekeinek, ha a köz­jónak megfelelnek, de az összes munkakedvelő kö­zönségnek. Példa erre a külföld czivilizált államai. Ott, — így nálunk is alkalmazva, — hogy a munka­erő s minden egyéb hasznos törekvések anyagilag és szellemileg érvényesülhessenek, nélkülözhetlen a sajtó közreműködése. Ez irányban igyekszünk megfelelni a megyei értelmes közönségnek . ... S mi viszont egyebet nem kérünk, csak lapunk anyagi pártolását vagyis a régi nóta szerint az előfizetési pénzek pontos és mielőbbi beküldését ne méltóztassanak elhalasztani, mert a költségek tekintetében felesleges számú példá­nyokat nem nyomatván, lapunkat ingyen, sem pedig erőszakkal utólagos és bizontalan beszámítással, szét nem küldhetjük. Ezen eljárást pedig — egy mivelt közönség irányában — feleslegesnek tartjuk. Szerkesztő­ fi Hirdetési dijak: Minden háromszor hasálozott petitsor egy­szeri közlésénél 5 kr . többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyílttéri közlemények dija soron kintlö kr. A kish­irdető rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Nyíregyháza, April 5. Valljuk be igazán, mondjuk el minden himezés és hámozás nélkül, a nálunk uralgó közszellem nem szolgálja eléggé híven a megyei, illetőleg községi érdekeket. Eleget foglalkozunk országos dolgokkal, nagy­szabású politikával, szabadelvűek s alkotmányos szelleműek vagyunk — felfelé a kormány irányában, de ezen szabadelvű alkotmányos szellemet nem ér­vényesítjük a magunk körében, a törvényhatóság érdekében. A kormányt szidni hazafias tettnek tekintet­k. Municipális tisztviselőt esetleges mulasztásaiért megróvni, személyeskedésnek bélyegeztetik. Ugyanezen viszás következetlenséget tanúsítjuk a sajtó irányában is. Mily nagy volt az általános felháborodás az imént (Verhovay párbaja alkalmával) a budapesti ka­szinói körök ellenében. Ezek a szabad sajtó elnyo­móinak nyilváníttattak, a sebzett hírlapírót, pedig a martyrság dicskoszorúja öre­zte. Meglehet! Csakhogy méltóztassanak egy­forma mértékkel mérni a fővárosi és vidéki sajtót illetőleg, az országos kormány, és a helyi tisztviselők nyilvános bírálóit. Ha szabad a kormány minden egyes tettét nyilvános bírálat tárgyává tenni,­­magától értetődik, hogy mi avval épen nem törődünk­, akkor legyen ez szabad megyei, illetőleg községi tisztviselőink irá­nyában is. E tekintetben pedig mi egy cseppet sem va­gyunk szabadelvűek, vagy alkotmányos szelleműek. Hogy félre ne értessem, megjegyzem, hogy a nyilvános tisztviselőnek alaptalan gyanusítgatását, nemcsak hogy nem pártolom, de mivel ez az amúgy is nagyon lazult hatósági tekintélyt sérti, — határozottan elitélem; — de mi hallgatni szoktunk hivatalbeli vis­szaélés, vagy mulasztás, vagy kép­telenséggel szemben is akkor, ha a hibák a megye, vagy község kebelében történtek­ tiójára.Egy ecclatáns példát hozok fel állításom ilustrá- Nyíregyháza városában, az úgynevezett piacz, legélénkebb helyén 4 boltot törnek fel egy éjszaka. E munka elvégzéséhez több órai idő volt szüksé­ges, s mindamellett elvégezhették anélkül, hogy egy rendőrnek figyelmét felkeltötte volna. Általános felháborodást keltett ez eset, s mél­tán, hisz a közbiztonságnak ekképeni megsértése, méltó aggodalmat szült mindenkiben rendőrségi szer­vezetünk megfelelő képessége irányában; s dac­ára annak, hogy a közbiztonság mibenléte mélyen ér­dekel minden polgárt, a legközelebb megtartott kép­viseleti gyűlésben, Nyíregyháza város polgárai kö­zül, egyetlen egy sem vállalkozott arra, hogy az esetet akár csak interpellate tárgyává tette volna. A „NYÍRVIDÉK“ TÁROZÁJA. A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben. (A megyei levéltár eredeti kézirata után.) Közli: Ujlak­y György főlevéltárnok. Honpolgári kötelességnek ismerem, hogy a »Nyír­vidék« hasábjain megismertessem az 1809-ik év Szt.-Iván hava 10-ik és megelőzött napjairól a szabolcsi nemes fel­­kelt lovas-ezred történetét, Bozóky auditor kapitány által megirt azon naplóból, melyben a nevezett ezred­nek alakulása, tisztjeinek választása, kiindulása az elő­fordult változások, viszontagságok, mulatságok, hadi íté­letek történeti hűséggel feljegyezve vannak, ámbár né­mi rövidítéssel, de a kézirat eredetiségét minden változ­tatás nélkül megtartva.* * * „Quid-quid pro salute Patriae agitur, sacrificii loco est,” (Mathias Rex in Ep. ad Epitc. Varadin. data.) Elő Beszéd. Nem valamely hitában való dicsősség’ szomjuhozása, sem nem valami alacson hizelkedés, vagy Nemzetem mód nélkül való magasztalásán gyönyörűséget találó vak buz­­góság fogatott velem tollat a’ Szabolcsi Fel kelt Nemes Lovas Ezred Történeteinek feljegyzésekre. Ezek csekésebb indító erővel bírnak, mint sem egy valóságot szerető ke­zet írásra vehetnének. A történet úgy hozván magával, hogy én ezen Ne­mes Ezrednek Auditor Kapitánya legyek, kiszabott hiva­talom tette nekem ezt kötelességemmé, hogy Naplóköny­vembe feljegyezzem mind azt, a’ mi emlékezetet, érdemel. De egyébaránt is hogy az olyan Történeteket, me­lyek időnkben, és magunk részvételével esnek meg, a kö­vetkező maradéknak tudtára adjuk, azzal az emberi lé­lek tökéletesedésének tartozunk. A’ kik az aprólékos Történeteket is, néha okoknak látják a nagyobb következésekre, ’s szeretik valamely dolognak első gyökerét feltalálni, azok az ily csekélységek­­olvasásában is kedvet találnak. — És megeshetik, hogy a következő időben, hasonló esetekben hasznát is lehet venni Naplókönyvemnek, a’ mennyiben lehet más­kor elkerülni azokat, melyek most egy vagy más te­kintetben hibát okozhattak. Czélom ugyan Nemes Ezredünknek nyert dicsős­­séget, a’ maga igaz mivoltában elő adni. De a hizelke­dés Naplókönyvben helyet nem talál. Erről mind termé­szetem, mind az igazság szeretete, s az egyenességre való tekintet megtilt. A versekben is, melyeknek különben természete szokot a nagyítás lenni, ’s melyek ide néhol bejönnek könnyen meg lehet ítélni, mi legyen a’ valóság, és mi­­csupa leírás ? Én ezen darabokat is kihagyni nem akar­tam, hogy az által is tellyesebb légyen Naplókönyvem. Egyéb­ aránt is úgy ítélem, hogy azok egyenesen belé tartoznak. Feltett erányom az, hogy mindent úgy, amint meg­történt a’ maga valóságában adjak elő. És noha az én el választatásom Pünköst hava 10-én történt,’s a’ szerént azok, melyek ezen napon, sőt még azok is, melyek Szt.­­Iván havának 10 edikét, mint az én hivatalom első nap­ját, ezen munkában megelőzik, nem mind tulajdon ta­pasztalásomból valók is, azok mind az által mégiis, rész szerint azért, hogy mindenek előtt tudva vágynak rész szerint pedig és különösen azért, hogy már a’ T. N. Vármegye Jegy­zőkönyvének azokról szólló hiteles darabjai is nálam ta­láltatnak, oly bizonyosok, hogy azok iránt a kételkedés­nek épen legkisebb helye sincs. Ezen hiteles da­raboknak köszönöm azt, hogy néhol hibásan tett jegy­zéseimet megigazíthassam, és jelen levő Naplókönyve­met minden tekintetben hitelesnek állíthatom. Azon naptól, úgymint Szent Iván hava 10 ikétől fogva mindent tulajdon jegyzéseimből írok. De csak azon napokat tészem fel, a’ melyeken valami történet esett Nemes Ezredünknél. A’ melyeket pedig ki nem teszek azokról bizonyos, hogy emlékezetünket nem érdemlik. Lesznek néhol jegyzéseim. Azok ugyan a’ Törté­netre nem tartoznak, de használhatnak vagy egy, vagy más tekintetből. Egyébaránt is a’ Nemes Ezred statis­­tica történeteire, — a milyeneket írni szándékozom — az ilyes jegyzések szükségesek. Meglehet, hogy jövendő­ben nevezetes haszna lesz ezeknek. — Megköszönünk mi most, ha a régibb időkről valamely olyan jegyzéseink marad­tak volna, a’ melyek az akkori gondolkodás, pallérozó­­dás és felkelés módját, valamen­nyire előnkbe adnák. Azok, melyek Szent Iván hava 10-két megelőzték, ’s a’ melyeket már feljebb illettem, a’ mindjárt követ­kező elő adásban foglaltatnak be. Költ a’ Rákosi Táborban Szent Jakab hava 8-án 1809-ik esztendőben. Bozoky Auditor kapitány.* * *

Next