Nyírvidék, 1880 (1. évfolyam, 1-40. szám)
1880-04-08 / 2. szám
2. szám. I. évfolyam. Nyíregyháza, Csütörtök, 1880. április 8. Felelős szerkesztő: ÁBRÁNYI LAJOS. postán vagy helyben házhoz hordva. Egész évre......................................................4 frt. Félévre............................................................2 „ Negyedévre.................................................1 r? Egy szám 10 kr. utcza 119. szám) intézendők. Kéziratok vissza nem küldetnek. Előfizetési árak: Az előfizetési pénzek, megrendelések, vala A lap szellemi részét illető minden közminta lap szétküldése tárgyában teendő fejlemények a szerkesztő czime «alatt (szarvas-utcza szólamlísok PIRINGER JifiOS és JÓBA ELEK 119. szám) küldendők. kiadó-tulajdonosok könyvnyomdájához (szarvas-Csak bormentes levelek fogadtatnak el. Az olvasó közönséghez. A beérkezett t. előfizetők névsora után ítélve a megyei értelmiség határozottan tömörül lapunk mellett.— Viszont mi is a megyei értelmiség érdekeiben fogunk működni és törekvéseinkben lapunk iránya nem fog azon egyoldalúságban szenvedni, mint többnyire a vidéki lapoknál tapasztalható, midőn mi”'1'’" indokolás nélkül minden lehető reklámot elkövetnek, egyedül saját érdekeikben. Mi feleslegesnek tartjuk az efféle eszközök felhasználását. Lapunk két első számát, a bevett szokás szerint, mint mutatvány számokat szétküldjük, s amennyire kezdetben a tér szűke engedi — igyekszünk kimutatni az értelmiségnek, hogy valamint érdekünkben van a lap anyagi oldalit fejleszteni s kérve a közönség becses pártolását, és úgy érdekében van a megyei nagy közönségnek egy oly lap fenállását pártolni, mely minden tekintetben a közügyek támogatását igyekszik előmozdítani. Nincs oly pálya, melynek munkakörében a sajtó nyilvánulása nem szükségeltetnék. Egy lap, mellőzve a pártoskodást, erős támasza nemcsak az egyesek érdekeinek, ha a közjónak megfelelnek, de az összes munkakedvelő közönségnek. Példa erre a külföld czivilizált államai. Ott, — így nálunk is alkalmazva, — hogy a munkaerő s minden egyéb hasznos törekvések anyagilag és szellemileg érvényesülhessenek, nélkülözhetlen a sajtó közreműködése. Ez irányban igyekszünk megfelelni a megyei értelmes közönségnek . ... S mi viszont egyebet nem kérünk, csak lapunk anyagi pártolását vagyis a régi nóta szerint az előfizetési pénzek pontos és mielőbbi beküldését ne méltóztassanak elhalasztani, mert a költségek tekintetében felesleges számú példányokat nem nyomatván, lapunkat ingyen, sem pedig erőszakkal utólagos és bizontalan beszámítással, szét nem küldhetjük. Ezen eljárást pedig — egy mivelt közönség irányában — feleslegesnek tartjuk. Szerkesztő fi Hirdetési dijak: Minden háromszor hasálozott petitsor egyszeri közlésénél 5 kr . többszöri közlésnél 4 kr. számittatik. Kincstári bélyegdij fejében minden egyes hirdetés után 30 kr fizetendő. A nyílttéri közlemények dija soron kintlö kr. A kishirdető rovata alatt, a tiz sort meg nem haladó közleményért csak 30 kr vétetik. Nyíregyháza, April 5. Valljuk be igazán, mondjuk el minden himezés és hámozás nélkül, a nálunk uralgó közszellem nem szolgálja eléggé híven a megyei, illetőleg községi érdekeket. Eleget foglalkozunk országos dolgokkal, nagyszabású politikával, szabadelvűek s alkotmányos szelleműek vagyunk — felfelé a kormány irányában, de ezen szabadelvű alkotmányos szellemet nem érvényesítjük a magunk körében, a törvényhatóság érdekében. A kormányt szidni hazafias tettnek tekintetk. Municipális tisztviselőt esetleges mulasztásaiért megróvni, személyeskedésnek bélyegeztetik. Ugyanezen viszás következetlenséget tanúsítjuk a sajtó irányában is. Mily nagy volt az általános felháborodás az imént (Verhovay párbaja alkalmával) a budapesti kaszinói körök ellenében. Ezek a szabad sajtó elnyomóinak nyilváníttattak, a sebzett hírlapírót, pedig a martyrság dicskoszorúja örezte. Meglehet! Csakhogy méltóztassanak egyforma mértékkel mérni a fővárosi és vidéki sajtót illetőleg, az országos kormány, és a helyi tisztviselők nyilvános bírálóit. Ha szabad a kormány minden egyes tettét nyilvános bírálat tárgyává tenni,magától értetődik, hogy mi avval épen nem törődünk, akkor legyen ez szabad megyei, illetőleg községi tisztviselőink irányában is. E tekintetben pedig mi egy cseppet sem vagyunk szabadelvűek, vagy alkotmányos szelleműek. Hogy félre ne értessem, megjegyzem, hogy a nyilvános tisztviselőnek alaptalan gyanusítgatását, nemcsak hogy nem pártolom, de mivel ez az amúgy is nagyon lazult hatósági tekintélyt sérti, — határozottan elitélem; — de mi hallgatni szoktunk hivatalbeli visszaélés, vagy mulasztás, vagy képtelenséggel szemben is akkor, ha a hibák a megye, vagy község kebelében történtek tiójára.Egy ecclatáns példát hozok fel állításom ilustrá- Nyíregyháza városában, az úgynevezett piacz, legélénkebb helyén 4 boltot törnek fel egy éjszaka. E munka elvégzéséhez több órai idő volt szükséges, s mindamellett elvégezhették anélkül, hogy egy rendőrnek figyelmét felkeltötte volna. Általános felháborodást keltett ez eset, s méltán, hisz a közbiztonságnak ekképeni megsértése, méltó aggodalmat szült mindenkiben rendőrségi szervezetünk megfelelő képessége irányában; s dacára annak, hogy a közbiztonság mibenléte mélyen érdekel minden polgárt, a legközelebb megtartott képviseleti gyűlésben, Nyíregyháza város polgárai közül, egyetlen egy sem vállalkozott arra, hogy az esetet akár csak interpellate tárgyává tette volna. A „NYÍRVIDÉK“ TÁROZÁJA. A szabolcsi nemes insurgens lovas-ezred történetének naplókönyve 1809-ik évben. (A megyei levéltár eredeti kézirata után.) Közli: Ujlaky György főlevéltárnok. Honpolgári kötelességnek ismerem, hogy a »Nyírvidék« hasábjain megismertessem az 1809-ik év Szt.-Iván hava 10-ik és megelőzött napjairól a szabolcsi nemes felkelt lovas-ezred történetét, Bozóky auditor kapitány által megirt azon naplóból, melyben a nevezett ezrednek alakulása, tisztjeinek választása, kiindulása az előfordult változások, viszontagságok, mulatságok, hadi ítéletek történeti hűséggel feljegyezve vannak, ámbár némi rövidítéssel, de a kézirat eredetiségét minden változtatás nélkül megtartva.* * * „Quid-quid pro salute Patriae agitur, sacrificii loco est,” (Mathias Rex in Ep. ad Epitc. Varadin. data.) Elő Beszéd. Nem valamely hitában való dicsősség’ szomjuhozása, sem nem valami alacson hizelkedés, vagy Nemzetem mód nélkül való magasztalásán gyönyörűséget találó vak buzgóság fogatott velem tollat a’ Szabolcsi Fel kelt Nemes Lovas Ezred Történeteinek feljegyzésekre. Ezek csekésebb indító erővel bírnak, mint sem egy valóságot szerető kezet írásra vehetnének. A történet úgy hozván magával, hogy én ezen Nemes Ezrednek Auditor Kapitánya legyek, kiszabott hivatalom tette nekem ezt kötelességemmé, hogy Naplókönyvembe feljegyezzem mind azt, a’ mi emlékezetet, érdemel. De egyébaránt is hogy az olyan Történeteket, melyek időnkben, és magunk részvételével esnek meg, a következő maradéknak tudtára adjuk, azzal az emberi lélek tökéletesedésének tartozunk. A’ kik az aprólékos Történeteket is, néha okoknak látják a nagyobb következésekre, ’s szeretik valamely dolognak első gyökerét feltalálni, azok az ily csekélységekolvasásában is kedvet találnak. — És megeshetik, hogy a következő időben, hasonló esetekben hasznát is lehet venni Naplókönyvemnek, a’ mennyiben lehet máskor elkerülni azokat, melyek most egy vagy más tekintetben hibát okozhattak. Czélom ugyan Nemes Ezredünknek nyert dicsősséget, a’ maga igaz mivoltában elő adni. De a hizelkedés Naplókönyvben helyet nem talál. Erről mind természetem, mind az igazság szeretete, s az egyenességre való tekintet megtilt. A versekben is, melyeknek különben természete szokot a nagyítás lenni, ’s melyek ide néhol bejönnek könnyen meg lehet ítélni, mi legyen a’ valóság, és micsupa leírás ? Én ezen darabokat is kihagyni nem akartam, hogy az által is tellyesebb légyen Naplókönyvem. Egyéb aránt is úgy ítélem, hogy azok egyenesen belé tartoznak. Feltett erányom az, hogy mindent úgy, amint megtörtént a’ maga valóságában adjak elő. És noha az én el választatásom Pünköst hava 10-én történt,’s a’ szerént azok, melyek ezen napon, sőt még azok is, melyek Szt.Iván havának 10 edikét, mint az én hivatalom első napját, ezen munkában megelőzik, nem mind tulajdon tapasztalásomból valók is, azok mind az által mégiis, rész szerint azért, hogy mindenek előtt tudva vágynak rész szerint pedig és különösen azért, hogy már a’ T. N. Vármegye Jegyzőkönyvének azokról szólló hiteles darabjai is nálam találtatnak, oly bizonyosok, hogy azok iránt a kételkedésnek épen legkisebb helye sincs. Ezen hiteles daraboknak köszönöm azt, hogy néhol hibásan tett jegyzéseimet megigazíthassam, és jelen levő Naplókönyvemet minden tekintetben hitelesnek állíthatom. Azon naptól, úgymint Szent Iván hava 10 ikétől fogva mindent tulajdon jegyzéseimből írok. De csak azon napokat tészem fel, a’ melyeken valami történet esett Nemes Ezredünknél. A’ melyeket pedig ki nem teszek azokról bizonyos, hogy emlékezetünket nem érdemlik. Lesznek néhol jegyzéseim. Azok ugyan a’ Történetre nem tartoznak, de használhatnak vagy egy, vagy más tekintetből. Egyébaránt is a’ Nemes Ezred statistica történeteire, — a milyeneket írni szándékozom — az ilyes jegyzések szükségesek. Meglehet, hogy jövendőben nevezetes haszna lesz ezeknek. — Megköszönünk mi most, ha a régibb időkről valamely olyan jegyzéseink maradtak volna, a’ melyek az akkori gondolkodás, pallérozódás és felkelés módját, valamennyire előnkbe adnák. Azok, melyek Szent Iván hava 10-két megelőzték, ’s a’ melyeket már feljebb illettem, a’ mindjárt következő elő adásban foglaltatnak be. Költ a’ Rákosi Táborban Szent Jakab hava 8-án 1809-ik esztendőben. Bozoky Auditor kapitány.* * *