Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-14 / 41. szám
IV. évfolyam Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva. Egész évre.........................................................4 frt. Félévre..............................................................2 „ Negyedévre.....................................................I „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások Piringer János és Jósia Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debreczeni utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. 4. szám. Nyíregyháza, 1883. október 14. VIDÉK. TÁRSADALMI HETILAP. SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer vasárnapon. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó-hivatalunkban (nagy-debreczeni utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által budapesten. Hansenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Camp által Hamburgban. Hirdetési dijak: Minden négyszer halálozott petit-sor egyszer közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegül] fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. (SZABOLCSI HÍRLAP.) A vidéki tűzoltó-egyletek szervezése. II. Arra nézve, hogy a kisebb városi tűzoltó egyletek milyen fecskendőt szerezzenek be, két ajánlattal szolgálok. Ha az egylet pénztára megbírja, igen előnyös lesz, ha a négy kerekű, úgynevezett „Magyar községi fecskendő“-t veszik meg, amely úgy tartósság, mint szilárdság, valamint könnyű kezelés tekintetében is minden kívánalomnak megfelel. Ára egy ily teljesen fölszerelt fecskendőnek 360— 380 forint. Ha azonban az egylet még ez összeggel sem rendelkeznék, vagy ahol az utczák és udvarok oly szűkek, hogy a négy kerekű fecskendővel egyátalában nem lehetne kellően mozogni és az oltásnál czélszerűen működni, akkor az úgynevezett „Kétkerekű falusi fecskendőt“ ajánlanám, amely szintén megfelelne a czélnak. Egy ily fecskendőnek az ára körülbelül 220-tól 260 forintig terjedhet. A falusi fecskendőnek az az előnye van a községi fecskendő felett, hogy egy ló is elhúzza, sőt sokség esetében két erő is elegendő mozgósítására, míg a másik elé okvetlen 2 ló szükségeltetik. Megfigyelendő továbbá a fecskendő szívó szerkezete. Van ugyanis szívó-szerkezetű és a nélküli is. Tagadhatatlan, hogy a szívó-szerkezete előnyösebb, mint a szívó nélkül való, de csak is oly kis városokban és községekben, ahol a kutak vízállása állandóan magas, e mellett még bővizüek és tiszták. Ellenben oly községekben, ahol a kutak vizszegények és kevésbé tiszta vizet adnak, sokkal czélszerübbek a szivószerkezet nélküli fecskendők , mert a mély vizállású, vagy szemetes vizű kutaknál a szivó-szerkezet nagy hátrányára van az oltási munkálatoknak, amenyiben vagy nem nyer a szivó-szerkezet kellő vizet a kutakból, vagy a szemetes víz teszi használhatatlanná a szerkezetet. Másik megjegyzésem a szerelvényekre nézve az, hogy a mászó osztály felszerelvényei, mint a minőek: létrák, villák, balták, övék, kötelek sat., költségkímélés tekintetéből, vagy otthon az illető községben, vagy a legközelebbi városban a szakiparosoknál készítendők nemcsak azért, hogy ekkora szükségletek jutányossabban állíthatók elő, hanem azért is, mert így a pénz a helybeli iparosok javára esik. Magától értetik, hogy mindegyik eszközhöz mintát kell hozatni Budapestről, valamelyik tűzoltószer-kereskedésből. Nézzük már most, menyibe kerül egy kisebb szabású tűzoltó egylet fölszerelése, csakis a legszükségesebb, vagyis az egy átalában nélkülözhetlen szereket véve fel s elhagyva minden oly szert, amelyek kétségkívül jó szolgálatokat tennének az oltásnál, de mégis nélkülözhetők. Vegyünk tehát egy 20 tagból álló egyletet, egy kisebb szerű kétkerekű falusi fecskendővel s az ehhez megkivántató nélkülözhetlen felszerelvényekkel. 1. Egy kétkerekű falusi fecskendő, tömlőkkel s egyéb felszereléssel 220 frt — kr. 2. Egy vizhordó szekér 500 liter űrtartalm. hordóval . . . 140 frt — kr 3. 12 drb. kender-veder (1 frt 20 krajczárjával)........................... 14 frt 40 kr. 4. Két tető-létra (7 frt 50 krajczárjával)................................. 15 frt — kr. 5. Két tűzi létra (5 mtr. hosszu 8 forintjával............................ 16 frt —• kr 6. Két vasvilla (két ágú nyéllel 1 frt 50 krajczárjával . . . . 3 frt — kr. 7. Egy tűz lapát4 . . . . 2 frt — kr. 8. Nyolcz szivattyús balta (3 forintjával)................................. 24 frt — kr. 9. Hat mászóbalta 3 frt 25 krajczárjával................................. 10. Két csákány (4 frtjával) 11. Egy petroleum fáklyalámpa .................................................. 12. Három tűzoltó lámpa, gyertyára (2 frt 60 krajczárjával) 13. Egy jelző kürt . . . 14. Két kéthangu sip . . . 15. Öt nyárszó-sip (20 krajczárjával) ............................................ 16. Húsz bőrsapka (1 frt . . 17. Húsz karöv (40 kr.) . . 18. Arany-sinor a tiszti és altiszti sapkákra és övekre Összesen 19 frt 50 kr. 8 frt — kr. 4 frt — kr. 7 frt 50 kr. 5 frt — kr 1 frt 60 kr 1 frt — kr. 20 frt — kr. 8 frt — kr. 8 frt — kr. 523 frt — kr. Ez összeg tehát okvetlenül szükséges arra nézve, hogy egy kisebb méretű tűzoltó-egylet szervezkedhessék és megkezdhesse működését. Meg A „NYÍRVIDÉK“ TÁRCZÁJA, Ima. (Elmondta Lukács Ödön a ref. templomban 1883. okt. 6.) Mint panaszokba’ tördelt szív keserve A bubánatos sirhalmok felett: Fájón borul szivünk, lelkünk egere E gyász napon a bus emlékezet!... Atyánk ! Te hozzád visszük bánatunkat, Ki pajzsunk voltál ezredéveken ! Oh sírva bár! — ha hozzád száll fohászunk— Fogadd el azt, fogadd el szívesen ! Szerelmed karja ringatá a bölcsőt, Távol, keletnek dús virányzatán, Melyből kirajzott a te bátor néped, Örök végzeted szent parancs szaván. Te vezérléd ezt népek tengerén át, Te lelkesíted bátor »Mózesét« , Hogy megsuhintsa a Kárpáthegyéről Hontfoglaló, győzhetlen fegyverét ! S lábok nyomában kelt virág a pusztán... Daluktól búgott a sötét vadon, Dicsőségüktől csillogtak az ormok, Hirök szellője felszállt szabadon, . . . Lelkén szabadság tüzszikrája égett, A szive nagy volt, bátor és nemes, ... Ily nép, nagy Isten népek alkotója Szent kegyelmedre méltó, érdemes ! És te szeretted, mert nagy czélra hívtad S hogy nagy czélodnak megfeleljenek : Népek viharját tuditád reátok, Hogy erejöket a tűz edze meg. És folyt özönnel hősök drága vére, Temetővé vált a kövér mező ; De a viharból mindig fölemelte E hősi népet egy titkos erő. Nyögött igában !... Gyönge nők siralmát, Aggok sóhaját tördelé a jég. Nem egyszer verték vissza a bus ormok E hazában a gyásznak énekét. Elhagyva sokszor, megcsalatva többször, Ezer sebéből vérző éveken ; De nem ingott meg törhetlen kezében A megváltónak szent keresztjei Nem 1.. És bár Mohácsnak sötét temetője Ezrenkint látta színünk’ hullani : Nem rejté e gyász a dicsőség fényét, Mit ránk árasztott Zrínyi, Hunyady 1 ... A rabság járma szertehullt viszontag, Hogy az oroszlán uj erőt kapott; Nem tört meg e nép annyi fergetegben, Nem tört meg, hogy habár meg is fogyott. Bocsáta ránk elrejtett szent tanácsod — Atyánk ! — vihart és dermesztő telet; Midőn a nemzet s haza hő szerelme S a régi dicsfény elfelejtve lett. De felderitéd ismét a tavasznak Életre keltő langy lehelletét, S a fagy leolvadt, a felhő eloszlott, Virágok nyíltak ismét szerteszét. S minő tavasz volt 1.. Egy világ csodálta Az ébredésnek e szent mámorát !... A nap megállóit másodszor az égen, Bámulni a hősöknek táborát... Észak, kelet, dél hozta szolga népét Széttépni a szabadság zászlaját!. .. De állt a nemzet... mig nem árulásnak Szentségtelen orgyilka járta át. Oh nemzetemnek drága vértanúi, Ti jeltelenül nyugvó szent porok! Ti áldva lesztek, mig e haza földén Egyetlen egy magyar szív feldobog.. . Legyen szent a föld, melyre vérök hullott, Szent a fűszál, mely sírjukon kihajt, Szentelt a szellő, amely álmaiknál zokogva, fájón olykor felsohajt . . . De óh nagy Isten ! Hol vannak a hősök, Kik elsők voltak a csata tüzén ? Ah ott virasztnak rémes bánatukban Az aradi vár gyászos börtönén I. . Ezt könnyező nő várja szerelemmel, Amazt epedő gyönge gyermekek ! Búcsút sóhajtva és halálra készen Várják, várják a végítéletet. Fátyolt kezembe ... Hogy ne lássa senki A gyáva zsarnok rémes tetteit ! Ne a bitót, amely bután kiontja A dicső hősök bátor lelkeit... Fátyolt kezembe ... hogy ne lássa senki A tébolyitó »Özvegy bánatot*, Az árva buját és a gyász keservét, Melyet Arad e honra borított. Csak egy törjön fel a gyász jellegéből, A tiszta jellem drága csillaga, Mely, ha ragyogva felmosolyg az égen, Eloszlik tőle a zord éjszaka. Oh drága hősök! Arad vértanúi! Csak port tiport a zsarnok bennetek, Ti éltek itt szivünkben mindörökké, Felénk sugárzik áldott lelketek ! Nagy Istenünk ! népeknek édes atyja ! Nem érthetjük mi szent tanácsodat; Ha bár szivünket mély bánat borítja : Nem ejtünk zúgolódó hangokat. Te tudod, hogy e dicső vértanuknak M’ért kelle ily rettentőn vérzeni ! Talán, hogy mint kell a hazáért halni; Tanulják tőlük a nép ezrei! Emléketeknek dicső »tizenhárom* Fájó, igaz könnyekkel áldozunk De nemi... Törüljük gyáva könnyeinket ! A példa vonz, mi tettre buzdulunk!... Haza, szabadság,jog, szent ideálok! Zászlótokat követni ébredünk ! Ha élni, halni úgy tudunk, miként ti! Felhajnallik ismét borús egünk. Mint panaszokba tördelt szív keserve A bubánatos sirhalmok felett, Fájón borul szivünk lelkünk egére Egy ásznapon a busemlékezet! . . . De jó atyánk! Te szüntesd a keservet ! Áld meg e hazát annyi vész után, Hogy öröm ének és »buzgó imádság« Epedezzen százerek ajakánl« Amen.