Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1885-04-26 / 17. szám
Melléklet (Folytatása a főlapnak.) 4. A tanulók felelősek mindazon károkért, melyeket gondatlanságból, vagy szándékkal okoznak. 5. Az igazgató, vagy helyettese gondot fordítanak arra, hogy a tanulók munkája munkaképeséglettnek megfelelően váltakozzék, szem előtt tartván azt, hogy a növendékek testük erejét meghaladó munkával ne terheltessenek. Gondot fordítanak továbbá arra is, hogy a mechanikai szakmához szükséges általános ismeretek és ügyességek elsajátítása mellett, az egyes növendékek kiváltképpen azon ágban képeztessenek ki, melyre individuális tehetségüknél és hajlamuknál fogva leginkább képesitvek. 6. Az intézet helyiségében tilos a dohányzás. 7. Az igazgató köteles szakkérdésekben hozzá forduló hazai mechanikusoknak szóbeli felvilágitásával és tanácsai ingyen szolgálni. Erre hetenkint két óra tűzetik ki, melyek később fognak közhírré tétetni. 8. Idegen látogatók csak az igazgató vagy helyettessének engedélye mellett és felügyelete alatt tekinthetik meg az intézet helyiségeit 9. A mechanikai tanműhely a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi, valamint a vallás, és közoktatási m. kir. minisztériumok felügyelete alatt áll. E fő felügyelete azonban csak a tanításra szorítkozik. A tanműhely igazgatója: Szűcs Nándor, mechanikus ; a tanműhely helye: Budapest, VI. ker. mozsárutcza 8. szám. ,NTI BTIDÉK' 17-ik számához. Közügyek. (Azon mérlegek hivatalos megvizsgálására vonatkozólag, amelyeknél a teher a serpenyőbeli megfelelő súlynak 2 százszorosát meghaladja, a földmivelési ipar-és kereskedelmi miniszter a következő utasítást bocsátotta ki a mult hó 29-ről és küldte meg a törvényhazóságoknak: »Ezen mérlegek már meg lévén hitelesítve, a vizsgálat csak arra vonatkozhatik, hogy valyon a mérleg pontossága a használat közben nem szenvedett-e oly változást, amely a fenálló szabályrendeletek értelmében meg nem engedhető volna. Erre nézve elegendő, ha a mérleg egy terhelésnél helyesnek találtatik, melyet azonban nagyobbnak kell választani a mérlegen megmérhető legnagyobb súly felénél. Ha ezen terhelésnél a mérleg érzékenysége és helyessége bebizonyul, akkor a mérleg rendben levőnek tekintetik. E végett rá kell rakni a mérleg hídjára annyi tara terhet, amennyi körülbelül a mérleg teherképessége felének megfelel s a mérleget ki kell túrázni; az után rá kell még rakni 400—500 kg. tarasulyt, s ezt a mérleggel meg kell mérni. Ha a mérés a hídmérlegekre előirt hibahatárokon belül helyes eredményt mutat, a mérleg rendben van s a mérleg karra csak az évszám ütendő. Ha pedig a mérleg nem találtatnék helyesnek, akkor teljesen meg lesz vizsgálandó ugy, mint az az uj mérlegek hitelesítésénél elő van irva. A hivatalos vizsgálatnál a hitelesítő szabályszerű napi diján és uti költségén kivül, a közönséges hídmérlegek megvizsgálásáért járó B. díjszabású összegnek fele számitandó.A hitelesitőhivatal ezen vizsgálatok eredményéről minden egyes esetben köteles jelentést tenni az állami központi mértékhitelesítő m. kir. bizottságnak. Kelt Budapesten, 1885. márczius hó 29. A miniszter helyett: Sfadekovics. (Vasúti kedvezmények a kiállításra.) Azon napokat, amelyeken a kiállítási menettéri vasuti jegyek kiadatnak, a vasúti igazgatóságok a következőleg állapították meg.Magyar királyi államvasutak: hétfőn és csütörtökön zimonyi, bródi villányi, szabadkai, zákány-báttaszéki vonalak állomásain; kedden és pénteken aradi, predeáli, nyíregyházai (Újszászon át) filaméi és sziszek-doberlini vonalon; szerdán és szombaton brucki, ruttkai, nyíregyházai (Miskolczon át) és kasai vonalon. Osztrák-magyar államvasút: hétfőn és csütörtökön bécs-marczhegg-palotai, tótmegyeri, héliczi vonalon; kedden és pénteken zwardon nagyszombat-galántai, nagyszombat pozsonyi vonalon; szerdán és szombaton báziás-temesvári, orvica-jassenovai, vojtek-nagybogsáni, orsova-temesvári, temesvár-czeglédi és nagykikinda-nagybecskereki vonalon. Déli vasút: hétfőn és pénteken, a Székesfehérváron túl fekvő állomásokról. Budapest-pécsi vasút: minden szerdán. (Az orvosi pályára készülőket közelről érdeklő tervvel foglalkozik a közös hadügyminisztérium. A külön katona-orvosi akadémia felállításának tervéről, a magyar kormány erélyes ellenzése következtében, hír szerint, lemondtak s e helyett konviktusokat akarnak berendzni katonai orvos növendékek számára Bécsben, Budapesten és Prágában. A növendékek itt olykép lennének ellátva, mint más katonai akadémiákban, de az illető fővárosok egyetemén hallgatnák az előadásokat. Mivel azonban e konviktusokból csak hat év múlva kerülhetnek ki orvosok, a hadseregnél pedig máris 160 főorvos hiányzik, a hadügyi kormány ideiglenesen is akar a bajon segíteni azzal, hogy 500 frtos ösztöndíjt ad olyan harmadéves orvosnövedékeknek, kik katonaorvosi pályára hajlandók lépni. Egy további terv az, hogy az orvosnövedékek mint egy évi önkénytesek jövőre csak a tudori oklevél elnyerése után szolgálhassanak; ha előbb akarják leszolgálni az évet, csak a harczosok sorában tehetnék. Mindezen tervekhez még a törvényhozás jóváhagyása szükséges. ÚJDONSÁGOK. (!) Szabolcs megye törvényhatósága folyó évi júniusba 1-én tartja meg rendes évnegyedes közgyűlését az ideiglenes megyeház nagy termében. A Szabolcsmegye közigazgatási bizottsága, az áldozó csütörtöki ünnep miatt, folyó évi május hó 12-én tartja rendes havi ülését a szokott helyiségben. (§.) Szabolcsmegye alispánja a napokban terjesztette fel az igazságügyi miniszternek a nyíregyházai kir. járásbíróság területén felállítandó uj járásbíróságok tárgyában kelt leiratára tett jelentését. A jelentés, tekintettel a megye helyrajzi viszonyaira a nyíregyházai kir. járásbíróság jelenlegi kerületének két járásbíróságra való felosztását, úgy az érdekelt községek, mint az államkincstár érdekében, ez idő szerint, teljesen elegendőnek véleményezi. Beismeri ugyan a jelentés, hogy a nyíregyházai kir. járásbirósági terület mennyisége és népességének száma, még a czélba vett egy uj járásbirósági területnek kihasitása után is, más járásbíróságnak területi és népességi arányához képest, túlnyomó teend ; de mert mindazok a községek, amelyek az új járásbíróság felállítása után, Nyíregyházához csatolva maradnak, összes gazdasági érdekeikkel Nyíregyházához vannak fűzve, csak a dadai alsó járás községeiből véli az uj járásbírósági kerületet helyesen megalkothatni. Székhelyül Tisza-Lök községet ajánlja a jelentés, mint legalkalmasabb központot. Érinti a jelentés azt is, hogy a terv ellen csupán B.-Szent-Mihály és T.-Büd községek nyilatkoztak, amenyiben székhelyül B.-Szent-Mihályt óhajtanák kijelöltetni. A többi érdekelt községek mind T.-Lök mellett nyilatkoztak. Az uj kir. járásbírósághoz a következő községeket véleményezi csatoltatni az alispáni jelentés: T.-Lök 3436, B.-Szent-Mihály 5966, T.Büd 1557, T.-Dob 3009, T.-Dadia 2M8,T.-Eszlár 3147, Polgár 6892, Pthrügy 964, T.-Kenéz 592, Báj 545, Csobaj 729, Tardos 379 és T.-Ladány 923 lélekkel. (!) A belügyminiszter felhívta a megyei törvényhatóságokat, hogy a megyei és járási hivataloknál használatban levő összes pecsétnyomókból és bélyegzőkből egy-egy példányt küldjenek fel, megjegyzésével annak, hogy a bélyegzők és pecsétnyomók kiknek őrizete alatt állanak. (I!) Az Andaházy-Szilágyi-féle kölcsön ügynek rendezésével megbízott küldöttség jelentése folyó évi április 21-én terjesztetett a városi képviseleti gyűlés elé. A többség elhatározta, hogy a 42000 forint kölcsönt, az alapítványt kezelő bizottság által kikötött feltételek mellett, még további 50 évre megtartja. A feltételek a következők: A város fizet 6 Várost, amelyből 6%-i az alapítványt, 72%-i pedig a nyíregyházai két protestáns egyházat illeti. Elhatározta a város, hogy eme 42000 forinttal, amelyet t. i. az Andaházy-Szilágyi tömegnek kellett volna a jövő évben kifizetni, hasznot hajtó beruházásokat eszközöl. A visszafizetés biztosítása czéljából pedig kimondatott, hogy a beruházás útján előállandó jövedelemből, 50 éven át, évenkint bizonyos összeg fog letétetni a helybeli takarékpénztárba gyümölcsöztetés végett A 42000 forintnak hova és mibe leendő befektetésére nézve még nem történt végleges megállapodás. A többi közt kombináczióba jött egy kir. törvényszéki börtön, vagy egy nagyvendéglő építése. A börtön annyiban volna előnyösebb másféle vállalatnál, mert ez esetben, a magas kincstárral egyetértőleg, biztos alapra fektetett jövedelmi forrás volna kijelölhető. • Községjegyzői vizsga fog tartatni folyó évi május hó 11-én a megyeházgyűlés termében. Mint halljuk e vizsga igen érdekes lesz, amenyiben két ügyvéd és egy megyei tisztviselő is vizsgázni szándékoznak. Megrendítő öngyilkosság hozta izgalomba városunk lakosságát. Ferdlicska Elek kir. mérnök úr, Ferdlicska Kálmán ügyvéd öcse, gyógyíthatatlann fejbaja miatt, folyó évi áprills 20-án bátyja hálószobájában az alatt az idő alatt, míg ez orvosért ment, főbe lőte magát. A kitűnő mérnök még csak 30 éves volt. Éppen Budapestre az ottani országhírű orvosokhoz lett volna másnap utazandó ügyvéd bátyjával. A végzet azonban úgy akarta, hogy ő maga legyen orvosa gyógyíthatlan bajának. A mélyen gondolkodó és nemesen érző férfiú nem akart terhére lenni senkinek, sem magának, sem környezetének. Munka és emberi hivatásának betöltése nélkül az életet börtönnek tekintette, amelyből minden áron menekülni kívánt. Iszonyú szándékát végre is hajtotta. Koporsójára mi is helyezünk egy koszorút, a legmelegebb részvét és a legmélyebb sajnálat leveleiből kötve. Temetése nagy részvét közt, folyó hó 22 én ment végbe a rom. kath. vallás szertartása szerint. A boldogult családja a következő gyászjelentést bocsátotta ki: >Ferdlicska Rudolf, Amália férjezett Beszedits Vilmosné férjével, Ida özv. Bodor Károlyné gyermekeivel : Elek és Idával, Kálmán és az összes rokonság szomorodott szívvel tudatják testvérjök, illetőleg rokonjuk Ferdlicska Elek m. kir. oki. mérnök, f. évi ápril hó 20-án, élte 30-ik évében történt gyászos kimultát. A megboldogultnak halt tetemei f. hó 22-én d. u. 3 órakor a rom. kath. egyház szertartása szerint Dr. Ferlicska Kálmán lakásáról a „ Morgó” nevű sírkertbe fog örök nyugalomra vitetni. Áldás emllékére !* *** Riszdorfer Anna kisaszony zongora tanítónő, aki városunkban a legszebb sikerrel működik a zongora tanítás terén, ez idén már nyilvános vizsgát fog tartani növendékeivel, gyermek hangverseny czímen. Előre is felhívjuk városunk műveit közönségének szíves figyelmét az érdekes eseményre. s Nyíregyháza városát nagy vesztesség érte. Egyik legrégibb, legnépszerűbb orvosát vesztette el Takács Alajos úrban. Mult hó 21-én szűnt meg dobogni a nemes sziv. 1836-ban választatott meg városi orvossebészül „ élethossziglan. Tehát 49 évig viselte terhes, sokszor nem kis életveszéllyel járó tisztét. A várossal kötött szerződését a szó szoros értelmében híven betölté. Életének utolsó perczéig megmaradt állásában. A munka és foglalkozás vérévé vált, életét képezte. Amint gyengült testi rugékonysága, abban a mérvben kezdett homályosodni életének mécs világa is. Nincs Nyíregyházán ház, család, amelyet név szerint ne ismert volna. Ezrekre megy azoknak száma, akiket életében gyógykezelt. Különösen a gyermekvilágnak volt ő szerencsés orvosa. A hosszú gyakorlat valódi mesterré avatta a gyermekgyógyászat terén. De nem csak mint orvos, hanem mint emberbarát, hazafi és keresztény is örökre élni fog Nyíregyháza város történetében Takács Alajos neve és emlékezete. Emberbaráti nemes érzelmének bizonyítékául legyen elég csak egy esetre hivatkoznunk. Dr. Takács Endre egyetemi tanárt is ő fogadta gyermekéül, nevelte és képeztette oda, ahol jelenleg áll, a tudományos műveltségnek egyik legfényesebb pontjáig. A jóság és szeretet megtestesülése volt ő, a boldogult férfiú, akinek halálán százan meg százan hullatták a fájdalom őszinte könyeit. 1882. évi május hó 19-én ülte meg 40 éves tiszti orvosi és 50 éves orvosgyakorlati pályájának emlékünnepét. Temetése méltó volt a kitűnő orvos és emberbarát érdemeihez. Koporsóját teljesen ellepték a tisztelet- és szeretet-nyújtotta koszorúk sokasága. Végtisztességtételében mondhatni a fél város részt vett. A boldogult páratlan gyengédséggel szeretett és szerető özvegye a következő gyászjelentésben tudatta feledhetlen férjének elhunytát: »Mély bánat által megtört fájdalmas szívvel tudatom szeretett kedves felejthetten férjem Takáts Alajos Nyíregyháza városának 49 éven át orvosának, élte 78-ik és boldog házaságunknak 62 ik évében az ájtatos halotti szentség felvétele után folyó hó 21 én reggel 9 órakor hosszas szenvedés után történt csendes kimultát. A boldogult hült tetemei folyó hó 23-án délután 4 órakor fognak a rom. kath. szertartás szerint a morgói< sírkertben örök nyugalomba helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 24-én d. e. 9 órakor fog az egek urának bemutattatni. Áldás béke hamvainak! Kelt Nyíregyházán, 1835. ápril 21. özvegy Takáts Alajosné, szül. Mihalik Natália.c Nyíregyháza város tanácsa szintén gyászlapot bocsátott ki a következő tartalommal: >K3109/1895. Köztudomásu már— a bár nem váratlan, de épen oly leverő gyász esemény, — mely városunk összes lakosságát, — immár néhai Tek. Takács Alajos városi alorvos urnak elhunytában érte. Ő nincs többé! Ravatalán fekszik — 0 — az önfeláldozásig hü és nemes munkása a nehéz orvosi pályának; 0, ki ezereknek nyújtott életében orvosi és anyagi segélyt; ó a valódi emberbarát s egy ember élten át a közszolgálatban fáradhatlan munkás, végkép elköltözött szerettei, tisztelői köréből! A városi tanács nem adhat méltóbb kifejezést nagy halottja iránti kegyelete és elismerésének, minthogy fájdalma mély érzetéből ezennel felhívja úgy a város képviseletének összes tagjait, valamint a város minden rendű és rangú lakosait, hogy feledhetlen halottunk végtiszteletére folyó 23-án d. u. 4 órakor, pazonyi-utczai 794. számú házánál minél számosabban megjelenvén, a halott érdemeihez méltó kegyelet adóját leróvni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyházán, 1885. áprilhs 22-én, a tanács nevében Krasznay Gábor, polgármester.* — Nyíregyházán az idei ujonczozás márczius hó 22-én fejeztetett be a következő eredménnyel. Behivatott sorozás alá Nyíregyháza város területéről az I. korosztályból 223, a II. korosztályból 192,..a III. korosztályból 157, a IV. korosztályból 120. Összesen 692 hadköteles. Kivettetett jutalék képen 1885-re 53 ujoncz és 5 póttartalékos. Mult évről adósság maradt 10. OBSZSS tartozás 63 ujoncz és 5 tartalékos. Besoroztatott az idén 1 önkéntes, 62 ujoncz és 5 póttartalékos. A jutalék az I., II. és III. korosztályokból kitelvén, a IV. korosztály nem vétetett igénybe. Benczy Gyula zenekarával, az itteni mostoha viszonyok miatt, létfentartási szükségből, Budapestre az országos kiállításra szándékozik vagy 6 heti időtartamra felmenni. Minthogy pedig a számos tagból álló társulat felutazása jelentékeny összegbe kerül, eltávozásuk előtt a társulat folyó évi május hó 2-án bucsu-zeneestélyt rendez az Európához czímzett vendéglő éttermében. Melegen figyelmeztetjük városunk zenekedvelő közönségét e búcsu-hangversenyra. (!) Rabbi-kerületek fognak alakíttatni Szatmár megyében a mint értesültünk, lehetőleg a közigazgatási járások száma és terjedelme szerént, mely beosztás hivatva lesz jövőre megszüntetni, különösen az izraelita hitközségek hovatartozandósága s az anyakönyvek vezetése körül eddig tapasztalt zavarokat. Az e tárgyban f. évi május hó 4. napjára, Rimaszombatba összehívott értekezlet megállapodásait, ha alkalmunk lesz rá, ismertetni el nem mulasztandjuk. • A belépti jegyek elárusítását az országos kiállításnál a magyar országos bankrészvény társulat végzi. A jegyek 1artosak és 50 krajczárosak. A kiállítás tartamára érvényes jegyek ára 12 és 8 forint Egy havi időközre érvényes bérleti jegy 5 frtért kapható. —Új egyenruha a pénzügyőröknél. A pénzügyminisztérium, legfelsőbb jóváhagyással, a pénzügyőri tisztviselők és legénység számára egészen uj egyenruházatot irt elő. Az uj uniformis a réginél sokkal csinosabb és katonásabb lesz: csákó, sapka sötétzöld, a honvédséghez hasonló szabású zubbony, kékszürke pantalló s ugyanilyen szinü köpeny. A csákón zöldes paszománttal úgy a legénységnél, mint a tisztviselőknél; a szolgálati rang is jelezve lesz. Az uj egyenruha f. é. ápril hó 1-től vált kötelezővé. A pénzügyminiszter azonban megengedte, hogy a már meglevő egyenruhák a folyó év végéig használatban maradhassanak. — Gazdag Imre biztositása. Szolnokról ápril 13-ról írják a »Pesti Napló«-nak: »Talán nem lesz érdektelen annak megemlítése, hogy a meggyilkolt Gazdag Imre a trieszti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generali) szolnoki fő ügynökségénél mult év junius havában baleset ellen 15,000 frt. erejéig biztosította magát. Miután meggyilkoltatott, a baleset-biztosítási feltételek értelmében, a kötvény birtokosának a társulat a 15,000 frt. biztosított összeget, melyért évenkint csak 17 forint 70 kr. díj volt fizetve, kifizeti. A »Pesti Napló” közleménye valóságon alapszik. Gazdag Imre, mint illetékes helyről értesülünk, a Generáli által életbe léptetett első osztály balesetek elleni társulat ügynökségénél Szolnokon egy 15,000 frtos kötvényt halálesetre és egy 15,000 frtos kötvényt rokkanttá válás esetére váltott és 2 éven át évenként 18 frtot be is fizetett. Egy ily csekély áldozat mellett saját magát vagy legalább a családot lehet, balesetek által előidézhető anyagi következmények ellen biztosítani, melyeknek a legóvatosabb ember is ki van téve. X Az Első magyar általános biztositó társaságnak mult évi zárszámadását mai számunk hozza. Ajánljuk annak elolvasását lapunk t. cz. olvasóinak. A közzétett számok fényes bizonyságot tesznek a társulat működéséről és az eredmény nagyszerűségéről. A társaság különféle tartalékai a megelőző évvel szemben 1.261,463 frt 70 kr. emelkedtek, és pedig a nyeremény tartalék: 159/079 frt 09 krral 1883. 1.501, 952 frt 23 krról, 1884. ben 1.661,031 frt 32 krra. A teljesen tehermentes tűz-és szállítmány biztosítási díjtartalék, mely 72,26%-át teszi az évi készpénz díjbevételének, a 98,521 frt 84 krnyi HBsB NFTFNIG a KQ;