Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-03-19 / 12. szám
eszme, az eszmében a szabadság, a szabadságban a nép, a nép akaratában az igazság, az igazságban az emberség. Hogy a költővel fejezzem be: Nekünk csak egy hazánk van; Világunk a hármas hegy s négy folyó. Ezentúl semmi részünk a világban, Idegen föld magyarnak nem való. De ez a föld itt a miénk egészen , Miénk napfénye ... s az villáma, is: Jaj annak, a ki hozzá nyul merészen, Nekünk ez a hon fegyver és paizs igát sosem vesz e nemzet nyakára ! Megedzenek csak a kemény tusák ! S vigyázzon kint és bent ellenünk magára, Még él a márcziusi ifjúsági Dicső örökség, áldott márcziusi nap, Benned viraszt apáink szelleme , & kik téged választottak csillagoknak Vezérünk a magyarok istene ! Az ünnepélyt — melyen még többen szavaltak — társas vacsora és táncz követte. * * * A Kunike-féle leánynevelő intézet növendékei is szép kis ünnepélylyel emlékeztek meg a nevezetes évfordulóról. I. e. 11 órakor kezdődött az ünnepély, a kis leányok énekével, a Szózattal. Azután Silberstein Szeréna, Jósa Anna és Baruch Anna, intézeti növendékek szavaltak hazafias verseket s végül elénekelték a növendékek a Hymnust. Az ünnepély a szülők részvételével ment végbe. A bankét. Este az Adler-féle sörcsarnokban társas vacsora volt, melyen mintegy 60-an vettek részt. A felköszöntők sorát Bencs László polgármester nyitotta meg, éltetve a hazát. Utána Somogyi Gyula Kossuth Lajos egészségére vitte poharát. Nagy Lajos kir. járásbiró az egyenlőség eszméinek képpviselőit élteté. Bazár István az ünnepi szónokokért, Máthé György a 48-as honvédekért, Nagy Lajos Somogyi Gyulára, Török Péter Bencs László polgármestere vlié poharát. Külön emlékezünk meg arról a lelkes kezdeményezésről, melynek eredménye az, hogy városunkban az Erdélyi magyar közmivelődési egyesület fiókja megalakult. Az eszmét Porubszky Pál főgimnáziumi tanár vetette föl a banketten. Nagy helyesléssel fogadta a társaság az indítványt s azonnal gyűjtés indíttatván, csakhamar 120 frt gyűlt össze. Ez összeghez Somogyi Gyula 66 forinttal, Burger Ede 20 forinttal járult. A többi pedig dr. Vietórisza József ódájának e czélra történt elárusitásából gyűlt össze. A további teendők ellátására bizottságot is választottak, fölkérvén elnökül Bencs László polgármestert. A városi dalegylet az ünnepi napot a Széchenyi vendéglőben ülte meg. „INYÍ BVID É ív" Küzdelem a járványok ellen. Igaz, azt mondtam előbbi czikkemben, hogy ehez a tárgyhoz többet nem szólok, de a tisztelt járási orvos úr, mint a megyei főorvos úrhoz beterjesztett jelentésében, úgy a „Nyírvidék" 11. számában megjelent czikkében provokál; tehát nehogy hallgatásom beleegyezkedésnek vétessék, — s minthogy még egy szavam lehet — a tekintetes Szerkesztő úr becses engedelmével röviden, szólani kénytelen vagyok. Megjegyzem, hogy csikkének csak két passzusára terjeszkedem ki, a többire nem reflektálok, mert első czikkemben elmondottakat, még az „egyszerűen nem igaz" kifejezés mellett is feltartom. Elsőben is az „orvtámadást", mely nem magyar ember természete, mely jellememhez nem fér, visszautasítom már csak azért is, mert támadó nem ént, hanem épen az orvos úr volt akkor, a midőn minden igaz és nagyobb ok nélkül, a nyilvánosság elé hurcsoltat a megyei főorvos úrral, egy járásabeli községet, melyben általánosságban, a hibák, — ha vannak ilyenek, — épan ugy meglehetnek, mint általános elmaradásunk mellett, annyi sok s több községekben, sőt mondhatom hazánk nagyobb részében ! ? Régi mondás: ,rosz madár az" stb. Ha tehát támadás és pedig „orvtámadásról" van szó, azt nem én, hanem a járási orvos úr tette, beterjesztett jelentésében.Hiszen a féreg is mozog ha reátaposnak, hiszen míg eddig, ha első nem is, de utolsó sem volt Eszjuy községe szeretett megyénkben ! Hit mit gondol a nagy érdemű vármegye közössége felőlünk?! Azt, hogy itt a Tisza partján az emberek fatalisták és csak szuronynak engedelmeskedők laknak!? A közügyek élére hivatottak pedig közönyösek, iudolensek! Én, tisztelt barátom járásorvos úr, nem olvastam sem a „Nyirvidék", sem más lapban, hogy a közös baj, magyar népünk tudatlansága, szegénysége miatti közönyössége és műveletlensége miatt, egyik vagy járási orvos úr, épen csak egy községet jelentett másik volut be a megyei főorvos úrhoz?! met: Másodszor, hogy ki, vagy mi ingerelhetett fel engeilletve Eszeny község elöljáróságát és illetékes egyeneit, hát megmondom: a járási orvos úr! Nem a „derék" jelző szó irigylése, hanem a saját reputációnk! mert azt hiszem, a járási orvos úr beismeri, hogy azon beterjesztése nyomán a lapban megjelent, ránk vonatkozó részt — ha még van bennünk egy kis önbecséstet és büszkeség — szó nélkül nem hagyhattuk!? Én támadó fél nem voltam, sem irigykedés, sem buszúállás nem természetes s a közös ügyet mindig szívesen szolgáltam és szolgálom, míg Isten arra erőt és tehetséget ad!? És most végleg azzal zárom be soraimat, hogy alkalmat veszek magamnak itt a nyilvánosság előtt kifejezést adhatni az igen tisztelt és nagyrabecsült főorvosunk tekintetes dr. Jósa András urnak, a mult 1892 ik év ősz elején községünkben való megjelenése s a közegészségügyre kiterjeszkedő azon figyelmeért, miszerint községünkben, az egészségre kártékonyan ható pocsolya s csapadékvíz lecsapolása iránt egyszeri kalmával megjelenni szíveskedett. Nem megjelenése alvolt kedvemre ez az utczai mocsár, mozogtam is benne illetékes helyen, de az intézkedés csak maradt! Most már rendes vizvezető árkunk és sárnélküli utczink van! Igen megköszönöm ezt a főorvos urnak !! Különben Isten velünk!! Szabó József, eszenyi ev. ref. lelkész" ÚJDONSÁGOK. — Adomány. A közoktatásügyi miniszter az orosz ev. ref. egyház iskoláji részbe iskolai fölszereléseket adományozott. — Vörös kereszt. A didii felsőjárásban —Gáva székhellyel — az orsz. vörös kereszt egylet fiókja megalakult. — Sikkasztás a kir. adóhivatalnál. A helybeli kir. adóhivatalnál két hét óta vizsgálat van folyamatban. Szörnyűségesen hosszú idő ez a két ház, és minden esetre alkalmas arra, hogy a legkülönbözőbb konbinácziók kerüljenek piaczra. Hát ebben nincs is hiány. Aminek különben is nem lenne semmi különösebb jelentősége, ha csak arról lenne szó, hogy piaczi kofák s unaloműzésből a kaszinóban, sörházakban és beszélgetnének. A vizsgálatnak kávéházakban a dologról szörnyű titokzatossága csak tódítja a dolgot és erre a forrásra kell visszavezetnünk annak az okát is, hogy egy fővárosi napilap,a „Magyar Hírlap" a legszenzációsabb szósszal tálalta föl ezt az ügyet közönségének Mi — bocsánatot kérve olvasóinktól — nem vagyunk s nem is kivánunk lenni abban a helyzetben,hogy ilyen szenzációs részletekkel szolgáljunk. A „gyors értesülés" zsurnalisztai szabálya ellen nagyot vácunk ugyan talán e kijelentésünkkel, de — agyobbként igen nagy becsülésünki tárgyal: fővárosi ujságiró kollegáink bocsássanak meg nekünk — engedtessék meg, hogy mi megőrizzük a mi „naivságunkat" ás ne vádoljuk (amit nagyon nehéz jóvá tenni) sikasztással, mint ahogy az „Egyetértés" cselekedte, a gyulai főügyészi helyettessel, ok nélkül, másutp visszavoni a vádit — közdolgaink intézőit. Hogy a nyiregyházi kir. adóhivatalnál sikasztottak-e vagy nem? hogy mennyit micsoda pénzeket sikkasztottak el? mi nem tul jul megmondani. A vizsgálat foganatosítására kiküldött miniszteri megbízottak, a két hét óta tartó vizsgálat egészen természetesen keletkezett izgalmát megcsendesíteni avagy igazolni nem tartották szükségesnek Pedig szükség lett volna rá! Kistatáljuk mi azt abból a „naiv" szempontból kiindulva is, amelyet bizonyára szörnyűséges lenézéssel vesznek tudomásul a mi — minden jó, ami szenzációs —elvet követő fővárosi kollegáink. — Adakozás a Baross-szoborra. (V-ik kimutatás.) Bevezel: Juhász Antal 20 kr, Hegyessy József 10 kr, Laky Károly 10 kr, Szikszay András, Rintos, G. B. 20 — 20 kr. Összesen: 1 frt. Rakamaz: Gúnya József 50 kr, Gúnya Ignácz, Kéky László, Tóth György, Serflek Konrád 1 — 1 frt, Stomp J. János, Hubert György, Lán István 30—20 kr, Fábry Gusztáv 50 kr, Fábry Károly 1 frt, Brands tütter Bertalan 50 kr, Weisz Sámuel 30 kr, Weisz Kál mán 80 kr, Fried Sándor 30 kr, dr. Szabó István, Reiter György, Tihor Mór 1 — 1 frt, Komáromy Jenő, Papp Istvánné, Muszber István, Forgács János 30 — 30 kr. N. N. 20 kr. Összesen: 13 frt 20 kr. Bilsa: Id. Ragályi Gedeon 1 frt, Vassay 50 kr, özv. Fülep Józsefné 40 kr, Doboczy István 1 frt, Tomori András 50 kr, Szabolcs György 1 frt. Összesen: 4 frt 40 kr. Gáva: N. N. 50 kr, Pákh Sándor 1 frt, Mikecz Mihály 20 kr, Ratkó Albin, Kettenhoffer József, Lipschitz Vilmos 50—50 kr, Daráth Imre 20 kr, N. N. 50 kr, Groch Árpád 30 kr, Mikecz Istvánné 40 kr, Alhéin Ignátz 20 kr, Sikolya Antal, Szakraida, Kiss Lipót 50—50 kr, Fránkel Sámuel 2 frt, Andó Samu 50 kr. Összesen: 8 frt 80 kr. Tímár: Somogyi Imre 50 kr, Prokop József 30 kr, Berkovics 5 kr, Prokop Ferencz, Béres József, Csernyák János 10—10 kr, Molnár Ágoston 25 kr. Összesen: 1 frt 40 kr. Buj: Horváth Ferencz 50 kr, Gönczy László 10 kr, Beck József 50 kr, Rosenberg Bernát 3 ) kr, x Nagy Mihály 50 kr, Rácz Ferencz 50 kr, Verb János 10 kr, Laskay Dániel 20 kr, Wizod Adolf 30 kr, Uhazs István 5 kr, Czoch Adolf 20 kr, Garay János, Endeby László, Hiller Károly, Burger Sámuel, Terka Sámuel 10 — 10 kr, Korpás Lajos, Lassanczki György, Orosz János 20—20 kr, Báthory János 50 kr, Kubassek János 15 kr, Czurka István 50 kr, Tóth János, Erdélyi János, Bezerédy András 10—10 kr, Seszták János 20 kr, Bleuer Sámuel 1 frt, Groák Lajos 1 frt Glück 40 kr, Lerner Mór 1 frt, Groák Sándor 1 frt Lőrintz Márton 10 kr, Snitzler 10 kr. Összesen: 10 frt 60 kr. Vencsellő: Lipschitzs József 1 frt, Fuhrmann Antal 50 kr, Vencsellő község 1 frt, Tárczy Károly 50 kr, Kis Lipót 20 kr. Összesen: 3 frt 20 kr. Nagy falu: Liptay Ede 1 frt. Paszab: Kun Bertalan 50 kr, Berencsy Gyula 1 frt. Összesen: 1 frt 50 kr. Kenézlő: Lőrinczy István 1 frt. Bilsa: Horvát Gyula 1 frt, Balsa község 3 frt, Barna Arnold 50 kr. Összesen: 4 frt 50 kr. Ibrány: P. Fekete József 20 kr, Kovács Ferencz 20 kr, Róth Mór 10 kr. Összesen: 50 kr. Zalkod: Ebner Sándor 50 kr, Bakó István 50 kr, Schwartz József 30 kr, Csapó Lajos 1 frt, Daraszkay Barna 1 frt. Összesen: 3 frt 30 kr. (Folytatjuk.) — Márczius 15-ike Dombrádon. Márczius 15-én, e kegyeletes nemzeti ünnepet Dmbrádon is magünnepelték, Almássy István, a f. szibacsi tiszatifoulati igazgató főmérnökének kezdeményezésére. Reggel ünnepélyes isteni tisztelet volt, melyen dr. Heiszler József ev. ref lelkész, a magyar reform. pipiig széles körben ismert kiváló tagja mondott a nagy nap emléséhez méltó, lelket emelő gyönyörü imát, mely az ő nagyszámú irodalmi művészetinek kétségtelenül egyik drága gyöngyét képezi A tágas templom mind a zuja töne volt. D 31b Ja, kedélyes társ is ebéd vilt a község házánál, melyen nemcsak az intelliganczia, de a község értelmes föld nűvaló polgárai közül is számosan vettek részt s ott volt Vass Mihály gégényi ref. lelkész s az ottani népbank ügyvivője és Fábry Imre kékesei és dombrádi r. kir. plébánis, a ki a népmának szintén egyik igazgatója. A pihírköszöntők sorát dr. Heiszler József mint szintén egyik 48 a. honvéd nyitotta meg, Kossuth Lajos éltetésével, majd Vass Mihály emelt •szót s fejtegette, hogy a mai nap ünneplése, a nemzeti kegyelet őszinte kifejezése, nincs ellentétbe a király iránt viló htséggel s éltette a királyt s kivánta a 48 . eszmék diadalát. Megeredvén a pohárköszöntők árja, kijutott abból mondatni mindenkinek, a jó kedvre hugott társaság tagjai közül. Pohárköszönőtet mondtak még Almássy István, Erdős Endre, Moravek Gusztáv, ifj. Márton András, Groszman Sámuel. Az ebéd randezése Vajda János főbíró érdeme, aki f íradhathn buzgóságot fejtett ki, hogy az egybegyűlt társaság minél kellemesebban érezze magát, ami teljesen sikerült, s lehetetlen , nap emlékeiil, Dombrád község lakosságának, az ünnepély rendezéséért, s annak méltóságteljes lefolyásáért, a legnagyobb elismeréssel nem adóznunk. — József napja. A helybeli főgimnázium tanuló ifjúsága, a szeretet és tisztelet, kegyeletes ünnepével ünnepelte meg a főgimnázium nagyérdemű igazgatójának Mirtinyi Józsefnek névünnepét. A főgimnázium összes növendékeinek a részvételével ment végbe a szép ünnepély a főgimnáziumi díszteremben. A dalárdi nyitotta meg az ünnepályt. Azután Molnár Sándor VIII. osztályú növendék köszöntötte föl az igazgatót. Az üdvözlést az igazgató úr szép beszédben köszönte meg. A dalárda és zenekar előadása után Gara Miklós VIII. oszt. tanuló elszavalta Petőfi „Apástól" czimü költeményét. A szép ünnepély; a dilárdi éneke fejezte be — Bakfis bál. Annyi lelkesedéssel csinálták meg a bakfis bált, hogy őszintén nem volt rá érdemes az a terem. Ez volt az utolsó kirohanása és csatája Carneval ő fenségének, és mondjuk mag mindjárt dicsőségét, fényes csatája. Oda künn a tavasz áprilisi, szeszélye küzd, hol a makacs tél magánt hidegével, hol pedig hizeleedve borul a csalogatott mezőkre, előhozva első virágait. A be nem győzött rideg északi szél pampájuk kezdetén faggyasztja meg őket . . . még jókor van virítani a virágnak! Csípős szél zúgása rezegteti meg a felső leány iskola uigy terminek razziát ablaktábláit, bebocsátást kér, talán azért, hogy a természet kezdő ébredésének megakadályozása után, idebenn is éreztesse romboló erejét, ide benn is megfenyegesse a pompázó tavaszt. Az igéző tavasz nem hagyta magát. Ő volt a hatalmasabb Éltető melege mennyi titkon, rejtve szunyadó magnak adott életet ... A mag fejlődik, majd virág lesz belőle, a legszebb, legdicsőbb, legszinpompizóbb : a szív virága! Sokáig kell virítani, kissé jókor virított ki ennek a virágnak ! Lazajlott a várva-várt bakfis bál. Szinte látom még a kigyúlt arczokat, érezni vélem az ajkak forró lehelletét, a vágyteljes lelkesedés tüzét a szemek ragyogó fényében, s azt az igazi, azt az intensiv boldogságot, mely aranyos derűt áraszt szerte szét. Ilyen lehetett az emberiség aranykorának örökre elveszett tavasza! Mondjak e többet? Illetéktelen és felesleges dicsérettel hallmotná e el ennek a tavaszaknak szépségét, üde báját? Miknek, félő, megsérteném a tavasz önérzetes egyszerűségét Szép siker, anyagi, erkölcsi egyiránt, otthonos disérét jókedv, közelebbi ismertető jelei a 11 iki, hibásan elnevezett Bakfis, vagy bába bálnak. A négyeseket valami 40 pir tánczolta, ugy — ahogy, a terem a megmondhatója. A házi asszonyok u. m. Bisthy Barnáné, Juhász Etelné és Lexey Gyuláné, valamint a bál mozgató és kezdeményező szelleme; Kégl Szeréna k. a. sikerdus munkáji teljes elsmerés , osztatlan méltánylást érdemelt ki. — Katonai lóvásár. A cs. és kir. hadsereg részére Kisvárdán e hó 15-én, Nyiregyházán pedig e hó 17-én tartották meg a katonai lóvásárt. Kisvárdán a 107 elővezetett ló közül megvettek 7 drbot, Nyíregyházán pedig, az elővezetett 189 darab közül 6 darabot. Az összesen megvett 13 drb ló közül csak 7 drb került vármegyénk területéről. Eredménynek bizony ez elég szomorú A lovak 300—375 frtig keltek el. A egmagasabb vételárt — 375 frtot — Nádasy Emil simai földbirtokos kapta meg. — Scharf Móricz meghalt. A tiszaeszlári bünügyban koronatanúként szerepelt Scharf Móriczról egy nagyváradi lap azt újságolja, hogy a napokban Antwerpenben meghalt. Az antwerpeni hitközség értesítette Scharf Móricz Tiszapolgáron lakó rokonait, hogy a ,kis Móricz", akiből azóta huszonhárom éves fiatalember lett, véletlen szerencsétlenség következtében elpusztult. Scharf Móriczot, mint olvasóink tudják, tiszaeszlári szereplése után Antwerpenbe vitték, hol egy gyémántköszörülő gyárban dolgozott. A napokban köszörülés közben gyémántszilánk pattant a szemébe s veszedelmes lobosodást okozott. A lobosodás csakhamar gyulladásba ment át, a lob fölhatolt az agyig s kioltotta a világszerte feltűnést keltett pör hősének az életét. A nagyváradi lap hírével teljesen ellentétben van az „Es t" értesülése. E szerint az öreg Scharf, aki Budapesten lakik, közölte e lap egyik tudósítójával, hogy a múlt héten levelet kapott Antwerpenből a fűtől, amelyben Móricz azt írja, hogy legjobb egészségben van. A levélhez Móricz hozzácsatolta legújabb, a napokban készült arczképét is, amelyen nem látszik meg, hogy a szemében valami kár esett volna. — A debreczeni lóversenyek programmját összeállította már a lovaregylet igazgatósága. Közöljük azt a következőkben: Első nap. Szombat, április 22-kén. I. Nyeretlenek eladóversenye. 1000 frank. Egyleti dij. Távolság 1600 méter. Futhat minden 3a és id belföldi és német ló, mely nyilvános pályán síkversenyt nem nyert és jockay alatt 1893-ban nem indult. A nyerő 1000 frtért árverés utján eladó. Tétösszeg a második lóé. II. Debreczen sz. kir. város dija. 100 drb. cs. és kir. arany, melyből 90 arany a győztesé és 10 arany a második lóé. Távolság 1400 méter. Futhat minden 3é és id belföldi félvér mén és kancza, mely 500 frt értékű síkversenyt nem nyert és jockey alatt 1892 és 1893 ban nem indult. Tétösszeg a második lóé. Lagalább két különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. III. Hortobágyi dij. 1000 frank. Államdij. Távolság 1600 méter. Futhat minden 3é és id belföldi mén és kancza, mely nyilvános pályán síkversenyt nem nyert 03 jockey alatt 1893 ban nem indult. Tótösszeg a második lóé. IV. Akadályverseny. 1000 frank, melyből 800 frank államdij és 200 frank egyleti dij. Távolság 3200 méter. Futhat minden belföldi félvér mén és kancza, mely 500 frt értékű akadályversenyt nem nyert és jockey alatt 1892 és 1893 óta nem indult. Tétösszeg a második lóé. V. Eladó akadályverseny: 1000 frank. Egyleti dij. Távolság 4030 méter. Futhat minden belföldi és német ló, mely 900 frt értékű akadályversenyt nem nyert és jockey alatt 1892 és 1893 ban nem indult. A nyerő 1000 frt,ért, árverés utáin eladó. Tétöszeg a második lóé. Második nap. Visinip, április 23-kán. I. Eladóverseny. 800 frank. Egyleti dij Távolság 1600 méter. Fathxt mindai 3 a és id félvér, mely 500 frt értékű síi -versenyt nem nyert és jockey alatt 1892 és 1893 biuban indult. Tatösszeg a második lóé II Totalisateurverseny, 1200 frank. Egyleti dij. Távolság 2400