Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-13 / 24. szám

4­24-ik szám. N­Y­I­R­V­I­D­É­K 1909. junius 13. hálás köszönetet a lelkes gyűjtésért Nyíregyháza, 1909. június 3-án. Dr. Witt György kir. tan­felügyelő. — Leveleki Márton úr a leánygyr­sületnek 4 koronát adományozott. Fogadja értte az egye­sület­ hálás köszönetét. Az elnökség. — Nyomdászok mulatsága. A nyíregyházi nyomdászok július hó - án a Jurás-féle kert­helyiségben nagyszabású mulatságot rendeznek, amelyre a következő költői szárnyalású meghívót bocsátotta szét: Az ólomkatonák rendezői, a nyíregyházi nyomdászok tisztelettel sorba szólítják mind­azokat, akik a hulló virágnak és a hulló fény­nek barátai; akik szeretik a halk hárf­a-sóhajlást és siró fuvolaszót, a vígan harsanó hetedük és a tüzesen pergő cimbalmok megejtő hangját ; a költőt, aki merengő lélekkel pengeti hárfáját és az amateurt, aki szóval és dallal hirdeti az ész prózáját és­ a szívből fakadó dal nagy ha­talmát. Aki gyönyörködni akar, az jöjjön el és gyönyörűséget fog találni a munkás elme pró­zájában és költészetében, bár az ólmos levegőjű nyomda légköréből fakadtak. Az élet üdve a szeretet. A pendülő hárfa, a reszkető húr és a zokogó fuvola, egy-egy kinyújtott kar, amely magához öleli a szenvedőt, és egy-egy kérő hang mely hívja a jótékony szellemű embereket, hogy segítsék ismét sorba állítani a kidőlt mun­kást, akit letört a gyilkos ólomlevegő. A jeles műkedvelők egész sora vállalkozott, hogy esté­lyünk sikerét előmozdítsák. A közreműködők élére sikerült egyesületünk vezetőségének heidelbergi egyetemről most hazaérkezett Fried­a­mann Ernő urat, a „Budapesti Napló" költői lelkű munkatársát estélyünkön való szives közre­működésre megnyerni. Estélyünket, mely tánc­vigalommal lesz egybekötve, folyó évi julius hó 3-án szombaton, a Jurás-féle kerthelyiségben fogjuk megtartani, melyre a szives olvasót és b. családját tiszteltel meghívja a rendezőség. Belépti-dij: Családjegy 3 kor., Személyjegy 1 kor. 40 fillér. Az előadás kezdete 8 órakor. Tánc 10 órától reggelig. — Elhagyott halott. Sánta István 70 éves kőmives egymaga élt teljes elhagyottságban a Virág­ utca végén. A mult héten feltűnt a vele egy udvaron élő szomszédoknak, hogy az öreget rég nem látták. Az esetről jelentést tettek a rendőrségen és miután az ajtót feltörték, meg­állapították, hogy Sánta már 4 nap óta halott. A hulla már erősen oszlásnak is indult. — Magyar leány gyilkossága Amerikában. Erdőhegyi János és Ladányi Piroska volt nagy­kállói lakosok szebb jövőt és gyorsabb boldo­gulást keresve Amerikába vándoroltak. A bal­sors összehozta őket új hazájukba, beszélgetés közben Erdőhegyi a leánynak szemére hányta itthon viselt dolgait, a­mire az amúgy is hisz­térikus leány annyira dühbe borult, hogy fel­kapva a keze ügyében levő konyhakést, Erdő­hegyit szíven szúrta. Erdőhegyit itthon felesége és apró árvái siratják. — Hirtelen halál. Spira József városi hely­pénz-szedő hétfőn délután 69 éves korában hirtelen elhunyt. Temetése szerdán délután ment végbe. — Csata a falun. Anarcs község szépre­ményű ifjúsága bált rendezett a mult napokban, de bizony szomorú eredmén­nyel, mert ifj. Szép György és Bencs István mihamar marakodni kezdtek, majd két pártra oszlott a báli közönség férfi és fehér népe, előkerült a bicska, kés, szék, vonó, vasvilla és mindenféle ütő-vágó szerszám — megkezdődött az egész bál helyett a csata. Sokáig tartott az faluban a ütközet, mert férfiak és asszonyok elég szép számban maradtak a küzdőtereken. Folyt volna a harc végkimerülésig, ha az időközben értesített csen­dőrség közbe nem lép és a még ép­kéz­láb bujtogatókat össze nem fogdosta volna. — Megbüntetett tejes asszonyok. Csütörtökön orvosrendőri vizsgálatot tartott a hatóság a pia­con. Valaczkai Istvánné vásárhelyi puszta 344 sz. lakosnál egy kanna tejet gyanúsnak találtak és megvizsgálva, azt konstatálták, hogy az vízzel van föleresztve. Az asszonyt erre vallatóra fog­ták, mire ez bevalotta, hogy tényleg vizet öntött a tej közé, hogy­­ több legyen. Megjárta azon­ban vele, mert a szolgabíró 100 azaz egyszáz koronára büntette meg Valachainét. Nem kisebb azonban a következő eset sem: még áprilisban elkobozott a rendőrség egy kanna tejet. Antalné monori tanya 353. sz. alatt lakó Nagy­as­­szonytól, melyet gyanúsnak találva, felküldték Budapestre vegyelemzés végett. A vizsgálat kimutatta, hogy a tejben <i­ J szaz­alek víz és egy kevés homok van. Ennek alapján a szolga­bíró­­ 200 azaz kettőszáz koronára büntette meg a lelkiismeretlen tejáruló gazdasszonyt. Bizony eladhatja a tehenét is, hogy kifizesse belőle a bírságot ! Ezeket a szigorú, de igazságos ítélete­ket jó lesz fontolóra venni azoknak a gazdas­­szonyoknak, kik szeretik egy-két­ liter vízzel ,megszerezni­ az eladásra szánt tejet, mert a hatóság, amint látjuk, erélyes kö­zel nyúl az élelmiszeruzsorások manipulációi közé és irgal­matlanul megbünteti azokat, kik a fogyasztó­közönséget be akarják csapni Orosházán ! — Pályázat internátusba való felvételre. A Dinke­ makói diákotthonába'az 1909—10. isko­lai évre i GO gimnáziumi, esetleg elemi iskolai tanuló vétetik fel. Az ellátási dij havi 36, be­iratási-, orvosi-, butorhasználati dij évi 40 ko­rona. A felvételt kérő bélyegtelen folyamodvá­nyok iskolai bizonyitván­nyal, születési és Iső osztályú tanulóknál ujraoltási bizonyitván­nyal felszerelve 1909. év julius 10. napjáig adandók be a Dinke­ makói diákotthonának felügyelő­bizottságánál. Részletes prospektussal kívánatra készséggel szolgál a diákotthon igazgatósága Makón. — Iskolai Emléklap. Kedves gondolatot való­sitott meg az Athenaeum : művészi kivitelű Isko­lai Emléklapot adott ki, bizon­nyal sok-sok ezer gyermeknek nagy gyönyörűségére. Mappaszerüen összehajtható 6 oldal ez az emléklap. Az első oldalt felül a magyar szent korona ékesiti, alant templomok és iskolának képe két oldalt, közé­pen pedig a tanító bácsi a számvetés nehéz tananyagát magyarázza egy jóképű kis magyar­nak. A második boríték oldalon a szózat első versszaka s alatta ismét művészi kép az iskola életéből: két gyermek szeretettel simul a dere­sedő fejű tanító bácsihoz. A harmadik boríték oldalon szárnyas és iskolatáskás angyalka lebeg fent, alatta a Hymnusz első szaka, legelül pedig Hungária, kezében ne­mzetiszinü szalagos arany koszorú, lábainál tanuló gyermekek. Örökéletű verssorok, bölcs mondások nagy magyarjainktól a két szélső oldalon, középen az igazi emléklap, melyre beírandó a tanuló neve, alul a tanítóé vagy igazgatóé, közbül egy szép emlékmondat. Halhatlanjaink közöl a következők nevével talál­kozunk: Vörösmarti, Kölcsey, Arany, Petőfi, Tompa, Jókai, Deák, Széchenyi, Kossuth, s végül az első alkotmányos kultuszminiszterek és a magyar kultúra mai vezére: Eötvös és Apponyi. Körülszegik pedig e három oldalt is gyönyörű képek, zászlót lengető magyarruhás fiu s koszorút vivő kislányok. S köröskörül magyar stilü diszités. Ez az Emléklap üdvös célt is szolgál. A kiadó minden eladott példány után (egy példány ára 30 fillér) két fillért ad a vármegyei tanítóegyesületeknek, egy fillért az Eötvös alapnak. Az emléklapban van egy szel­vény; e szelvényeket a tanítóegyesületek utján kell majd a tanítóknak a kiadó Athenaeumhoz (VII., Rákóczi­ ut 54.) juttatni s a kiadó a Nép­tanítók Lapjában nyugtázza a szelvényeket. Olvasóinknak meleg szeretetébe ajánljuk az Emléklapot. A gyermekek és nevelőik iránt való nagy szeretet sugárzik ki minden vonásából megérdemli e szerint a legteljesebb viszonzást. A Szabó-féle pármai ibolya szappan a szappanok ideálja. Rendkívül kellemes, lágy habzása, finom ibolya illata s bőrpuhító hatása olyan, hogy egyetlen külföldi szappan sem ver­senyezhet vele. Készitl Szabó Béla pipere­szappangyáros Miskolcon. Egy drb 70 fillér, 3 drb 2 kor., úgy ez, valamint más kitűnő mosdószappanai e gyárnak 20 fillértől kezdve kaphatók Nyíregyházán Ruzsonyi Pál kereske­désében. " 35 7-50-1 — „A Háziorvos" Emberbaráti és kulturális eszmék hirdetésére, propagálására indult meg „A háziorvos" című, havi folyóirat, melynek a Dr. Fürst Zsigmond a felelős, Molnár M. Lajos társszerkesztő s egyúttal kiadótulajdonosa. A kitűnő munkatársak egész gárdája tanulságos cikkekben terjeszkedik ki minden olyan kérdésre, amelyet minden művelt laikusnak ismernie kell; különösen a pedagógusokat, tanáro­kat, tanítókat óhajtanak megnyerni. A házior­vos időnkint 5-10 arany jutalomdíjjal jutalma­zandó pályamunkákra hirdet pályázatot. A kérdések legnagyobb részben olyanok lesznek, melyekre pedagógusok pályázhatnak első sorban. A lap előfizetési éra évi 2 K. 40 f, melyből 20 fillért a tanítók nyugdíjalapjára, 20 fillért a tanítók özvegyeinek javára fordítanak. Kiadó­hivatal és szerkesztőség Budapest, VI. And­rássy­ út 27. = Zongoratulajdonosoknak, szives tudomá­sára hozzuk, hogy Fink L­e o. a híres Keresztély­féle fővárosi zongoragyár hangverseny­hangolója városunkba érkezett és itten, valamint a kör­nyéken is egyes hangolásokat­­ végez. Javításokat külön alku szerint.. koronájával Előjegy­zéseket szívességből elfogadunk. 335­ P­ s CSARNOK, Finánc furfang. ii. Már reggel 3 óra felé járt az idő, mikor a főbiztos ur sok sikertelen malasztás után a Gömböcz ur fogatán elutazott uj állomás helyére. Eltávozása után már virradni kezdvén, az utca ajtó és a kapu ajtó bezáratott, hogy az uton járó­ kellő bámész nép ne lássa az udvaron le­folyt jeleneteket. A mulatság azonban tovább folyt. Egyszer csak úgy négy óra fe­lé pogányul dörömböltek az­ ajtón. — Ki van ott? kérdi Gömböcz, a hasadékon kikandikálva. — Mi vagyunk a pénzügyőrök! Szóliak­ meg odakint két finánc fővigyázó. — Mit akarnak kendtek ! ? — Semmi gorombaság — süvölt az egyik­ finánc — hivatalos dologban jöttünk ! Tessék ajtót nyitni, a törvény nevében ! — Ki küldte ide kendteket ?! — Dohányfy Kanóc főbiztos ur! — Várjanak kendtek ! Ekkor Gömböcz ur és ivó kompániája el­kezdték felsorolni a szentek lajstromát s hatá­rozatilag kimondták, hogy a fináncnak nem lehet hinni egy szavát sem. — Lám, becsület szavára fogadta Dohány­i, hogy nem vesz tudomást a dohányomról, mondotta Gömböcz úr és ime reám küldötte a vérebeit, a kint ólálkodó két fináncot, hogy i ragya verje meg! Bírságpénzre vágyik a fája ! . . — Azért a hat zsák, három métermázsa dohányért pedig fizetni fogsz bírságot circa 1200 forintot! vigasztalá Gömböczöt egy díjtalan adóhivatali gyakornokje­lölt, mint a társaságnak legfőbb és egyedüli szaktekintélye a finánc do­­logban. Inkább megölöm azt a fináncot, vagy a hat zsák dohányt megsemiíitem, de nem fi­zetek, hörgé Gömböcz. — Nyissák ki a kaput, a törvény nevében, — mert máskép betöretjük — ordítá kívülről az egyik fiinánc. Gömböcz ur kertjének lábjában folyt az X sebas patak. Abba hányatta Gömböcz ur mind a hat zsák dohányt a bírságtól való fé­lelmében. Sírt, mint Marius Carthagó romjai felett, midőn a gyors folyású patak a hat zsák szüzet elvitte . . . Ujabbi dörömbölésre kinyittatott a kapu. A két finánc belépett s haptákba vágta magát. Az egyik megszólalt: Kapa Dani alázatosan je­lenti a tekintetes urnak, hogy a Dohányfy Ka­nóc főbiztos úr rendeletéből hivatalos dologban jöttünk . . . — Ki vele! Mi az?! — Egy hivatalos levelet hoztunk, melyet a parancs szerint még ma kell kézbesíteni. Tes­sék. (Átnyújtá a hivatalos borítékban levő levelet.) Gömböcz elolvasta a levelet. Ez volt benne : Kedves barátom! Igen tisztelt tekintetes Uram! első Az éjjel a sok beszédben s a dohány miatti drukkodban elfeledtedted megmondani, hogy becses névnapod estéjét tartotad. Én most tudtam meg az egyik vigyázómtól, aki, míg finánc nem volt, mindig hivatalos volt névnapod estéjére. Én szavamra mondom nem hogy Sándor napja lesz holnap — és tudtam, nehogy tapintatlannak tűnjek fel, most utólag kívánok neked sok, boldog Sándor napot. Az Isten éltes­sen soká! A jövő héten bemegyek az ígért szűzért. E sorok vivője a két finánc nem tudja, mi van e levélben. Hogy serényebben járjanak, azt mondtam nekik : hivatalos ügy. Szerető barátod : Dohányfy. — Rendben van a dolog, de ki adja vissza nekem a hat zsák szüzet!? — mondá Gombócz. Árgus.

Next