Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)
1920-12-22 / 292. szám
* M in ii ima huhiiii •aiiiii—i m iw Elkészült a tokaji Tisza-híd Átadták a forgalomnak Tokaj, december 20. (Saját tudósítónktól). Az oláhok által a múlt év június 4 én felrobbantott tokaji vasúti híd más fél év után a múlt hét szombatján került ismét abba a helyzetbe, hogy a vasút átmehet rajta. A rekonstrukció még nem végleges, de ez a forgalomképességen már mit sem változtat, mert a további munkálatok már nem befolyásolják a hídon lebonyolítandó vasúti forgalmat. Már az oláh megszállás alatt indult meg a híd újraépítése, ami azonban az oláh katonai parancsnokságok akadékoskodása miatt számbavehető eredményre nem vezetett. Csak a felszabadulás után indulhatott meg a munka teljes erővel, de az anyag és munkáshiány így is nagy akadályokat gördített a munkálatok folyamatossága elé. Végre annyira előrehaladt az építés, hogy a múlt héten befejezhették és a szombaton megejtett műtonrendőri eljárás után végleg átadhatták a forgalomnak. December 18 án reggel hét óra előtt érkezett Nyíregyházára a debreczeni üzletvezetőség különvonata, amelyen a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség és a Máv. Igazgatóságának kikülöttei ültek. Nyíregyházáról az Államépítészeti Hivatal részéről Hoffmann Sándor műszaki főtanácsos, a Máv. Osztálymérnökség részéről Raab főmérnök, mint hivatalos személyek,a vármegye részéről pedig Virányi Sándor főjegyző, az államrendőrség részéről Kiss Sándor rendőr tanácsos, Nyíregyháza vá."03 részéről Kovács Tibor városmérnök, mint meghívott vendégek szálltak a különvonatra, mely pont hétkor indult el és nyolc órakor érkezett a tiszai Hídfőhöz, a teherpróbához szükséges ,kilenc vagyon cukorrépával együtt, amelyet mint első szállítmányt csatoltak hozzá a nyíregyházi pályaudvaron. A hídnál a építést vezető Kiss Jenő Máv. főmérnök fogadta a bizottságot, aki Zsusmann Béla gépgyári főmérnökkel és Havlicsek Ferenc leszerelővel együtt hervadhatatlan érdemeket szerzett a híd újjáépítése körül. A híd nemzeti szinű zászlókkal van feldíszítve. Három ive közül a szabolcsi oldalra eső még a vízben van, helyét vasrácsszerkezet pótolja, míg a középső ívet valamint a Tokaj felőlit sikerült a vízből kiemelni és kevés javítással hasznavehetővé tenni. Megindul a teherpróba A lokomotív a kilenc vaggon répát felvontatja a hidra és annak első ívén megáll. Lejtmérővel megvizsgálják az ív hajlását, s miután nem haladja meg az előírt határt, az első ív kiállta a próbát. Ugyanezt megismétlik a második és harmadik íven, az eredmény egyformán kitűnő. A kilenc vaggon cukorrépát leadják a tokaji állomáson, s a mozdony visszajön Jegyzőkönyvet vesznek fel és a hidat most már hivatalosan átadják a forgalomnak. A teherpróbás szerelvényt a tokaji hídfőnél az iskolás gyermekek kivonult csapata fogadta, s a mozdony átérkezésekor a Himnuszt énekelték el. Körülbelül tizenegy órára ért véget a hivatalos aktus, mely után a hídépítő munkásokat pompás ebéddel vendégelte meg Szabolcsvármegye és Nyíregyháza városa. Egyébként az egész építkezés alatt ők nyújtottak legfőbb támogatást a munka zavartalansága és gyorsasága érdekében. A bizottságot is jó ebéd várta, amelyen a bizottság vezetője a kormányzóra, Virányi Sándor a munkálatot vezetőkre, Kiss Jenő Szabolcs vármegyére, a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség kiküldötte pedig az iskolásgyermekekre módiak köszöntőt, akik a jelenlegi csonkahid és Csonkamagyarország helyett hivatva vannak a Tisza végleges hídját és a végleges integráns Magyarországot felépíteni. Az ebéd egy órakor ért véget, amikor a bizottság vonatba ült és visszautazott. Szombaton egyidejűleg ankét volt a kereskedelemügyi minisztériumban a felveendő vasúti forgalom menetrendjének megállapítása végett, s így remélhető, hogy pár napon belül ismét keresztül utazhatnak az oly sokáig nélkülözött tokaji hídon. A közúti híd helyreállításának ideje bizonytalan, addig a kocsiforgalmat pontonhídon bonyolítják le. Csak a történeti hűség kedvéért említjük meg, hogy a híd átadásánál sem Zemplén vármegye, sem Tokaj község nem képviseltette magát foglalkozása, vagy a világháború előtt hol volt rendes lakóhelye. Külön kérdés van a hadiözvegyekre és hadiárvákra vonatkozólag, egy kérdés pedig a végzett szakiskolákat tudakolja. Egy kérdéssorozat a világháborúban katonaköteles korosztályok katonai szolgálata iránt tesz fel kérdéseket. Arra nézve hogy mindenki csak a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltathatja, az 1917. év XXXV t. c rendelkezései maradnak érvényben, de emellett biztosítja a törvény azt is, hogy a bevallott adatok adókivetés alapjául nem vehetők, magánosoknak ki nem szolgáltathatók és egyénenként közzé nem tehetők. Rendes körülmények között is valóságos leltári művelet, a nemzet erőpróbája egy ilyen népszámlálás és egy fontos esemény a nemzet életében. Nem kell tehát külön hangsúlyozni, hogy milyen nagy jelentősége van most, amikor az ország megcsonkítása után vérző szívvel kell számba venni értékeinkből a legbecsesebbet, az embert. Meg kell állapítanunk, hogy milyen korú és nemű és milyen összetételű emberanyagunk maradt meg, mennyi a háború áldozatainak, az ele elteknek, rokkantaknak, a hadiözvegyeknek és hogy teljes mértékben hadiárváknak a száma, előttünk álljon az a borzasztó csapás, mely a háborúval és az ország igazságtalan megcsonkításával a nemzet legbecsesebb alkatelemét, az embert érte és hogy odatarthassuk a művelt világ s közöttük hatalmas legyőzőink elé a rettentő képet: talán megmozdul lelkiismeretük. Hazafias kötelessége ezért mindenkinek, hogy annak idején pontos és az igazságnak megfelelő adatok bevallásával a népszámlálás sikerét előmozdítsa. k népszámlálás előmunkálatai A törvényhozás az 1920. évi XXXIII. t cikkel elrendelte a népszámlálás megtartását A népszámlálás most is a szilvesztereji állapo szerint január 1. és 10 ike között fog lefolyni E nagy művelethez, mely 10 évenkint szokott megtörténni s amelynek most sokkal nagyobb jelentősége van, mintakrendes körülmények között, az előmunkálatok szorgalmasan folynak nemcsak a m. kir. központi statiszttikai hivatalnál, hanem a városokban és a vdéki jegyzőségek irodáiban is. összes nyomtatványok Az összeírásr ; szükséges már elkészültek, sőt a központi statisztikai hivatal valamennyi városnak és községnek már szét is küldte a felvételi nyomtatványokat. A statisztikai hivatalnak ez alkalommal volt bizonyos támpontja a kiküldendő számlálólapok számának megállapításánál, mert a folyó évi április havábna a közélelmezési célokra történt népösszeírás adatait vette alapul, amelyhez képest elég sok mutatkozott 6%- nál több lapot nyomatni és kiküldeni. Nem hihető ugyanis, hogy a mai viszonyok között bárhol is 6% nál nagyobb népszaporulat állhatott be 8 hónap alatt, hacsak valamely rendkívüli esemény vagy intézkedés (menekültek, internáltak elszállásolása, katonák odahelyezése) nem szaporította meg nagyobb mértékben a lakosság számát Egyébként a statisztikai hivatal indokolt nyomtatványkiegészítést. kérelemre azonnal küld Most folyik országszerte a számláló biztosok kiszemelése és kinevezése, amely utóbbi jog városokban a polgármesternek, a járásokban a főszolgabiráknak van fenntartva. Mint mindig, úgy most is, a számláló biztosok zömét a tanítók fogják tenni, különösen a falvakban, míg a városokban a Unitókon kívül a menekült tisztviselők is némi mellékjövedelemhez juthatnak, sőt felajánlotta tagjainak közreműködését a Nyukosz is, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. Magának a számlalapnak hasonló kérdései lesznek, mint 10 év előtt, új kérdések is vannak azonban, amelyek leginkább a világháború okozta károkat kivánják megvilágítani. Így kérdezi a számlálólap, hogy a megszámlált egyének a világháború következtében változott e 1 i A város köréből •Szakosztályok ülése Hátfőn délután három órakor a városi szakosztályok együttes ülésük volt. Az ülés a városi alkalmazottak és nyugdíjasok lakbérének felemelése ügyében foglalt elsősorban is állást. A lakbéreket az államiakéhoz képest 35, illetve 20 százalékkal fogják feleselni június 1-től visszamenőleg. A szakosztályok azután arra a számvevői javaslatra tértek át, mely az 1918 január 1 . előtt nyugdíjazott városi tisztviselők és özvegyek törzsilletményeinek újból való megállapítása tárgyában készült. A javaslatot elfogadásra ajánlják a szakosztályok s így a szóban levő tizenhárom nyugdíjas járandóságának megállapítása azokon az alapokon fog történni, amelyek szerint az 1918 után nyugdíjazottaké nyert megállapítat A következő tárgy a Nyíregyházi Takarékpénztár kibocsátott új részvényeinek jegyzése volt. A városnak és a nyugdíjalapnak százszáz részvénye van. A nyugdíjalap azóban most nem tud új részvényeket vásárolni. Mikor 1909 ben hasonló esetben a házipénztárnak nem volt részvénybefektetésre pénze, a részvényeket a nyugdíjalap vásárolta meg. Most az eset fordítottja állt elő. A város fogja mind a kétszáz db részvényt megvásárolni. A szakosztályok javasolják a képviselőtestületnek, hogy utasítsa a polgármestert, a részvényjegyzési jog dolgában szükséges eljárásra A városi árvaszék előterjesztésével foglalkozott ezután a szakosztályi ülás. A pénzkészletnek 1921 ban történendő elhelyezéséről volt szó A határozat az, hogy a pénzt a helybeli a pénzintézetei közül azoknál helyezik el, amelyek Pénzintézeti Központtal összeköttetésben vannak és pedig az illető pénzintézetek községi adója arányában. 191 ®. december 22 Nagy jelentőségű tárgya volt a szakosztályoknak az a polgármesteri előterjesztés, mely az iparszerű városi üzemek pénzügyi kezelésének önállósítására vonatkozik Ezeknek az üzemeknek minden pénzkezelése ezideig a házipénztáron futott át a közigazgatási szervek kezelték az üzemek pénzügyeit is A polgármester előterjesztése különválasztja az ipari üzemek kezelését s azt külön üzempénztárra bizza. Üzemeket intéző külön ügyosztály alakitatnék élén igazgatóval, könyvelővel, pénztárossal és ellenőrrel s mellette 10—12 tagu igazgatóság szerveztetnék. Ez a külön szerv, a házipénztártól függetlenül kezelné az üzemekből befolyó összes pénzeket és kettős könyvvezetés alapján kimutatná minden egyes üzem üzleti eredményét, tehát a Sóstófürdő, a városi gőzfürdő, műjéggyár, szeszgyár, téglagyár, asztalosüzem és hazi kezelésben lesz, a kertésztelep üzleti eredményeit. A szakosztályok általános helyesléssel fogadták a polgármester szakavatott előterjesztését, azt egészében magukévá tették, mert hisz a javaslat szakszerű vezetést biztosítván a városi üzemeknek, azok produktivitását biztosítani és fokozni fogja. A javaslat annál inkább elfogadható, mert új állások szervezésről csak részben lesz szó. Két állás ugyanis felszabadul a központi vezetésbe vonás által a házipénztárt pedig nagy tehertől mentesítik. A szakosztályok egyéb határozatáról más helyen emlékezünk meg. I A Friedrich elleni vizsgálatot befejezték Budapest, dec. 21. (Saját tudósítónktól ) A vizsgálóbíró befejezte a vizsgálatot Friedrich István ellen a Tisza bünperrel kapcsolatban és az iratokat beterjesztette az ügyészséghez, amely most már dönteni fog, hogy vádiratot nyújtson-e be, vagy megszüntesse Friedrich ellen a vizsgálatot. Adakozzunk a nyíregyházi katonaállomás katonáinak karácsonyi estélyére! Nyíregyháza városában családjuktól távol szolgáló, köztük sok megszállt területről ide menekült katonáink részére alulírott bizottság az otthon melegétől áthatott, kellemes karácsony estét óhajt rendelni. Erre való tekintettel Szabolcs vármegye és Nyíregyháza lakosainak közismert nagylelkű, hazafias áldozatkészségéhez fordul azzal a kéréssel, hogy a nemes cél érdekében pénzbeli és természetbeni adományaikkal a rendező bizottság szándékát előmozdítani szíveskedjenek. Pénzbeli adományok Oehm Tivadarné huszáre?redeBné címére (Józsa 14. sí) természetbeni küldemények András néa igy különösen a karácsonyi ünnepek süteményeiből fél fél kilós tésztából sütött kalácsokat a MÜVE helyiségében (volt szabadkőműves páholy) legkésőbb december 24 én délig leadni kegyeskednének. Ezen jó szívvel adott csekély adomány a karácsony közeledtekor a magyar nemzet naiban a hazaszeretet melegét és együttérzést fogja kiváltani, ami a a nemzeti magyarság újraszületésének méltó karácsonya leend A rendező bizottság nevében Oehm Tivadarné és Reviczky László ezredes.