Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-22 / 292. szám

* M in ii ima huhiiii •aiiiii—i m iw Elkészült a tokaji Tisza-híd Átadták a forgalomnak Tokaj, december 20. (Saját tudósítónktól). Az oláhok által a múlt év június 4 én felrobbantott tokaji vasúti híd más fél év után a múlt hét szombatján került ismét abba a helyzetbe, hogy a vasút átmehet rajta. A rekonstrukció még nem végleges, de ez a for­galomképességen már mit sem változtat, mert a további munkálatok már nem befolyásolják a hídon lebonyolítandó vasúti forgalmat. Már az oláh megszállás alatt indult meg a híd újraépítése, ami azonban az oláh katonai parancsnokságok akadékoskodása miatt számbavehető eredményre nem ve­zetett. Csak a felszabadulás után indulhatott meg a munka teljes erővel, de az anyag és munkáshiány így is nagy akadályokat gördített a munkálatok folyamatossága elé. Végre annyira előrehaladt az építés, hogy a­­ múlt héten be­fejezhették és a szombaton megejtett műton­rendőri eljárás után végleg átadhatták a forga­lomnak. December 18 án reggel hét óra előtt érkezett Nyíregyházára a debreczeni üzletveze­tőség különvonata, amelyen a Vasúti és Hajó­zási Főfelügyelőség és a Máv. Igazgatóságának kikü­löttei ültek. Nyíregyházáról az Államépíté­szeti Hivatal részéről Hoffmann Sándor műszaki főtanácsos, a Máv. Osztálymérnökség részéről Raab főmérnök, mint hivatalos személyek,­­a vármegye részéről pedig Virányi­ Sándor fő­jegyző, az államrendőrség részéről Kiss Sándor rendőr tanácsos, Nyíregyháza vá."03 részéről Kovács Tibor városmérnök, mint meghívott ven­dégek szálltak a­ különvonatra, mely pont hét­kor indult el és nyolc órakor érkezett a tiszai Hídfőhöz, a teherpróbához szükséges ,kilenc vagyon cukorrépával együtt, amelyet mint első szállítmányt csatoltak hozzá a nyíregyházi pályaudvaron. A hídnál a építést vezető Kiss Jenő Máv. főmérnök fogadta a bizottságot, aki Zsusmann Béla gépgyári főmér­nökkel és Havlicsek Ferenc leszerelővel együtt hervadhatatlan érdemeket szerzett a híd újjáépítése körül. A híd nemzeti szinű zászlókkal van feldíszítve. Három ive közül a szabolcsi oldalra eső még a vízben van, helyét vasrácsszerkezet pótolja, míg a középső ívet valamint a Tokaj felőlit sikerült a vízből kiemelni és kevés javítással hasznavehe­tővé tenni. Megindul a teherpróba A lokomotív a kilenc vaggon répát felvontatja a hidra és annak első ívén megáll. Lejtmérővel megvizsgálják az ív hajlását, s miután nem haladja meg az elő­írt határt, az első ív kiállta a próbát. Ugyan­ezt megismétlik a második és harmadik íven, az eredmény egyformán kitűnő. A kilenc vaggon cukorrépát leadják a tokaji állomáson, s a mozdony visszajön Jegyzőkönyvet vesznek fel és a hidat most már hivatalosan átadják a forgalomnak. A teherpróbás szerelvényt a tokaji hídfőnél az iskolás gyermekek kivonult csapata fogadta, s a mozdony átérkezésekor a Himnuszt énekelték el. Körülbelül tizenegy órára ért véget a hi­vatalos aktus, mely után a hídépítő munkáso­kat pompás ebéddel vendégelte meg Szabolcs­vármegye és Nyíregyháza városa. Egyébként az egész építkezés alatt ők nyújtottak legfőbb tá­mogatást a munka zavartalansága és gyorsa­sága érdekében. A bizottságot is jó ebéd várta, amelyen a bizottság vezetője a kormányzóra, Virányi Sándor a munkálatot vezetőkre, Kiss Jenő Szabolcs vármegyére, a Vasúti és Hajó­zási Főfelügyelőség kiküldötte pedig az iskolás­gyermekekre módiak köszöntőt, akik a jelenlegi­­ csonkahid és Csonkamagyarország helyett hi­vatva vannak a Tisza végleges hídját és a végleges integráns Magyarországot felépíteni. Az ebéd egy órakor ért véget, amikor a bizott­ság vonatba ült és visszautazott. Szombaton egyidejűleg ankét volt a ke­reskedelemügyi minisztériumban a felveendő vasúti forgalom menetrendjének megállapítása végett, s így remélhető, hogy pár napon belül ismét keresztül utazhatnak az oly sokáig nél­külözött tokaji hídon. A közúti híd helyreállí­tásának ideje bizonytalan, addig a kocsiforgal­mat pontonhídon bon­yolítják le. Csak a történeti hűség kedvéért említjük meg, hogy a híd átadásánál sem Zemplén vár­megye, sem Tokaj község nem képviseltette magát foglalkozása, vagy a világháború előtt hol volt rendes lakóhelye. Külön kérdés van a hadiözvegyekre és hadiárvákra vonatkozólag, egy kérdés pedig a végzett szakiskolákat tudakolja. Egy kérdéssoro­zat a világháborúban katonaköteles korosztá­lyok katonai szolgálata iránt tesz fel kérdéseket. Arra nézve hogy mindenki csak a való­ságnak megfelelő adatokat szolgáltathatja, az 1917. év XXXV t. c rendelkezései maradnak érvényben, de emellett biztosítja a törvény azt is, hogy a bevallott adatok adókivetés alapjául nem vehetők, magánosoknak ki nem szolgál­tathatók és egyénenként közzé nem tehetők. Rendes körülmények között is valóságos leltári művelet, a nemzet erőpróbája egy ilyen népszámlálás és egy fontos esemény a nemzet életében. Nem kell tehát külön hangsúlyozni, hogy milyen nagy jelentősége van most, ami­kor az ország megcsonkítása után­ vérző szív­vel kell számba venni értékeinkből a legbecse­sebbet, az embert. Meg kell állapítanunk, hogy milyen korú és nemű és milyen összetételű emberanyagunk maradt meg, mennyi a háború áldozatainak, az ele elteknek, rokkantaknak, a hadiözvegyeknek és hogy teljes mérték­ben hadiárváknak a száma, előttünk álljon az a borzasztó csapás, mely a háborúval és az ország igazságtalan megcsonkításával a nemzet legbecsesebb alkatelemét, az embert érte és hogy odatarthassuk a művelt világ s közöttük hatalmas legyőzőink elé a rettentő képet: talán megmozdul lelkiismeretük. Hazafias kötelessége ezért mindenkinek, hogy annak idején pontos és az igazságnak megfelelő adatok bevallásával a népszámlálás sikerét előmozdítsa. k népszámlálás előmunkálatai A törvényhozás az 1920. évi XXXIII. t cikkel elrendelte a népszámlálás megtartását A népszámlálás most is a szilvesztereji állapo szerint január 1. és 10 ike között fog lefolyni E nagy művelethez, mely 10 évenkint szokott megtörténni s amelynek most sokkal nagyobb jelentősége van, mint­­a­krendes körülmények között, az előmunkálatok szorgalmasan folynak nemcsak a m. kir. központi statiszttikai hivatal­nál, hanem a városokban és a vdéki jegyző­ségek irodáiban is. összes nyomtatványok Az összeírásr­ ; szükséges már elkész­ültek, sőt a központi statisztikai hivatal valamennyi város­nak és községnek már szét is küldte a felvételi nyomtatványokat. A statisztikai hivatalnak ez alkalommal volt bizonyos támpontja a kikül­dendő számlálólapok számának megállapításá­nál, mert a folyó évi április havábna a köz­élelmezési célokra történt népösszeírás adatait vette alapul, amelyhez képest elég sok mutatko­zott 6%­- nál több lapot nyomatni és kiküldeni. Nem hihető ugyanis, hogy a mai viszonyok között bárhol is 6% nál nagyobb népszaporulat állhatott be 8 hónap alatt, hacsak valamely rendkívüli esemény vagy intézkedés (menekül­tek, internáltak elszállásolása, katonák oda­helyezése) nem szaporította meg nagyobb mér­tékben a lakosság számát Egyébként a statisz­tikai hivatal indokolt nyomtatványkiegészítést. kérelemre azonnal küld Most folyik országszerte a számláló­ bizto­sok kiszemelése és kinevezése, amely utóbbi jog városokban a polgármesternek, a járások­ban a főszolgabiráknak van fenntartva. Mint mindig, úgy most is, a számláló biztosok zömét a tanítók fogják tenni, különösen a falvakban, míg a városokban a Unitókon kívül a mene­kült tisztviselők is némi mellékjövedelemhez juthatnak, sőt felajánlotta tagjainak köz­remű­­ködését a Nyukosz is, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. Magának a számlalapnak hasonló kérdései lesznek, mint 10 év előtt, új kérdések is van­nak azonban, amelyek leginkább a világháború okozta károkat kivánják megvilágítani. Így kér­dezi a számlálólap, hogy a megszámlált egyé­nek a világháború következtében változott e 1 i A város köréből •Szakosztályok ülése Hátfőn délután három órakor a városi szakosztályok együttes ülés­ük volt. Az ülés a városi alkalmazottak és nyugdíjasok lakbérének felemelése ügyében foglalt elsősorban is állást. A lakbéreket az államiakéhoz képest 35, illetve 20 százalékkal fogják feleselni június 1-től visszamenőleg. A szakosztályok azután arra a számvevői javaslatra tértek át, mely az 1918 január 1 . előtt nyugdíjazott városi tisztviselők és özve­gyek törzsilletményeinek újból való megállapí­tása tárgyában készült. A javaslatot elfogadásra ajánlják a szakosztályok s így a szóban levő tizenhárom nyugdíjas járandóságának megálla­pítása azokon az alapokon fog történni, ame­lyek szerint az 1918 után nyugdíjazottaké nyert megállapí­tat A következő tárgy a Nyíregyházi Takarék­pénztár kibocsátott új részvényeinek jegyzése volt. A városnak és a nyugdíjalapnak százszáz részvénye van. A nyugdíjalap azóban most nem tud új részvényeket vásárolni. Mikor 1909 ben hasonló esetben a házipénztárnak nem volt részvénybe­fektetésre pénze, a részvényeket a nyugdíj­alap vásárolta meg. Most az eset fordítottja állt elő. A város fogja mind a kétszáz db rész­vényt megvásárolni. A szakosztályok javasolják a képviselőtestületnek, hogy utasítsa a polgár­mestert, a részvényjegyzési jog dolgában szük­séges eljárásra A városi árvaszék előterjesztésével foglal­kozott ezután a szakosztályi ülás. A pénzkész­letnek 1921 ban történendő elhelyezéséről volt szó A határozat az, hogy a pénzt a helybeli a pénzintézetei közül azoknál helyezik el, amelyek Pénzintézeti Központtal összeköttetésben vannak és pedig az illető pénzintézetek községi adója arányában. 191 ®. december 22 Nagy jelentőségű tárgya volt a szakosztá­lyoknak az a polgármesteri előterjesztés, mely az iparszerű városi üzemek pénzügyi kezelé­sének önállósítására vonatkozik Ezeknek az üzemeknek minden pénzke­zelése ezideig a házipénztáron futott át a köz­igazgatási szervek kezelték az üzemek pénz­ügyeit is A­­ polgármester előterjesztése külön­választja az ipari üzemek kezelését s azt külön üzempénztárra bizza. Üzemeket intéző külön ügyosztály alakitatnék élén igazgatóval, könyve­lővel, pénztárossal és ellenőrrel s mellette 10—12 tagu igazgatóság szerveztetnék. Ez a külön szerv, a házipénztártól függetlenül ke­zelné az üzemekből befolyó összes pénzeket és kettős könyvvezetés alapján kimutatná min­den egyes üzem üzleti eredményét, tehát a Sóstófürdő, a városi gőzfürdő, műjéggyár, szesz­gyár, téglagyár, asztalosüzem és ha­­­zi keze­lésben lesz, a kertésztelep üzleti eredményeit. A szakosztályok általános helyesléssel fogad­ták a polgármester szakavatott előterjesztését, azt egészében magukévá tették, mert hisz a javaslat szakszerű vezetést biztosítván a városi üzemeknek, azok produktivitását biztosítani és fokozni fogja. A javaslat annál inkább elfo­gadható, mert új állások szervezé­sről csak részben lesz szó. Két állás ugyanis felszabadul a központi vezetésbe vonás által a házipénz­tárt pedig nagy tehertől mentesítik. A szakosz­tályok egyéb határozatáról más helyen emlé­kezünk meg. I A Friedrich elleni vizsgálatot befejezték Budapest, dec. 21. (Saját­ tudósítónktól ) A vizsgálóbíró befejezte a vizsgála­tot Friedrich István ellen a Tisza bün­perrel kapcsolatban és az iratokat beter­jesztette az ügyészséghez, amely most már dönteni fog, hogy vádiratot nyújt­son-e be, vagy megszüntesse Friedrich­­ ellen a vizsgálatot. Adakozzunk a nyíregyházi katonaállomás katonáinak karácsonyi estélyére! Nyíregyháza városában családjuktól távol szolgáló, köztük sok megszállt területről ide menekült katonáink részére alulírott bizottság az otthon melegétől áthatott, kellemes kará­csony estét óhajt rendelni. Erre való tekintettel Szabolcs vármegye és Nyíregyháza lakosainak közismert nagylelkű, hazafias áldozatkészségéhez fordul azzal a kéréssel, hogy a nemes cél érdekében pénz­beli és természetbeni adományaikkal a rendező bizottság szándékát előmozdítani szívesked­jenek. Pénzbeli adományok Oehm Tivadarné huszáre?redeBné címére (Józsa 14. sí) természetbeni küldemények András n­éa igy külö­nösen a karácsonyi ünnepek süteményeiből fél fél kilós tésztából sütött kalácsokat a MÜVE helyiségében (volt szabadkőműves páholy) leg­később december 24 én délig leadni kegyes­kednének. Ezen jó szívvel adott csekély adomány a karácsony közeledtekor a magyar nemzet nai­ban a hazaszeretet melegét és együttérzést fogja kiváltani, ami a a nemzeti magyarság újraszületésének méltó karácsonya leend A rendező bizottság nevében Oehm Tiva­darné és Reviczky László ezredes.

Next