Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-05 / 101. szám
2 gatóság figyelmét az előadandó tárgy lírai költészetünk szépségére, mint a nemzeti nevelés egyik lényeges tényezőjére és felkérte az illusztris előadót Dr. Kelecsényi Jánosné tanárnőt az előadásra. hangja A poétikus lelkű előadó kellemesen csengő azonnal megragadta a hallgatóság figyelmét, amit az előadás szépsége, tartalmassága, mélyenjáró okfejtése, szinezettsége mindinkább fokozott. A muzsikális, dalos május, a zöldbe borult természet varázsa — mondja elöttde — ma sokakat ki a szabadba vonzott; de azoknak az öröme sem lehet teljes, nem lehet szívből fakadó, mert hiszen romok felett járnak. Összetört hazánk jajszava kell, hogy fölükbe zengjen, kell, hogy lelkületükre nyomasztólag hasson. Talán több vigasztalást, erősebb reményt meríthetünk, ha a múltakba merülve, nemzeti irodalmunkban lapozgatunk. Hiszen — mondá — csak lyrai tárháza szépségben, gazdagságban költészetünk oly bővelkedő, hogy felülmúlhatatlan. Előadó ideális lelke és mélységes ismeretereje ebből a tárházból egyenként varázsolta elő lyrai költészetünk gyöngyszemét, miket egymás mellé illesztve, végre mozaik egészben állt előttünk lyrai költészetünk egész múltja, kezdve századokkal visszamenőleg a legelső lyrikus írónk betetőzte a halhatatlanság dicsfényének művétől glóriájától tündöklő Petőfi örökké ragyogó saival. Mint kikristályosodott tanulság és alkotómeggyőződés sugárzott ki a klasszikus, mély tanulmányból, hogy a nemzeti eszme és a keresztyén vallásos hét mindig egymásba hullámzó jellegzetet ölt egész lyrai költészetünkben, amiből azonban nem a felekezetieskedés, hanem általában a keresztyén morál jellegzetes zománca tükröződik vissza. A felidézett nemzeti múlt ihletétől megilletett lelkű hallgatóság szűnni nem akaró tapssal tüntetett az érdemes előadó személye mellett és adott hálájának, meleg elismerésének kifejezést a magas szárnyalású és sok ismeretet nyújtó irodalmi tanulmányért, melyben lyrai költészetünk glorifikálása oly szépen nyert kifejezést. Irodalomról lévén, szó, utána Pillér I. titkár általában a nemzeti irodalom tanulmányozása szükségét fejtegette hosszabban, mert — ugymond — valamint hogy „nyelvében jél a nemzet," ugy minden nemzetnek nyelve irodalmában él és ezen irodalmi életben rejlő erő neveli a nemzetet. Amilyen valamely népnek az irodalma, olyan érzésben, lelkületben, gondolkozásban a nemzete. A nemzeti szellemű irodalom becsületes lelkű hazafiakat — a kozmopolita eszmékkel szaturált irodalom hazaárulókat nevel. Azért szükséges, hogy irodalmunk ugy a jelenben, mint a jövőben olyan alaptámassza legyen, mint ahogy íróink a múltban azt szeplétlenségükben megtartották. Ezután Benkő András kir. tan., biz. ügyvezető elnök méltatta meleg szavakkal az előadás magas színvonalát, köszönetet mondva a hallgatóság nevében az érdemes előadónak. Egyben kijelentette, hogy a szabadelőadások itteni (a városháza termében) második szorozata a mai előadással befejezés nyert. A tavasz beállta hozza ezt magával, mivel a városi ember a zárt falak közül vágyik ki a szabadba; pihenőjét szivesebben tölti és szivesebben keres szórakozást a díszbe öltözött természet ölén, ahol a legnagyobb tanítómester, a mindeneket alkotó Urnák nyitott könyvéből, a szabad természet szemléléséből, az abban való elmélyedésből oly sokat lehet tanulni, Ősszel azonban a sorozatos szabadelőadásokat újból megnyitja a vármegyei szabadoktatási bizottság. Végül Dr. Bartók Jenő biz. társelnök záróbeszédében az elismerés hangján kimondta, hogy Dr. Kelecsényi Jánosné úrnő mai talectumus előadása méltó záróköve és egyben fényesen ragyogó betetőző koronája volt a szabadoktatás második ciklusának. Végbefejezést a Himnusszal nyert az előadás. — Orvosi hír: Dr. Hartos János orvosi rendelőjét Széchenyi (Vasúti) út 10. sz. megnyitotta. Rendal délelőtt 8—10, délután 2-5 ig, Építések kinnyitési Nagyon ránk nehezedett az idő. Hajlékot sem tudunk magunknak építeni. Talán ennyire még soha sem sülyedt az emberek képessége, mint mostanság, amikor a teherviselő lakásra szorulók részére szükséges fal és fedélmennyiség sem áll rendelkezésre, nemhogy : „Az én házam az én váram" jelszavát is érvényesíteni lehetne. Tavasz van. Nyár következik ránk. Ma kevesen panaszkodnak lakásuk szűk volta, artgy a lakáshiány miatt. De ha majd ránk tör az őszutó, dermesztő nyirkos hidegével, amikor mindenki keresi a meleg otthont, megint fel-fel sírnak a panaszok, a jajjok. Csak aki maga érzi, vagy aki foglalkozott a lakáskeresők sok bajával, tudja azt, mit jelent a lakáshiány. Ne hagyjuk tehát fülünk mellett elsivítani a várható keserű hangok előrevető hangját. Mit lehet tenni a lakásszükség enyhítésére? Ez a kérdés foglakoztat igen sokakat. Ez a kérdés foglalkoztatta a legyőzött, de még a győztes külföldet is. És ezzel foglalkozott fővárosunk mellett sok magyar város, köztük Nyíregyháza is. Olcsóbbá kell tenni az építkezéseket. Könnyíteni azokon a szabályokon, amelyek az építés módjait regulázzák. Mert nem az a baj, hogy ma nem lehetne épen annyi schwarzi frankért házat építeni, mint a békében, hanem az a baj, hogy igen keveseknek van annyi schwarzi franknyi vagyona, mint a békében. Nincs más mód, mint az igények redukálása az építés terén is, úgy a kényelem, mint a szerkezeti részek tekintetében. Ebben a szellemben hozott Nyíregyháza is módosító rendelkezéseket az 1921 évben építési engedélyt kérők részére, egyfelől az építőiparosság kezdeményezése, másfelől a városi főmérnök javaslatára Ezek szerint ott, ahol földszintes házak építése kizárva nincsen, a családi és munkásházak bármely utcában vályogból építhetők, 5 m. szerkezeti fesztávol mellett másfél vályog a válaszfalak fél vályog vastagságban. A tűzfalak, erősítő pillérek alkalmazása mellett fél vályoggal. Az alapfalak a talajszín alatt 60 cm.nyire kezdhetők az esetben, ha a talaj kellő teherbírású. Nagy Elek főmérnök javaslatára pedig a városi 150 m- es telek is 75- ig beépíthető, ha családi, vagy munkásház épül reá. Ez azonban a meglevő régi telkekre érvényes, míg parcellázás útján keletkező telkek ilyen méretére már nem, nehogy a spekuláció az ilyen telkeket elszaporítsa. Megengedi a félig zártsorú építést úgy, hogy két-két ház, tűzfalai egymás felől legyenek, ikerházak módjára. A II. övezetben a könnyebb építési mód is alkalmazható munkás és családi házaknál, ami eddig itt nem volt megengedve. A földszinti padló 50 cm. helyett 80 cm-nyire helyezhető az udvar szintje fölé. Földszintes és emeletes családi és munkásházat 30 cm. v. téglafalakkal és ezzel egyenlő szilárdságú máshet építeni, ha azok két oldalt anyagból is levakoltatnak A földszintes ily épületeknek szomszéd felőli falai, ha a két szomszéd egyidőben épít, és ikerházak módjára, 15 cm. vastagságban építhetők, de egymástól különállóan. A II. övezetben porfödém is alkalmazható, felső tűzbiztos burkolattal ellátva (sártapasz); a magassága 2.60 m. lehet. Önálló kapubejáratok lakásban az egyik szoba legalább 15 m2, a többi legalább 12 m2 területű legyen. A szoba és konyha magasság az I. és II. övezetben 2.80, a többi övezetben 260 m. lehet. Ezeket az igen nagy jelentőségű könnyítéseket, amelyek az építési költségek erős redukálására alkalmasak, az 1921. évre megengedte a képviselőtestület. Minthogy már pedig az építési engedélyek érvénye 1 év, következik, hogy az ez évben kikérendő építési engedélyek mellett, az 1922. évben is lehet építeni a mondott olcsóbb módon. Amikor így hóna alá igyekszik képviselet az építeni szándékozóknak és nyúlni a megkönnyíti azok terheit, remélhető, de el is várható, hogy a nyomorúságos lakásviszonyokon legalább azok enyhítsenek, akiknek tőkéjük volna hozzá, mert viszont a lakbérleti szabályok módot adnak arra, hogy az így megépülő új házak semminemű korlátozás alá ne essenek a lakbérösszegek tekintetében és ezekkel a házakkal és lakásokkal a lakásügyi hatóságok semmi tekintetben sem rendelkezhetnek. A tulajdonos maga szabhatja meg a bérösszeget, maga választhatja meg lakóját, ki a házat, akinak akarja, akkor annak adhdja mondhat fal neki, amikor azt a bérnegyedek régen megszabta. Vagyis ezek a házak békeidei elbirálásban részesülnek. Többet a mai viszonyok között a hatóságok nem tehettek. Most már az épittetőkön van a sor. De ha nem építenek és a lakásínség tovább is megmarad, akkor magukra vessenek! Pisszer János. Elveszett félmilliós aktatáska Egy gulyásnál találtak meg a detektívek Nyíregyháza, május 4. Saját tudósítónktól. Mészáros Lajos mérnök, a mátészalkai burgonyakirendeltség vezetője április 29 én a kisvárdai Gazdaszövetségi banknál 458 ezer koronát vett fel ezerkoronás bankjegyekben s a pénzt egy sárga aktatáskába betéve kocsin Mátészalkára indult. Útközben az Anarcs és Baka községek között lévő útvonalon a táska a kocsiból kicsúszott és az után elveszett. Mészáros mérnök, miután a táskát hiába kereste, feljelentést tett a nyíregyházi államrendőrségen Csordás Ferenc és Györke Ignác detektívek megindították a nyomozást és hogy a táskát Karacskó István megállapították, anarcsi gulyás találta meg. A gulyás eleinte tagadott, de mikor rábizonyították, hogy az anarcsi szövetkezetben való vásárlás alkalmával fizetett ezerkoronás bankjegy száma benne van a lisztában, amelyet Mészáros mérnök az ezerkoronás bankjegyek számairól összeállított, beismerte tettét, elárulta, hogy a pénzből 299 ezer koronát egyik anarcsi rokonánál, 158 ezer koronát pedig egyik mádi rokonánál rejtett el. A kár teljes egészében megtérül. A gulyás ellen megindult a bűnvádi eljárás. Felhívás a gazdaközönséghez Tisztelt Gazdatársak! A mezőgazdasági többtermelés, a kultúra vívmányának ismertetésére , azoknak a mezőgazdaság szolgálatába való állítása, az elméleti tudás és gyakorlati tapasztalatok értékesítése és terjesztése, az egyéni ambíció kifejthetése céljából, a Gazdasági Egyesület elnöksége miként a múltban, úgy fokozottabb mértékben a jelenben is nagy fontosságot és súlyt helyez az Egyesület kebelében ujjászervezkedő mezőgazdasági szakosztályok fokozott és ár lsodó működésére. E szakosztályok hivatvs lesznek arra, hogy megvitatva az elméleti és gyakorlati tudás mindent felszínre vetődő kérdését, azokat a gazdaközönség mentős szélesebb rétegeivel megismertetve, előmozdítsa a mezőgazdasági kultúra, haladás terjedését s s többtermelés elérésével a megcsonkított , anyagilag kifosztott Magyarország jövendő nagysága alapja egy-egy kövét lerakja. E szakosztályok működése fontosságánál tudatában felkérjük gazdatársainkat, hogy az alább felsorolt szakosztályokba mentől számosabban jelentkezzenek s hogy mely szakosztályokban óhajtanak közreműködni, jelentsék be az egyesület titkári hivatalában. Felállítand szakosztályok: 1. Állattenyésztési. 2. Növénytermelési. 3. Ipari és gépészeti. 4. Erdészeti Kertészet, gyümölcs és borászati. 6. Bromfi, méh és selyemtenyésztési. 7. Közgazdasági és jogi szakosztály. A Szabolcsv Gazdasági Egylet nevébe Ssircssay Sándor e. titkár.