Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-05 / 101. szám

2 gatóság figyelmét az előadandó tárgy lírai költészetünk szépségére, mint a nemzeti neve­lés egyik lényeges tényezőjére és felkérte az illusztris előadót Dr. Kelecsényi Jánosné tanár­nőt az előadásra. hangja A poétikus lelkű előadó kellemesen csengő azonnal megragadta a hallgatóság figyelmét, amit az előadás szépsége, tartal­massága, mélyenjáró okfejtése, szinezettsége mindinkább fokozott. A muzsikális, dalos május, a zöldbe borult természet varázsa — mondja elöttde — m­a sokakat ki a szabadba vonzott; de azoknak az öröme sem lehet teljes, nem lehet szívből fakadó, mert hiszen romok felett járnak. Összetört hazánk jajszava kell, hogy fölükbe zengjen, kell, hogy lelkületükre nyo­masztólag hasson. Talán több vigasztalást, erősebb reményt meríthetünk, ha a múltakba merülve, nemzeti irodalmunkban lapozgatunk. Hiszen — mondá — csak lyrai tárháza szépségben, gazdagságban költés­zetünk oly bővel­kedő, hogy felülmúlhatatlan. Előadó ideális lelke és mélységes ismeretereje ebből a tár­házból egyenként varázsolta elő lyrai költésze­tünk gyöngyszemét, miket egymás mellé illesztve, végre mozaik egészben állt előttünk lyrai költészetünk egész múltja, kezdve századokkal visszamenőleg a legelső lyrikus írónk betetőz­te a halhatatlanság dicsfényének művétől glóri­ájától tündöklő Petőfi örökké ragyogó saival. Mint kikristályosodott tanulság és alkotó­meg­győződés sugárzott ki a klasszikus, mély tanul­mányból, hogy a nemzeti eszme és a keresztyén vallásos hét mindig egymásba hullámzó jelleg­zetet ölt egész lyrai költészetünkben, amiből azonban nem a felekezetieskedés, hanem álta­lában a keresztyén morál jellegzetes zománca tükröződik vissza. A felidézett nemzeti múlt ihletétől meg­illetett lelkű hallgatóság szűnni nem akaró tapssal tüntetett az érdemes előadó személye mellett és adott hálájának, meleg elismerésének kifejezést a magas szárnyalású és sok ismeretet nyújtó irodalmi tanulmányért, melyben lyrai költészetünk glorifikálása oly szépen nyert kifejezést. Irodalomról lévén, szó, utána Pillér I. titkár általában a nemzeti irodalom tanulmá­nyozása szükségét fejtegette hosszabban, mert — ugy­mond — valamint hogy „nyelvében jél a nemzet," ugy minden nemzetnek nyelve iro­dalmában él és ezen irodalmi életben rejlő erő neveli a nemzetet. Amilyen valamely­­ nép­nek az irodalma, olyan érzésben, lelkületben, gondolkozásban a nemzete. A nemzeti szellemű irodalom becsületes lelkű hazafiakat — a koz­mopolita eszmékkel szaturált irodalom haza­árulókat nevel. Azért szükséges, hogy irodal­munk ugy a jelenben, mint a jövőben olyan alaptámassza legyen, mint ahogy íróink a múltban azt szeplétlenségükben megtartották. Ezután Benkő András kir. tan., biz. ügy­vezető elnök méltatta meleg szavakkal az elő­adás magas színvonalát, köszönetet mondva a hallgatóság nevében az érdemes előadónak. Egyben kijelentette, hogy a szabadelőadások itteni (a városháza termében) második szoro­zata a mai előadással befejezés nyert. A ta­vasz beállta hozza ezt magával, mivel a vá­rosi ember a zárt falak közül vágyik ki a sza­badba; pihenőjét szivesebben tölti és szive­sebben keres szórakozást a díszbe öltözött ter­mészet ölén, ahol a legnagyobb tanítómester, a mindeneket alkotó Urnák nyitott könyvéből, a szabad természet szemléléséből, az abban való elmélyedésből oly sokat lehet tanulni, Ősszel azonban a sorozatos szabadelőadásokat újból megnyitja a vármegyei szabadoktatási bizottság. Végül Dr. Bartók Jenő biz. társelnök záróbeszédében az elismerés hangján kimondta, hogy Dr. Kelecsényi Jánosné úrnő mai talectu­mus előadása méltó záróköve és egyben fénye­sen ragyogó betetőző koronája volt a szabad­oktatás második ciklusának. Végbefejezést a Himnusszal nyert az előadás. — Orvosi hír: Dr. Hartos János orvosi rendelőjét Széchenyi (Vasúti) út 10. sz. meg­nyitotta. Rendal délelőtt 8—10, délután 2-5 ig, Építések kinnyitési Nagyon ránk nehezedett az idő. Hajlékot sem tudunk magunknak építeni. Talán ennyire még soha sem sülyedt az emberek képessége, mint mostanság, amikor a teherviselő lakásra szorulók részére szükséges fal és fedélmennyi­ség sem áll rendelkezésre, nemhogy : „Az én házam az én váram" jelszavát is érvényesíteni lehetne. Tavasz van. Nyár következik ránk. Ma kevesen panaszkodnak lakásuk szűk volta, artgy a lakáshiány miatt. De ha majd ránk tör az őszutó, dermesztő nyirkos hidegével, amikor mindenki keresi a meleg otthont, megint fel-fel sírnak a panaszok, a jajjok. Csak aki maga érzi, vagy aki foglalkozott a lakáskeresők sok bajával, tudja azt, mit jelent a lakáshiány. Ne hagyjuk tehát fülünk mellett elsivítani a várható keserű hangok előrevető hangját. Mit lehet tenni a lakásszükség enyhíté­sére? Ez a kérdés fogla­koztat igen sokakat. Ez a kérdés foglalkoztatta a legyőzött, de még a győztes külföldet is. És ezzel foglalkozott fővárosunk mellett sok magyar város, köztük Nyíregyháza is. Olcsóbbá kell tenni az építkezéseket. Könnyíteni azokon a szabályokon, amelyek az építés módjait regulázzák. Mert nem az a baj, hogy ma nem lehetne épen annyi schwarzi frankért házat építeni, mint a békében, hanem az a baj, hogy igen keveseknek van annyi schwarzi franknyi vagyona, mint a békében. Nincs más mód, mint az igények redukálása az építés terén is, úgy a kényelem, mint a szerkezeti részek tekintetében. Ebben a szellemben hozott Nyíregyháza is módosító rendelkezéseket az 1921 évben építési engedélyt kérők részére, egyfelől az építőiparosság kezdeményezése, másfelől a városi főmérnök javaslatára Ezek szerint ott, ahol földszintes házak építése kizárva nincsen, a családi és munkás­házak bármely utcában vályogból építhetők, 5 m. szerkezeti fesztávol mellett másfél vályog a válaszfalak fél vályog vastagságban. A tűz­falak, erősítő pillérek alkalmazása mellett fél vályoggal. Az alapfalak a talajszín alatt 60 cm.­nyire kezdhetők az esetben, ha a talaj kellő teherbírású. Nagy Elek főmérnök javaslatára pedig a városi 150 m- es telek is 75- ig beépíthető, ha családi, vagy munkásház épül reá. Ez azon­­ban a meglevő régi telkekre­ érvényes, míg parcellázás útján keletkező telkek ilyen mé­retére már nem, nehogy a spekuláció az ilyen telkeket elszaporítsa. Megengedi a félig zárt­sorú építést úgy, hogy két-két ház, tűzfalai egymás felől legyenek, ikerházak módjára. A II. övezetben a könnyebb építési mód is alkal­mazható munkás és családi házaknál, ami ed­dig itt nem volt megengedve. A földszinti padló 50 cm. helyett 80 cm-nyire helyezhető az ud­var szintje fölé. Földszintes és emeletes csa­ládi és munkásházat 30 cm. v. téglafalakkal és ezzel egyenlő szilárdságú más­het építeni, ha azok két oldalt anyagból is le­vakoltatnak A földszintes ily épületeknek szomszéd felőli fa­lai, ha a két szomszéd egyidőben épít, és iker­házak módjára, 15 cm. vastagságban építhe­tők, de egymástól különállóan. A II. övezetben porfödém is alkalmazható, felső tűzbiztos bur­kolattal ellátva (sártapasz); a magassága 2.60 m. lehet. Önálló kapubejáratok lakásban az egyik szoba legalább 15 m2, a többi legalább 12 m2 területű legyen. A szoba és konyha ma­gasság az I. és II. övezetben 2.80, a többi övezetben 2­60 m. lehet. Ezeket az igen nagy jelentőségű könnyí­téseket, amelyek az építési költségek erős re­dukálására alkalmasak, az 1921. évre megengedte a képviselőtestület. Minthogy már pe­dig az építési engedélyek érvénye 1 év, követ­kezik, hogy az ez évben kikérendő építési en­gedélyek mellett, az 1922. évben is lehet épí­teni a mondott olcsóbb módon. Amikor így hóna alá igyekszik képviselet az építeni szándékozóknak és nyúlni a meg­könnyíti azok terheit, remélhető, de el is vár­ható, hogy a nyomorúságos lakásviszonyokon legalább azok enyhítsenek, akiknek tőkéjük volna hozzá, mert viszont a lakbérleti szabá­lyok módot adnak arra, hogy az így megépülő új házak semminemű korlátozás alá ne esse­nek a lakbér­összegek tekintetében és ezekkel a házakkal és lakásokkal a lakásügyi hatóságok semmi tekintetben sem rendelkezhetnek. A tulajdonos maga szabhatja meg a bérösszeget, maga választhatja meg lakóját, ki a házat, a­kinak akarja, akkor annak adhdja mondhat fal neki, amikor azt a bérnegyedek régen meg­szabta. Vagyis ezek a házak békeidei elbirá­lásban részesülnek.­ Többet a mai viszonyok között a hatósá­gok nem tehettek. Most már az épittetőkön van a sor. De ha nem építenek és a lakásínség tovább is megmarad, akkor magukra vessenek! Pisszer János. Elveszett félmilliós aktatáska Egy gulyásnál­­ találtak meg a detektívek Nyíregyháza, május 4. Saját tudósítónktól. Mészáros Lajos mérnök, a mátészalkai burgonyakirendeltség vezetője április 29 én a kisvárdai Gazdaszövetségi banknál 458 ezer koronát vett fel ezerkoronás bankjegyekben s a pénzt egy sárga aktatáskába betéve kocsin Mátészalkára indult. Útközben­­ az Anarcs és Baka községek között lévő útvonalon a táska a kocsiból kicsúszott és az után elveszett. Mé­száros mérnök, miután a táskát hiába kereste, feljelentést tett a nyíregyházi államrendőrségen Csordás Ferenc és Györke Ignác detektívek megindították a nyomozást és hogy a táskát Karacskó István megállapították, anarcsi gulyás találta meg. A gulyás eleinte tagadott, de mi­kor rábizonyították, hogy az anarcsi szövetke­zetben való vásárlás alkalmával fizetett ezer­koronás bankjegy száma benne van a lisztában, amelyet Mészáros mérnök az ezerkoronás bank­jegyek számairól összeállított, beismerte tettét, elárulta, hogy a pénzből 299 ezer koronát egyik anarcsi rokonánál, 158 ezer koronát pe­dig egyik mádi rokonánál rejtett el. A kár teljes egészében megtérül. A gulyás ellen meg­indult a bűnvádi eljárás. Felhívás a gazdaközönséghez Tisztelt Gazdatársak! A mezőgazdasági többtermelés, a kultúra vívmányának ismertetésére , azoknak a mező­gazdaság szolgálatába való állítása, az elmé­leti tudás és gyakorlati tapasztalatok értékesí­tése és terjesztése, az egyéni ambíció kifejthe­tése céljából, a Gazdasági E­gyesület elnök­sége miként a múltban, úgy fokozottabb mér­tékben a jelenben is nagy fontosságot és súlyt helyez az Egyesület kebelében ujjászervezkedő mezőgazdasági szakosztályok fokozott és ár lsodó működésére. E szakosztályok hivatvs lesznek arra, hogy megvitatva az elméleti és gyakorlati tudás mindent felszínre vetődő kér­dését, azokat a gazdaközönség mentős széle­sebb rétegeivel megismertetve, előmozdítsa a mezőgazdasági kultúra, haladás terjedését s s többtermelés elérésével a megcsonkított , anya­gilag kifosztott Magyarország jövendő nagy­­sága alapja egy-egy kövét lerakja. E szakosztályok működése fontosságánál tudatában felkérjük gazdatársainkat, hogy az alább felsorolt szakosztályokba mentől számo­sabban jelentkezzenek s hogy mely szakosztá­lyokban óhajtanak közreműködni, jelentsék be az egyesület titkári hivatalában. Felállítand szakosztályok: 1. Állattenyésztési. 2. Növény­termelési. 3. Ipari és gépészeti. 4. Erdészet­i Kertészet, gyümölcs és borászati. 6. B­romfi, méh és selyemtenyésztési. 7. Közgazda­sági és jogi szakosztály. A Szabolcsv­ Gazdasági Egylet nevébe Ssircssay Sándor e. titkár.

Next