Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-08 / 103. szám

1921. május 8 özvegyek s árvák ügyének felkarolást, területi integritásunk visszaszerzéséhez egy eléggé fel nem becsülhető mód és eszköz. Én hiszem, hogy az Ujságboltban nem fognak arról panaszkodni, hogy a „Hadreá" hangversenyére nem nagyon keresik a jegyeket. Kérelem Szaijötah­olep közönségéhez A Vármegyei lének I. év március Tisztviselők Országos Egyesület 18-án tartott közgyűlésén a menekült vármegyei alkalmazottak panaszolták, hogy egy-két vármegye kivételével, a megüresedett tiszt­viselői állások betöltésénél állandóan mellőztetnek a vármegyék közönségei részéről s ezért a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének támogatását és közbenjárását kérték méltányos érdekeik istápolása végett. Anélkül, hogy egyesületünk a legcsekélyebb mértékben is beleavatkozni akarna a vármegyék kö­zönségeinek autonóm elhatározásaiba, földönfutóvá lett, mindenüket elvesztett, szerencsétlen kortársaink iránt érzett nagy szeretetünkből és segíteni akarásunk­ból kifolyólag mély tisztelettel kérjük csonka Magyar­ország valamennyi vármegyéjének nagyrabecsült közönségeit, hallják meg otthonaikból kitaszított tisztviselő kartársainknak esdő kéréseit, emeljék fel magukhoz a magyar név becsületéért mindent fel­áldozó magyar testvéreket s ne nézzék tovább közömbösen, mint hull, mint pusztul a magyarság szine-java segitő, gyámolító kezek híjján. Legvégzetesebb nemzeti hibánk idáig éppen az volt, hogy egymást nem segítettük. Okuljunk a mult és jelen szörnyű szenvedéseiből, szeressük támoga­tásra szoruló magyar testvéreinket jobban, ezerszerte jobban, mint idáig s akkor mindent visszanyerhetünk, amit elvesztettünk. Kérésünk teljesítésének reményében Budapest, 1921. április 16. hazafias tisztelettel A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete : Agorasszó Tivadar s. k. Dr. Semsey Aladár s. k. elnök.­i. igazgató. Tavaszi mese: Még érzem a jégmezők átható fagyát Hótakarta bércek könnyes sóhaját. Szűzi takaróba burkolva fehéren Mintha csak álmodná a téli álmát épen. Messzi harang kondul elszáll a pusztára, Zokog véle a szél kesereg bujába' De egy vak éj után, fényt lobogva lánggal Homlokon csókolja a napkirály vággyal. Haldokló jegyesét cirógatja, rázza, Lehellete forró könyt takar reája, ölelkeznek lánggal és a föld méhében, Ujjászület a vágy, néma örömében. Elmúlt rideg magány, nem is gondol rája, Ezer koszorút fon a nap homlokára. Boldogan kacagva nyilnak a virágok, Valóra válnak a meghitt téli álmok. Kacéran kacsint a tűzlovag le­rája, Ujjászület a föld — ő a nap arája. Szathmári Mester Géza. — Szabadelőadások. Vasárnap, I. hó 8 án Nyíregyházán a következő helyeken tartatnak szabadelőadások. 1. A gyalogsági laktanyában délelőtt 11 órakor közgazdasági ismeretterjesztő szabadelőadást tart Benkő András kir. Szavai Bezdek Ferenc III. ó. tanítóképző tanf. nö­vendék. 2. A lovassági laktanyában délelőtt 11 órakor irredenta jellegű szabadelőadást tart: Máczay Lajos ev. lelkész. Szóval Bajza Tivadar tanítóképző növendék. 3. A fogházban délután 2 órakor ismeretterjesztő előadást tart: Tóth György igazgató az alkohol káros hatásáról. 4. A gazdaköri Ifjúsági Egyesületben délután 2 órakor ismeretterjesztő előadást tart: Gabrieny Sámuel a családi nevelésről és közoktatás­ügyünk múltjáról. Énekelnek és szavalnak az előadó tanító növendékei. J^ÍRVIDÉBÍ 3 Levél a Szerkesztőhöz Meddig tart még? Kaptuk az alábbi levelet: Igen tisztelt Szerkesztő úr! Nagyon ké­rem, szíveskedjék alábbi soraimnak b. lapjuk­ban helyet adni, mely bizonyára érdekelni fogja a közönség nagy rétegét. Ezelőtt­­ és fél hónappal szerdai napon egy helybeli u. n. előkelő női szövetáru keres­kedésben vásárolt egy szavahihető mikor bejött egy nő, kért setétkék ismerősöm, szövetet s méltatlankodott annak drágasága miatt. „Jó lel­kem" — mondja a jól ismert fiatal kereskedő — miért nem jött szombaton, akkor 150—200 koronával olcsóbban, tudtam volna adni méterét, de ma a koronának értéke 197-ről 192-re szállt. Miszerint igazodunk, ahogy a koronánk száll, vagy emelkedik. Nézzük mennyire tartották ezt be a ke­reskedők. Ez úgy március 23 táján volt. Azóta pénzünk értéke napról napra, szinte ugrássze­rűen javult, de — kivéve az élelmi cikkeket — egyébb cikkek árai konok merevséggel állnak ma is a 27- es árfolyam mellett ott, ahol eze­lőtt 5 hónappal voltak a nov.­december végi 120-115 ös árfolyam mellett. Ezidőtájt pedi­g köztudatban volt, hogy a drágaság elérte csim­borasszóját, mely után már csak minden vona­lon az áresés, olcsóbbodás jöhet. Be is követ­kezett ez hamarosan az állat és terményárak­nál, hús, zsír és általában az élelmiszereknél, bőráruknál stb 40—50, sőt zsír és rizsnél 70 —80%-al is. De bezzeg nem, és a legfonto­sabb élelmi cikkek olcsóbodása dacára sem es­tek az árak szövet és cipőkereskedésekben, vagy a cipő és ruhacsináltatási díjakban. Vagy legalább is közel sem oly arányban, ahogy a fent jelzett kereskedő ár vevőjével elhitetni akarta. Ellenben — mivelhogy én nyitott szem­mel szoktam járni — nem kerülte el figyelme­met az a trükk, hogy febr. elején hirtelen vagy 1—2 hétre eltűntek az árak a kirakatból. Meg­sokalván ezt a rendőrség is: felhívására újra előbújtak, de nagy bámulatomra, átlagban 20, 30%-al drágábban a réginél. S Uram Isten! végre kegyesen 1-2 he­lyen megjelent a kirakatokban külön táblán, hogy tekintettel pénzünk értékének emelkedé­sére, az árakból 10—15% engedmény Érti ezt Szerkesztő úr ? S megfigyeltem: a naiv kira­katbámuló közönség örömmel állapította meg, hogy végre megérke­zett a messiás, mit 7 esz­tendeje hiába várt. De hallgattam, voltak bi­zalmatlanok is, kik egymásnak mondották : „de nézze, nem értem, 15% engedmény, leszállított árak s mégis ép oly ár, vagy drágább, mint volt a decemberi legdrágább időben, mikor pl. XII/19—31-ig tudom 115-ös volt a kurzus, ma pedig márciusban 200 nál tartunk." Eh, szemfényvesztés ez — mondták bosszankodva mentek tovább És mondja kedves s Szerkesztő úr, nem volt okunk a bosszan­kodásra ? Megmondom, hogy igenis okuk volt és van még ma is bosszankodni s hogy annak a kereskedő urnák márciusi kiszólása is csak pusztában elhangzott szó volt, mert tett még ma május 4 én sem követte. Mert ha az ár­vizsgáló, vagy jobban, azt nem vizsgáló bizott­ság nem veszi vagy nem akarja észre­venni, hogy ahol oly magas árak nincsenek az ország­ban a kirakatokban, mint ebben az uzsorá­sokkal agyonfertőzött városban (tessék Debre­cenbe, Miskolcra, Szolnokra menni — Buda­pestet nem is említem, hol mindenben 20 40% al amazokban is 10 20% al olcsóbbak az árak cipő, kalap, szappan, bőr, opál, grenadin, kar­ton stb) álljon itt az alábbi, általam a hely­színen március 25-én és tegnapelőtt május 3-án 7—8 üzlet kirakatából feljegyzett „mélyen leszállított ár" statisztikája, bizonyítékául an­nak, hogy mennyire humbug volt annak a kereskedőnek megjegyzése, hogy ők, kereske­dők a pénzünk árhullámzása szerint emelik, vagy szállítják le az árakat. Tudom előre a kereskedők válaszát. Azzal érvelnek bizonyára, hogy ők rossz pén­zen, drágán vették ezt a készletet. De amíg a háború elején a nagy tömegű jó pénzen olcsón beszerzett készlet felett rendelkeztek, figyelmen kívül hagyták ezt és ezen olcsó készletet 100 szoros, sőt ezerszeres áron adtak túl. No de lássuk a tényeket. A korona jegyzése március végén 197-210, most május elején 270 205, tehát 88 pont különbség javulás. Ehhez képest különböző üzletekben ezek az árak vannak: márc. 25-én május 3-án «nte»or­ a­«n Ellenben a fekete férfi cipő épp ugy női serrois még okt.­novemberben a 100-120 as a kor­­kurzus mellett 780—1200 K ig volt kap­ható ; ma azonban 160 egységgel jobb kor., alacsonyabb bőr és talp árak mellett a „mélyen leszállított" árak dacára is női fél serro 800-1025 kor, magasszára 1435—1900ig, a férfi fekete 1300-1750 kor., sárga 1995 2200 K-ig hivalkodik, mit a 400 4800 K ás rongy gyer­mek (29-30 szám) fél cipő ára 600-800 - ig, az egész 900-1400 - ig. Tessék utána nézni. Igy van ez kedves Szerkesztő úr cipészeknél, szabóknál is, alig vagy semmi vattozással, hiába lett olcsóbb a bőr, a talp 60-1500o-al, az élet is vagy 25 40% al. Ideje volna már, ha a nyomorgó, szegény nép, munkás és középosztály kínlódásán hir­telen házakat és birtokokat szerzett kereskedők és iparosok mérsékelnek már egyszer uzsoráig menő haszonvágyukat és meg kell már végre elégedni tisztességes polgári nyereséggel addig, míg a ház el nem pattan. Mert az olcsósági hullám, sajnos csak papíron reklám Csak a legminimális értékűek még az áresések, úgy, hogy a szükségletek beszerzése a közép,­munkás és szegényebb néposztálynak még ma is lehetetlenné van téve. Szerkesztő úr ! Lehete még hinni, hogy vissza­jön még egyszer a régi, tisztességes kereskedelem és ipar ideje? Vagy lehet-e még hinni a keresztény erkölcs diadalában ? Avagy már csak a galíciai erkölcsnek van itt hazája? S meddig tart még ez a kielégítetlen kapzsi haszonvágy? Meddig zsarolhatnak még bün­tetlenül ? Nyíregyháza, 1921. május 4. Kiváló tisztelettel Egy éber detektív. karton 90-120 K 80-110 K 38-80 K­opál 185-200,, 160—170—190 K 115—130 „ grenadin 180-205,, 160-190Kd.sz. 110-128 „ voál — — 120 „ 10—100 „ harisnya női 150—240,, 100—190—220 K 50—200 „ női szalma kalap 350-1300 „ 700-1200 K 240-1000-1200 „ albus szappan 12—18 „ 10-18., 7—8 „ toilette nano gömb szappan 45—48 „ 40 —44 „ 25—30 „ „ kicsi „ „ 25-28,, 25 „ 12-14,, Gazdasági egyesületi közlemény Megh­ívó: Elnöki megbízásból van szerencsém a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület választ­mányi tagjait folyó hó 10-én d. u. fél három órakor a vármegyeháza kistermében megtar­tandó igazgató választmányi ülésre meghívni s tekintettel a tárgyak fontosságára okvetleni meg­jelenését kéri. Nyíregyháza, 1921. május hó 1-én. Szikseay Sándor s. k. e. titkár. Tárgyak: 1. Elnöki jelentés és előterjesztés az egye­sület jelenlegi állapotáról és a további teen­dőkről. 2 Szakosztályok megalakítása. 3. Állásfoglalás a dohány kérdésben.­ 4. Állásfoglalás a gabona forgalmazása tárgyában. 5. Állásfoglalás az egységes adóbevallás tárgyában. 6. Folyó és tagsági ügyek. XA---XA Az emberi lángelme legnagyobb csodája!

Next