Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-27 / 219. szám

2 lifuisin Clafc 1922. szeptember 27. Szabolcs vármegyében több mint 2000 igénylő kapott eddig házhelyet. Egy-egy érdemesre 570 négyszögöl házhely jutott. — A gazdasági fel­figyelő a földbirtoktörvény végrehajtásáról. Nyíregyháza, szeptember 26. A Nyirvidék tudósítójától. A legszélesebb néprétegek érdeklődésének központjában ma a földbirtoktörvény végrehaj­tása van. Egyre-másra jelennek meg nyilatko­zatok, amelyeknek a sokezer igénylő megnyug­tatása a célja, de a házhelyet vagy haszon­bérletet várók tényeket várnak Szabolcs várme­gyében az arra hivatottak mindent megtettek, hogy a birtokpolitikai törvény végrehajtása élénkebb ütemben történhessék s a felmutat­ható eredmények is biztatók. Legújabban a vármegyei gazdasági fel­ügyelő adott felvilágosítást a birtokpolitikai törvények vármegyénkben eddig történt végre­hajtásáról. E kérdésről a gazdasági felügyelő a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén a következőket mondotta: Figyelemmel arra, hogy a nemzetgyűlésen többek részéréről a gazdasági felügyelői kart teszik felelőssé azért, hogy a földbirtoktör­vény végrehajtása lassan halad, tájékoztatom a közigazgatási bizottságot a törvény végrehajtá­sáról. Szabolcs vármegyében 104 községben folytattatott le a holx­helyrendelési eljárás melyből befejezést nyert 76 községben, ahol 2906 egyén 1042 kat. hold 1031 négyszögöl területű házhelyhez jutott. Vagyis egy egy érdemes 574 négyszögöl ház­helyet kapott. A házakból eddig 898 épült fel és mintegy 153 van épülés alatt. Hogy eddig több ház fel nem épült, annak az épületanyag hiánya és az érdemesek rossz anyagi helyzete az oka A földhöz és legelőhöz juttatás végett folyamatba teendő megváltási eljárás engedé­lyezése tárgyában az előkészítő adatokat a felügyelőség Sz­abolcs vármegye 126 községéből egy egy rendezett tanácsú városából, nemkü­lönben a közigazgatásilag idecsatolt szatmár­vármegyei Penészlek községből 1921 augusz­tus 3 től 1922 augusztus 21-ig terjedő egy év alatt terjesztettük fel az Országos Földbirtok­rendező Bírósághoz. Egyedül Kiskálló községre nem tettünk javaslatot, ahol sem a képviselő­testület, sem a lakosság nem kívánta a tör­­­­vény végrehajtását. Egy pár igénylő ügyét azonban Nagykálló községgel tárgyaltuk le, mert Kiskálló község határában megváltható ingatlan nincs. A 128 községre tomra eddig 98 községre felterjesztett javasla­engedélyezte a» Or­szágos Földbirtokrendező Bíróság az eljárási és 16 községben tartottunk meg tárgyalást. A ítélet azonban csak egy községban hozatott, mig 21 községbe­n a tárgyalás ki van tűzva és folyamatban van. Ezek közül 7 olyan község van, amelyben az ejárás egy iatben latárgyal­tatott ugyan, ha az O F. B. póteljárást ren­delt el. Ilyen póteljáráson, Ibrányban az O F. B­ utasitásíra személyisen vettem részt 8027 hold kishaszonbérlet Az 1922. év óta a vármegyei gazdasági felügyelőség közbenjárására 3196 érdemesnek 8027 Icat hold ada­tott kishaszonbérletbe azonfelül feldarabolás utján 1267 érdemes ju­tott 7967 kat. hold földhöz. Adatok igazolják, hogy a felügyelőség mindent megtett a maga részéről, hogy a tör­vény úgy az érdemesek, mint a birtokosok ja­vára mielőbb végrehajtass­a a nyugodt terme­lés érdekében. Még a tavasszal felterjesztést tettem a törvény fokozo­ttbb erővel való, gyorsabb vég­rehajtásáért, hogy a tiszai járásba Mándok székhellyel járási felügyelő neveztessék ki. A földművelésügyi miniszter Buzinkay Gábor ok­leveles gazdát nevezte ki, aki állását elfoglalta és gyakorlék­a a kisvárdai járási gazdasági fel­ügyelőséghez osztatott be. A minisztertanács a vármegyei gazdasági felügyelőséghez egy napidíjas állás szervezését engedélyezte s ennek betöltésére a pályázatot szeptember 30 ig írattam ki A gazdasági felügyelő végül rámutat, hogy eddig a ielhalmoszott irodai miatt több izban nem volt elég idejű munkák a tör­vény végrehajtása érdekében személyes közre­működésével is részt venni. A gazdasági felügyelőnek a birtokpoliti­kai törvény végrehajtásáról adott áttekintést nyújtó jelentés« »zámottevő eredményt mutat­hat fel s bizonyára a legszélesebb körök mél­tánylását váltja ki. Az irodalom, zene és általában a művé­szetek ápolására és terjesztésére alatt a Sza­bolcsvármegyei Bessenyei Kör, mely nevét a vármegye nagy fiától, a magyar irodalom­törté­net kimagasló alakjától, a testőr Bessenyei Györgytől vette. Az ő tradícióihoz híven és szellemében ápolja a magyar irodalmat és mű­vészestélyei már a há­ború előtt is országos hí­rűek voltak. Állandó jellegű színház épülete ia­cs a városnak, melyet a polgárok áldozatkészségéből a emelt. A háború előtti években a Nyiregyháza —Ungvár—Munkács szinikerülethez tartozott és évenként három hónapos szintidánv vo­l a város közönségének igen élénk mellett. A forradalom utáni években érdeklődése a nehéz viszonyok közé jutott magyar művészet támo­gatására több ízben engedte át a város szín­ház épületét, így az elmúlt évben a Pozsony­ból menekült Bethlen Bruckner Lászlónak, je­lenleg pedig Heltai Hug, színtársulata tart benne előadást. Három mozgóképszínház is tart a város­ban állandó előadást. Ezekben kívántuk rövid tükörképet adni Nyíregyháza város kulturális és társadalmi éle­tének, intézményeinek. Sok megvalósításra váró feladat áll még előttünk, hogy azzal is doku­mentáljuk az egész műveit világ előtt a ma­gyar nemzet kultur­fölényét — a szomszédos népekkel szemben, akik elrabolták iskoláinkat, műemlékeinket és rombadöntötték s?. évszáza­dos magyar kultura sok, örökbecsű, történelmi alkotását. A város közönségében meg van az akarat és az áldozatkészség, hogy a megkezdett úton tovább haladjon. Hiszen minden, amit eddig alkotott a saját erejéből, az egyházak és a tár­sadalom segítségével jött létre Nyíregyháza város kulturális szervei. Nyiregyháza, szeptember 26. Nyirvidék­i tudósítójától. A törvényhatósági jog elnyerése érdeké­­­­ben a kormány elé terjesztett kérelem Nyiregy­­­­háza város kulturális szerveit is felsorolja. E tárgyról a kérelemben következőket mondja: Szohor Pál főjegyző a Országos közművelődési és társadalmi cé­lokra tett kisebb-nagyobb alapítványain kívül rendes évi segélyben részesíti a siketnémák debreceni tanintézetét, a Magyar Tudományos Akadémiát, a Nemzeti Színházat, az eperjesi és sárospataki jogakadémiákat és évenként 8— 10 közép és főiskolai hallgató részére biztosit segélyeket. Nevezetesebb közmüves fidősi és társadal­mi intézmények a Szabolcsvármegyei Szabadok­tatási Bizottság, a Kaszinó Egyesület, a Polgári Olvasó Egylet, Turáni Kör, Mérnök Egyesület, Kereskedő Ifjak Egylete, Iparosok Olvasó Köre, Iparos Ifjak Önképzőköre, Kereskedők és Gaz­dék Köre, Gazdaszövetség, a Gutenberg Kör, a szép múlttal dicsekvő Városi D.E­gylet, a sze­gedi országos versenyen a szövetség külön díjá­ra is érdemesített önkéntes Tűzoltó Egyesület, mely az 1906. évi milánói nemzetközi tűzoltó­versenyen a magyar nemzet dicsőségére első díjat nyert az angolok franciék és németek versenyző egyleteivel szemben. A Nyíregyházi Torna- és Vivő Egylet, mely országos verse­nyeken is tiszteletreméltó eredményeket ért el. A Törekvés Sport Egylet és a Nyíregyházi Ke­reskedők Sport- E­glete>, két fiatal, de feladatát komolyan, nemzeti szellemben teljesítő testne­velő egyesületet. Két tevékeny nőegylet működik a város területén, melyek közül a Kertjaztény Nőegylet árvaházat tart fenn és két leányegyesület, — melyek különösm az iskolaó gyermekek ellátá­sa terén resküdnek kiváló »ikarra l. Kiemelendő még a Szociális MÍ*SBJÓ Társulat, a József kir. herceg tüdőbeteg szanatórium egyesület, mint amelyek rendkívül jelentős emberbaráti célok megvalósítására alakultak Mindenütt pótadóval segítenek az ínségeseken. Nyíregyháza, szept. 26. A Nyirvidék tudó­sítójától, Debrecen város polgármestere tegnap kül­dötte meg Szabolcs vármegye alispánjának a törvényhatóság határozatát amellyel Debrecen város a Horthy inségakció javára Szabolcsvár­megyében hasonlóan pótadót vet ki. Debrecen város az akció céljaira mintegy 16 millió koronára menő egyszeri pótadó kive­tését határozta el. A határozat szerint a befolyó pótadó tíz­százalékát tartalékolják, de ez az összeg is a jótékonyság szolgálatára fog állani. A jótékony­sági adó alapja az 1921. évre előírt községi adóalapot képező állami adók összege. Azok a földbirtokosok, akik gazdálkodnak, vagy földjü­ket részművelésre adták ki, úgyszintén a ha­szonbérlők természetben, búza, rozs, vagy két­szeresben róják le a jótékonysági pótadót. Az adó felét­­ a vonatkozó határozat kihirdetése után a 15. napon, a másik fele pedig 1923. január 15-én fizetendő le. Késedelem esetén 5%-os kamat fizetendő. A segélyt egyszer s mindenkora, vagy ha­vonkint szolgáltatják ki. A segélyezés határideje április 1 e. A ki­osztást a város jóléti hivatala a 21 tagú bizott­ság irányításával intézi. A nagysikerű A három testőr 1. része kedden és szerdán II. része szerdán, csütörtökön az Apollóban. Lóth fia és Petrovich Szvetiszláv játszák a fő­szerepe­t "A». c. szenzációs amerikai történetben szerdán és csütörtökön a Diadal mozgóban. ket a Jön a CSOMGH £ RJtí £ K Csak felnőtteknek!

Next