Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)
1923-03-21 / 65. szám
A tavaszi német világvásár. Képek a lipcsei nemzetközi mintakiállitásról. A Nyírvidék számára irta : Kováts Lajos. Leipzig, március 10. 5 II. A csarnokban, amely több szárnyból áll, ember, ember hátán tolong, minden gyárnak maga a műszaki igazgatója van ott, az magyaráz és mutatja be gépei működését. Fa-és fémfűrész lapokat, acél fűrész korongokat, fogaskerék koszorúkat, kúpfogaskerekeket, csavarmetsző szerszámokat, reszelőket és minden elkpzelhető vas és acéltárgyak gyártását a legrészletesebb magyarázattal bemutatják s ahány féle gyár, annyiféle a gyártási módszer, ahogy a gépekkel dolgoznak. Minden szerszámgépgyár igyekszik a másikat túlversenyezni, a saját gépei előnyeit feltüntetve különösképen. Egy berlini gépgyár legújabban gyártott fúrógépeit állította ki, amelyet igazán mondhatni technikai vívmánynak. Egy aránylag hatalmasnak mondható gyorsfutógépe mellé egy öt éves gyereket állított s kis technikus az instrukciókra jobbra-balra a fel, le igazgatta a gép egyes részeit, amely oly könnyedén mozgott, hogy a legkisebb erő keleltt hozzá, mozgásba hozni. A fúrószerkezetet a gépben elhelyezett villamos motor hajtotta, amely segítségével az igen ifjú vasmunkás egy nyolc centiméter vastag vastuskót harminc milliméter átmérettel öt perc alatt keresztülfúrt. Természetesen megfelelő olajhűtéssel. Meg is van szabva az ára bőségesen. Háromszázötvenmillió márka illetve 60 millió magyar korona. Ezzel a summával annak idején felépítették a Szt. István csatahajót, amely bizony jóval nagyobb volt, mint ez a fúrógép. Gőzkalapácsok Igen érdekesek voltak a gőz- és hőlégkalapácsok, valamint a hideg levegővel működő kalapácsok csoportja, ahol a legkisebb és legnagyobb gőz és más működésű kalapácsokat mutatták be működés közben. Egy emberfej nagyságú vastuskót néhány ütéssel lemez vékonyságra lehet lapítani. Sajnos ennek az igazi érdekességét mathematika nélkül nem igen lehet feltüntetni, de a korláti látszat is eléggé bizonyítja, hogy gyaérdekessége mellett mily nagy fontossággal bír a vasiparban a hőerő kalapácsok alkalmazása. Famegmunkáló gépek különösen a breslaui Hoffmann-gyártól igen szépek és tökéletesek voltak kiállítva. Gyors gatterjei (deszka síelőgép) valóságos közönségtábort tartott állandóan maga körül. Egyéb fajta fűrészelőgépek nagy választékban vannak még, de egyik sem versenyezik a svéd gyártmányokkal. Speciális gépekben azonban igen gazdag a kiállítás. Nem volna elegendő egy hónap az öttezes ilyesfajta gépek működését mind végig figyelni. Egy párat említek különös érdekessége miatt, amelyekkel sajnos hazánkban egy gyár sem bír. Közönséges ,kis berendezés, négy-ötféle gépből áll. Be is mutatják a működését. Az első gép egy pillanat alatt egy acél lemezt felszel olyan szallagokra, mint amilyenből az órarugók vannak készítve. A második nyílást vág bele, a harmadik hengerei között összecsavarja és a negyedik leköti. Mindez oly gyorsan megy, hogy alig lehet a működést figyelni. Egy nap nyolc óra tízezer darab órarugót képes alatt előállítani. (Természetesen nem mind csak órák részére, hanem óraművek és más automaták részére is ugyanez megy.) Hal és húskonzerv doboz gyártó gépek mind oly gyorsan működnek és tökéletesen, hogy csupa bámulat. Egy gép a lemezeket felvágja egy mozdulatra ötvenet is, a felszabott lemezek egyenként hengereken mennek keresztül, amely szabályosan összehajlítja, hogy a lemez két vége összeér. Egy másik gép a meggörbített lemez végeit összekapcsolja és leveri. A következő gép a fedőlapok részére felkarimázza a pléhhenger végeit, s az utolsó gép az, amely összeállítja a pléhdobozt. Drótszövetgyártó gépezet a reutlingeni Délnémet Művek állítottak szépeket ki különösen rugalmas ágybetétek készítésére. A Schäffer és Budenberg cég viszont sok külföldi vásárlót hódított magához üzemellenőrző műszereivel. A nagy beton épületből kijövet óriási nyíl mutat egy irányban »Krupp«. Egy egész külön épülete van az esseni Krupp acéltelepnek. Belépve az épületbe, egy kis szorongás fog el. Miket gyárt és milyenek is hát gyártmányai annak a cégnek, amely nyolc avan évvel ezelőtt még nem sokat érő, kicsiny kis falusi lakatos műhely volt, s amely évtizedek után világhírű acélteleppé nőtte ki inasát s országokat segített összerombolni. Friedrich Krupp az első hátultöltő fegyver feltalálója s később mint R. T. a negyvenkettes ágyuk gyártója. Most már nem gyártanak ágyukat, nem gyártanak fegyvereket, de helyette mindent gyártanak, ami a világkultúra előrehaladását célozza. Az esseni Krupp-cég, ma minden elképzelhető gépet gyárt, kezdve az írógéptől, varró-, számoló-, szerszámgépeket, mezőgazdasági gépeket, ekét, kocsikat, autókat, mozdonyokat, darukat stb. Egy pár selyemszövő gépe működés közben mindenki bámulatát megnyerte. Ezt nézve senki nem merné gondolni, hogy ez a gép, amely most ízlést, kultúrát és gyönyört teremt, onnan került ki, ahonnan valamikor emberpusztító gépek indultak útnak. Az electrotechnika kiállítás inkább impozáns volt, mint érdekfeszítő. Ahány cég, annyiféle furfanggal kieszelt villamos készülék amelyekkel a villamosság van felhasználva gyakorlati célra és arra a célra, hogy a közönséget vásárlásra bírja. Természetesen villamosságnak minden téren való kihasználása az utóbbi időben, ezen a kiállításon nagyon bebizonyult. Ma már pl. a konyha vízvezeték csapjára ha egy ilyen villamos készüléket ráhelyezek, ami aránylag nagyon csekély terjedelmű, annak fogantyúját előre, hátra mozdítva a vízvezeték csapjából hideg, langyos, meleg vagy forró víz jön, de ugyanakkor, amikor a csap szelepjét megnyitom. Ez azonban inkább csak a kíváncsi közönség vásárlókészségét fokozza, anélkül, hogy valami különös fontossággal bírna. i Drakula halála | JÁNOS Tummx SyiREÖYHAZAM :M6 ASOAU ej/p;e>Of_>K 1923. náraus 21 Az iparos ifjúság cserkész csapata. Nyíregyháza március 20. Saját tudósítónktól. Néhány hete, hogy a magyar cserkészet elérkezett felállásának tíz éves fordulójához. Nem hagyhatjuk szó nélkül ezt a jelentős eseményt. Tíz év alatt nagy és eredményes munkát végzett a cserkészet az ifjúság körében s hogy hatása és jelentősége a mai napig emelkedőben van, azt mindenki látja, aki az ifjúság életének jelenségeit figyeli. A mozgalom eredetileg nem de tíz év teljesen elegendő volt magyar ahhoz hogyy a legnagyobb mértékben nemzetivé és magyarrá legyen. A mozgalom elsősorban a jellem, másodsorban a testnevelést tűzi ki feladatául. Ez az ideális cél kötelezi a magyar társadalmat, hogy a cserkészetet teljes erővel karolja és pártfogolja és ismerje fel azt a nagy hajtást, amit ez a magyar jövendő kialakulására már eddig gyakorolt és még inkább gyakorolni fog. Ennek a nemes ifjúsági törekvésnek azonban egy nagy hibája van és éppen erre a hibára akarjuk ezúttal felhívni a közfigyelmet. A magyar cserkészet ugyanis teljesen a fő és középiskolák ifjúságára szorítkozik s csaknem teljesen figyelmen kívül hagyja az iparos ifjúságot. Ez nagy hiba és Németországban ez nem így van. A középiskolai cserkészcsapatok külföldön együttműködnek az iparos ifjúsággal,együtt, egymást megértve és támogatva rendezik kirándulásaikat. Ezt nálunk vidéken alig, Nyíregyházán pedig egyáltalán nem lehet látni, hiszen, iparos cserkészetünk — dacára a nagyszámú iparosifjúságnak — mindezideig nincsen is. Igaz, hogyy több helyen megkezdődött már az iparosság bevonása is. A budapesti, debreceni, székesfehérvári csapatok igen szép munkát végeznek. Ez azonban még csak a kezdet kezdete.S félni lehet hogy a mozgalom ez irányban lassanként elhal, vagy nem fog tudni tovább haladni. Ez pedig igen nagy kár volna, mert az iparosság bevonását a cserkészetbe iglen sok komoly érv támogatja. A műveit középosztály a múltban teljesen magára hagyta a magyar iparost. Az intelligencia és az iparosság nálunk, mint két merev kaszt áll egymással szemben, amely két idegen gondolatvilágban él. Ez maga rendkívül szomorú és egészségtelen jelenség, amelynek áldatlan következményeit a múlt években láthattuk leginkább!. Ha meglett volna a két társadalmi osztály között a kapcsolat és közös bizalom, más lett volna a dolgok folyása s a kommunizimusig semmi esetre sem jutottunk volna el. S talán ha a döntő pillanatokban a két tábor megértette volna egymást, ellent tudtunk volna állani külső ellenségeinknek is . Mindez olyan gondolat, amely magyar társadalom nagy rétegeit közelebb hozza egymáshoz, a nemzetet erősíti és honmentő munkát végez. Éppen ezért kell pártolni az iparos cserkész csapatok alakulásának eszméjét, mert ez a mozgalom az, amely képes az ifjúságot közelebb hozni egymáshoz és hivatva van a fennálló ellentétek ledöntésére. Hiszen a cserkészet alapgondolata a bajtársias együttélés fejlesztése és ápolása. Ez megadná a gyakori érintkezés lehetőségét, ahol mindkét fél csak nyerne. Az intelligens középosztály gyermeke megtanulná Jézus Krisztus Új színes film! Női énekkar és harmonium kísérettel. élete, kínszenvedése és halála a Diadal Mozgóban. Kedden és szerdán.