Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-21 / 65. szám

A tavaszi német világvásár. Képek a lipcsei nemzetközi mintakiállitásról. A Nyírvidék számára irta : Kováts Lajos.­­ Leipzig­, március 10. 5 II. A csarnokban, amely több szárnyból áll, ember, ember hátán tolong, minden gyárnak maga a műszaki igazgatója van ott, az ma­gyaráz és mutatja be gépei működését. Fa-és fémfűrész lapokat, acél fűrész korongokat, fogaskerék koszorúkat, kúpfogaskerekeket, csavarmetsző szerszámokat, reszelőket és minden elk­pzelhető vas és acéltárgyak gyár­tását a legrészletesebb magyarázattal bemu­tatják s ahány féle gyár, annyiféle a gyártási módszer, ahogy a gépekkel dolgoznak. Min­den szerszámgépgyár igyekszik a másikat túl­versenyezni, a saját gépei előnyeit feltüntetve különösképen. Egy berlini gépgyár legújab­ban gyártott fúrógépeit állította ki, amelyet igazán mondhatni technikai vívmánynak. Egy aránylag hatalmasnak mondható gyorsfutó­gépe mellé egy öt éves gyereket állított s kis technikus az instrukciókra jobbra-balra a fel, le igazgatta a gép egyes részeit, amely oly könnyedén mozgott, hogy a legkisebb erő keleltt hozzá, mozgásba hozni. A fúró­szerkezetet a gépben elhelyezett villamos mo­tor hajtotta, amely segítségével az igen ifjú vasmunkás egy nyolc centiméter vastag vas­tuskót harminc milliméter átmérettel öt perc alatt keresztülfúrt. Természetesen megfelelő olajhűtéssel. Meg is van szabva az ára bősé­gesen. Háromszázötvenmillió márka illetve 60 millió magyar korona. Ezzel a summával annak idején felépítették a Szt. István csata­hajót, amely bizony jóval nagyobb volt, mint ez a fúrógép. Gőzkalapácsok Igen érdekesek voltak a gőz- és hőlég­kalapácsok, valamint a hideg levegővel mű­ködő kalapácsok csoportja, ahol a legkisebb és legnagyobb gőz és más működésű kalapá­csokat mutatták be működés közben. Egy emberfej nagyságú vastuskót néhány ütés­sel lemez vékonyságra lehet lapítani. Sajnos ennek az igazi érdekességét mathematika nélkül nem igen lehet feltüntetni, de a korláti látszat is eléggé bizonyítja, hogy gya­ér­dekessége mellett mily nagy fontossággal bír a vasiparban a hőerő kalapácsok alkalma­zása. Famegmunkáló gépek különösen a bres­laui Hoffmann-gyártól igen szépek és tökéle­tesek voltak kiállítva. Gyors gatterjei (deszka síelőgép) valóságos közönségtábort tartott állandóan maga körül. Egyéb fajta fűrészelő­gépek nagy választékban vannak még, de egyik sem versenyezik a svéd gyártmányok­kal. Speciális gépekben azonban igen gazdag a kiállítás. Nem volna elegendő egy hónap az öttezes ilyesfajta gépek működését mind végig figyelni. Egy párat említek különös érdekes­sége miatt, amelyekkel sajnos hazánkban egy gyár sem bír. Közönséges ,kis berendezés,­ négy-ötféle gépből áll. Be is mutatják a mű­ködését. Az első gép egy pillanat alatt egy acél lemezt felszel olyan szallagokra, mint amilyenből az órarugók vannak készítve. A második nyílást vág bele, a harmadik hen­gerei között összecsavarja és a negyedik le­köti. Mindez oly gyorsan megy, hogy alig lehet a működést figyelni. Egy nap nyolc óra­ tízezer darab órarugót képes alatt elő­állítani. (Természetesen nem mind csak órák részére, hanem óraművek és más automaták részére is ugyanez megy.) Hal és húskonzerv doboz gyártó gépek mind oly gyorsan működ­nek és tökéletesen, hogy csupa bámulat. Egy gép a lemezeket felvágja egy mozdulatra ötvenet is­, a felszabott lemezek egyenként hengereken mennek keresztül, amely szabá­lyosan összehajlítja, hogy a lemez két vége összeér. Egy másik gép a meggörbített le­mez végeit összekapcsolja és leveri. A követ­kező gép a fedő­lapok részére felkarimázza a pléhhenger végeit, s az utolsó gép az, amely összeállítja a pléhdobozt. Drótszövetgyártó gépezet a reutlingeni Délnémet Művek állítottak szépeket ki külö­nösen rugalmas ágybetétek készítésére. A Schäffer és Budenberg­ cég viszont sok külföldi vásárlót hódított magához üzem­ellenőrző műszereivel. A nagy beton épületből kijövet óriási nyíl mutat egy irányban »Krupp«. Egy egész külön épülete van az esseni Krupp acéltelep­nek. Belépve az épületbe, egy kis szorongás fog el. Miket gyárt és milyenek is hát gyártmányai annak a cégnek, amely nyolc­ a­van évvel ezelőtt még nem sokat érő, kicsiny kis falusi lakatos mű­hely volt, s amely évtize­dek után világhírű acélteleppé nőtte ki ina­sát s országokat segített összerombolni. Fried­rich Krupp az első hátultöltő fegyver felta­lálója s később mint R. T. a negyvenkettes ágyuk gyártója. Most már nem gyártanak ágyukat, nem gyártanak fegyvereket, de he­lyette mindent gyártanak, ami a világkultúra előrehaladását célozza. Az esseni Krupp-cég, ma minden elkép­zelhető gépet gyárt, kezdve az írógéptől, var­ró-, számoló-, szerszám­gépeket, mezőgazda­sági gépeket, ekét, kocsikat, autókat, mozdo­nyokat, darukat stb. Egy pár selyemszövő gépe működés közben mindenki bámulatát­­ megnyerte. Ezt nézve senki nem merné gon­dolni, hogy ez a gép, amely most ízlést, kultú­rát és gyönyört teremt, onnan került ki, ahonnan valamikor emberpusztító gépek indultak útnak. Az electrotechnika kiállítás inkább impo­záns volt, mint érdekfeszítő. Ahány cég, an­­nyiféle furfanggal kieszelt villamos készülék amelyekkel a villamosság van felhasználva gyakorlati célra és arra a célra, hogy a kö­zönséget vásárlásra bírja. Természetesen villamosságnak minden téren való kihaszná­­­lása az utóbbi időben, ezen a kiállításon na­gyon bebizonyult. Ma már pl. a konyha víz­vezeték csapjára ha egy ilyen villamos ké­szüléket ráhelyezek, ami aránylag nagyon csekély terjedelmű, annak fogantyúját előre, hátra mozdítva a vízvezeték csapjából hideg, langyos, meleg vagy forró víz jön, de ugyan­akkor, amikor a csap szelepjét megnyitom­. Ez azonban inkább csak a kíváncsi közönség vásárló­készségét fokozza, anélkül, hogy va­lami különös fontossággal bírna. i Drakula halála | JÁNOS Tum­­mx SyiREÖYHAZAM :M6 ASOAU ej/p;e>Of_>K 1923. náraus 21 Az iparos ifjúság cserkész csapata. Nyíregyháza március 20. Saját tud­ó­sí­tónktól. Néhány hete, hogy a magyar cser­készet elérkezett felállásának tíz éves for­dulójához. Nem hagyhatjuk szó nélkül ezt a jelentős eseményt. Tíz év alatt nagy és eredményes munkát végzett a cserké­szet az ifjúság körében s hogy hatása és jelentősége a mai napig emelkedőben van, azt mindenki látja, aki az ifjúság életének jelenségeit figyeli. A mozgalom eredetileg nem de tíz év teljesen elegendő volt magyar ahhoz hogyy a legnagyobb mértékben nemzetivé és magyarrá legyen. A mozgalom elsősor­ban a jellem, másod­sorb­an a testneve­lést tűzi ki feladatául. Ez az ideális cél kötelezi a magyar társadalmat, hogy a cserkészetet teljes erővel karolja és pártfogolja és ismerje fel azt a nagy ha­jtást, am­it ez a magyar jövendő kialakulá­sára már eddig gyakorolt és még inkább gyakorolni fog. Ennek a nemes ifjúsági törekvésnek azonban egy nagy hibája van és éppen er­re a hibára akarjuk ezúttal felhívni a köz­figyelmet. A magyar cserkészet ugyanis teljesen a fő és középiskolák ifjúságára szorítkozik s csaknem teljesen figyelmen kívül hagyja az iparos ifjúságot. Ez nagy hiba és Németországban ez nem így van. A középiskolai cserkészcsapatok külföldön együtt­működnek az iparos ifjúsággal,­együtt, egymást megértve és támogatva rendezik kirándulásaikat. Ezt nálunk vi­déken alig, Nyíregyházán ped­ig egyálta­lán nem lehet látni, hiszen, iparos cser­készetünk — dacára a nagyszámú iparos­ifjúságnak — m­indezid­eig nincsen is. Igaz, hogyy több helyen megkezdődött már az iparosság bevonása is. A budapes­ti, debreceni, székesfehérvári csapatok igen szép munkát végeznek. Ez azonban még csak a kezdet kezdete.­­S félni lehet hogy a mozgalom ez irányban lassanként elhal, vagy nem fog tudni tovább haladni. Ez pedig igen nagy kár volna, mert az­ iparosság bevonását a cserkészetbe iglen sok komoly érv támogatja. A műveit kö­zéposztály a múltban teljesen magára hagyta a magyar iparost. Az intelligencia és az iparosság nálunk, mint két merev kaszt áll egymással szemben, amely két idegen gondolatvilágban él. Ez maga rendkívül szomorú és egészségtelen jelen­ség, amelynek áldatlan következményeit a múlt években láthattuk leginkább!­. Ha meglett volna a két társadalmi osztály kö­zött a kapcsolat és közös bizalom, más lett volna a dolgok folyása s a kom­munizi­musig semmi esetre sem jutottunk vol­na el. S talán ha a döntő pillanatokban a két tábor megértette volna egymást, el­lent tudtunk volna állani külső ellensé­geinknek is . Mindez olyan gondolat, amely magyar társadalom nagy rétegeit közelebb­­ hozza egymáshoz, a nemzetet erősíti és honmentő munkát végez. Éppen ezért kell pártolni az iparos cserkész csapatok alakulásának eszméjét, mert ez a mozga­lom az, amely képes az ifjúságot közelebb hozni egymáshoz és hivatva van a fenn­álló ellentétek ledöntésére. Hiszen a cserkészet alapgondolata a bajtársias együttélés fejlesztése és ápolása. Ez meg­adná a gyakori érintkezés lehetőségét, ahol mindkét fél csak nyerne. Az intelli­gens középosztály gyermeke megtanulná Jézus Krisztus Új színes film! Női énekkar és harmonium kísérettel. élete, kínszenvedése és halála a Diadal Mozgóban. Kedden és szerdán.

Next