Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-08 / 127. szám
JföÍOTDÉK 1923. junius 8. Erdély elvesztésének története. A gyulafehérvári naggyülés. — Román kegyetlenségek. — A francia becsületszó. — Magyarországot nem a paragrafusok teremtették meg s nem is azok mentik meg. Kóréh Endre székely ref. lelkész Pécsett az Erdélyiek Otthonának gyűlésén rendkívül érdekes előadást tartott Erdély elvesztésének történetéről. Pécsi jelentések alapján a széles körben érdeklődésre számot tartó előadásból a következőket adja közre: Hogyan veszhetik el Erdélyt? — kezdette. — Amikor a háború kiütött, Balázsfalvánál elnézték, hogy a románok vagonszám küldték a fegyvereket Erdélybe. A főispán annyit tett, hogy felkereste a görögkeleti püspököt és azt mondta, hogy »a kegyelmes urat is kénytelen leszek letartóztatni, ha előfordul még..« Nyíltan folyt az oláh propaganda Erdélyben. Kormányhatalmasaink pedig tehetetlenül nézték. Én látva a veszélyt, cikkeket irtam ellenük. A pesti kir. ügyész egyszer magához hivatott: — Az aktákat most lakat alá tesszük, — mondotta — de ha tovább is folytatja ön is melléje kerül.. Ugyanekkor Erdélyben a szász az oláhhal együtt állást foglalt március 15-ének megünneplése ellen. Az utcák feliratai oláh, szász és csak harmadsorban voltak esetleg magyar nyelven olvashatók... Bratianu üzent. — 1918. október 31-én Bratianu üzent erdélyi megbízottja utján az oláhoknak, hogy elérkezett az annexió ideje: készüljenek. — Az oláhok 8000 főnyi kopott sereggel jöttek megszállni Erdélyt. Mackensen ott állt 180000 főnyi fegyelmezett seregével, mellyel fel lehetett volna tartóztatni az oláhokat. Sőt toborozni akartunk székely katopákat, akikkel együtt akkor egy negyedmilliós seregünk lett volna. Erre a főispán azt mondotta, hogy tudom-e, hogy nem szabad jogtalanul toborozni. — Azt feleltem: Magyarországot nem a paragrafusok teremt<fiék s nem is azok mentik meg. Mackensenékkel megállapodtunk, hogy ők feltartják az oláh bevonulást velünk együtt, mi székelyek ennek fejében élelmiszert és szállást adunk nekik — pénzért. Az antant kierőszakolta Mackensen elvonulását. Toborozni már késő volt. Az oláhok nyomultak előre. Berthelot tábornok, becsületrend tulajdonosa, az antant meg a bízottja, stb. kinek szavában hinni akart az ember, becsület szavával jelentette ki, hogy ez csak stratégiai megszállás nem annektálás. A közigazgatás magyar marad. Másnap már az oláhok kidobták a magyar tisztviselőkjeft és románoklat ül tettek helyébe, Berthelot pedig még most is siet szavát beváltani. — December 11-én megjelent a román király 2671. sz. rendelete, melyben annektálta Erdélyt. Tehette, mert hisz az antant már 1915-ben neki adta!! — Az őrült Károlyi az önrendelkezés alapján Gyulafehérváron oláhokból és szászokból álló naggyülést rendezett. Különvonaton szállította őket. — Ezek Magyarország ellen foglaltak állást. Gyulafehérváron 1224 oláh naggyülés keretében kimondotta Erdély elszakadását. Magyarok, székelyek nélkül. Ezerkétszázhuszonnégy ember!! Ezt a határozatot mutatták be az antantnak az oláhok. Károlyiék pedig tétlenkedtek. Ekkor hirtelenében összetoboroztunk 20000 embert. Óriási nagy frontot védtünk velük, de már Erdélyt nem tudtuk megmenteni — Károlyiék miatt. A kommün alatt Friedrich támogatott bennünket. Minden fegyvert nekünk juttatott. Gyönyörűen fel voltunk szerelve. De mi haszna? Kezünkben voltak az Erdélyt megmentő fegyverek, de nem volt muníciónk, mert azt a kommunisták elvitték előlünk. Pedig csak 8000 nyomorult oláhot kellett volna kivernünk Erdélyből!! — A kommunizmus leveréséről is tárgyaltunk az antanttal. Az volt a megállapodás, hogy fegyverszünetet kötünk az oláhokkal s ez idő alatt leverjük a kommünt. A megállapodás a franciák utján történt. Mégis másnap a románok francia lovasság segítségével megtámadtak bennünket. Amikor ezt szóvá tettük, a franciák szemforgatva feleltek: nem tudunk róla. Az antant a románokkal együtt pusztította az országot. Ezt bizonyítja az is, hogy a zsákmány egy,harmad része az antanté lett; amikor Horthy Szegeden kijelentette, hogy felmegy Budapestre s szétveri az egész csirkefogó bolsevista társaságot, minden fegyverét elvette az antant. A menekülő bolsevistákat az antant segitette külföldre. Világos tehát az is, hogy a bolsevisták az antant szolgálatában állottak: — összefoglalva: három ok miatt veszett el Erdély: 1. Egy királyi kiálítvány miatt, melyben megengedték, hogy mindenki válassza meg kormányformáját; 2 az antant hazudozása és 3. Károlyinak az antanttal való cimborasága miatt. Oláh kegyetlenségek Kóréh Endre ismertette az oláh kegyetlenségeket is, melyek között több tragikomédia is van. Pár adatot közlünk belőle: — Majláth püspökre egy oláh tiszt azt fogta rá, hogy bolsevista, mert jót tesz a szegényekkel. Pénzt és kenye ret oszitforgat. A püspök ezért neheztelt s volt a királynál is. Mit sem használt. Egy angol újságiró agent provokatőrösködös irt nála. És amikor a kanonokok összegyűltek imára, összeesküvésnek minősítették és az egész aula papságát megbüntették. Most azt szeretnék Majláthra kisütni, hogy oláh származású. A katholikus és magyar iskolákat nem engedik tanítani. Minden felekezetet üldöznek kényszerítették zsidóságot, hogy zsidó nyelven tanítsanak, a összejöveteleiket nem engedélyezik, stb. Szatmárnémetire kimondták ,hogy német város, mert a »német« szó van benne. Nagybányán a plébános gyűjtést rendezett a szegények számára. Jó példával maga járt elől: »Szent Antal 5000 léi« — irta fel. Utána 40 embert és őt, akik aláirták a gyüjtőivet, letartóztatták. — Harmadnap elfogatási parancsot adtak ki az ismeretlen helyen tartózkodó Szent Antal ellen, ki bizonyára szintén összeesküvő... — A református éneket ,imát, gyűlést megtiltják, az egyházi autonómiát sárba tiporják. Nagy Károly püspöktől lakását elvették, csak egy szobát és egy fürdőszobát hagytak meg beteg feleségének. Panaszra ment a királyhoz. A király vissza is ítélte. Erre a szigurancia még a fürdőszobát is elvette, mondván, itt ő az ur s nem a király. — Marosvásárhelyen az összes papokat elfogták, összeverték, majd egy börtönbe zárták őket. A kolozsvári egyetemet bemutatták az antantnak, mint az ő alkotásukat. A magyar tanárokat elkergették, helyettük tanítókat neveztek ki, akik egy balzsamozásnál a magyar pedellust kérték mutatná meg, hogy kell balzsamozni meg. — Se szeri se száma az üldöztetéseknek, gyilkosságoknak. Végül ismertette a munkásság helyzetét. Erdélyben egyáltalán nem lehet jogrendről beszélni. Ha a munkás akár bérkérdésből kifolyólag sztrájkolt, egyszerűen belelövetnek. Ilyen ott a jogrend. Kóréh Endre tartalmas és lelkeket rázó előadása mély hatást váltott ki a hallgatóság körében. A népszövetség tanácsa hogy léptesse életbe a Ungvárról jelentik: A saint-germaini kisebbségi szerződés kimondja, hogy az Erdőskárpátok vidéke külön tartományt alkot, amelynek a cseh állam keretében autonómiára és külön tartománygyűlésre van joga. A cseh kormány azonban mindeddig nem léptette életbe a ruthén autonómiát, amely a nemzetek szövetségének védelme és garanciája alatt állt A ruthén lakosság több ízben panasszal fordult a szövetséges főhatalmak prágai képviselőjéhez, ezenkívül a ruthén menekültek nevében Illés József és Hodinka Antal adtak be részletes és mindenre kiterjedő petíciót. A petíció azzal a válasszal együtt, amelyet a prágai kormány adott, a nemzetek szövetsége tanácsának legutóbbi ülése alatt a tanács kisebbségi hármas bizottsága elé került. A bizottság részletes jelentést dolgoz ki a ruthénekről. Valószínűleg e jelentés folyományaként Wood angol miniszter a tanács ezidei elnöke levelet intézett a cseh kormányhoz és felhívta, hogy a felhívta a cseh kormányt, ruthének autonómiáját. ruthén autonómia életbeléptetésére tegyen intézkedést és megtett intézkedéseiről értesítse a tanácsot . Ugyanekkor a nemzetek szövetségének főtitkára elhatározta, hogy a helyszínen tanulmányoztatja a ruthén helyzetet. Evégből Pablo de Ascrate professzort küldötte a ruthénföldre. Ascrate a granadai egyetem közgazdasági jog tanára és a főtitkárság kisebbségügyi osztályán az utódállamok kisebbségi ügyeinek előadója. Ascrate professzor kötelessége, hogy az Erdőskárpátok egész területét bejárja és a lakosság minden rétegét és minden kívánságát megismerje. ILYEN ELLEG MÉM VOLT! Fosslols világa az amerikai filmgyártás csodája. Bemutatja pénteken, szombaton és vasárnap AZ APOLLÓ. Kellemes, üdítő szórakozóhely a Színházi vacsorák ! — Bocskay-kert Esténkint Damu Béla zenekara hangversenyez. Kitűnő fajborok, elsőrangú konyha — Színházi vacsorák !