Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-08 / 55. szám

4 KS'.Wl JÍTÍKSRIDÉK tásánál fogva alkatrészévé vált a magyar történelemnek, mint annak egyik ébresztő, tisztító s megter­­mékenyítő ereje. S Jókai mindezt annál is inkább megtehette, mert Jókainál minden magyar; magyar a lelke, magyar a lelkesedése, magyar az elbeszélő ereje, magyar a humora; egy jám­bor s naiv nép természetes jósá­gának, hitének, mesélő hajlamának, játszi jókedvének a visszfénye. A vallásos Jókai. Költészetének alapvonása az ide­alizmus és erkölcsi tisztaság. Jó­kai különben istenfélő, vallásos lé­lek volt, aki minden fűben, fá­ban, virágban, élete eseményeiben s a történelem fordulataiban ott látta a »látható Istent« s aki — mint fogadott leánya elbeszéli — »öreg napjaiban is összetett kezek­kel« a kis gyermek és a nagy zseni teljes bizalmával imádkozott Iste­néhez*. Az ő írásaiból ugyan soha senki nem szívott magába m* telyt, de nemes felbuzdulást min­denki, aki valaha csak olvasta. Nem ugy, mint az u. n. modernek írásaiból, akik sokszor az élet ár­nyékaiból csinálnak alapszint s kö­rültáncolnak egy-egy mocsarat s annak bűzös kigőzölgését hajtják a lelkek felé mételyül, olyan ala­kokat öltöztetvén fel nem egyszer a hősiesség tetszetős mezébe, akik­nek inkább az elmekórtan, vagy a bűnügyi statisztika lapjain volna helyük, de nem a költészetben. Érdeme az is Jókainak, hogy a magyar nemzet homloka körül ra­gyogó dicsfénykoszorút még ra­gyogóbbá tette. Mert hiszen az ő lelkéből kivillanó fénysugarak ha­zája határain tul is elhatottak s a külföld minden müveit nemzete sietett müveit a saját nyelvére le­fordítani, igy hódolván az ő nagy zsenijének. Jókainak nemcsak szűkebb ha­zája szivében, hanem az egész vi­lág legnagyobbjainak Pantheonjá­ban is örökre van biztosítva he­lye. Az egész nemzet olvasta Jókait. Jókait bírálói többször ócsárol­ták, de a magyar nép áhítatosan ült le lábaihoz, hogy hallgassa az ő bűbájos meséit. S éppen abban is rejlik Jókainak egyik, nemzeti szempontból szinte megbecsülhe­tetlen érdeme, hogy megtanította nemzetét olvasni s belopta a ma­gyar könyvet olyan helyekre is, ahol azelőtt az nem igen volt ott­honos: az egyszerű nép viskóiba s az előkelő szalonok asztalaira, amely utóbbiakra, sajnos, Jókai előtt legfeljebb ha a külföld diva­tosabb írói tudtak beférkőzni; egy­részt azért, mert akkori arisztok­ráciánknak jókora része alig tu­dott magyarul s ha tudott is, csu­pa előkelősködésből magyar köny­vet nem olvasott. Jókai azonban szíven ragadta és magával ragad­ta a magyart s rövid idő alatt ifjú és öreg, egyszerű ember és palo­ták lakója hódolója lett. Jókai és az ifjúság. S én mindezen hatásai között talán annak örülök legjobban, hogy Jókait a magyar ifjúság an­­nyira szereti. Méltóztassanak meg­nézni az ifjúsági könyvtárak pol­cait, ottan Jókai könyvei a legel­nyűttebbek, mert a legforgatottab­bak. Jókai az ifjúságnak legked­veltebb olvasmánya. És én addig nem féltem sem a magyar ifjúsá­got, sem a magyar hazát, amig ez igy leszen, mivelhogy Jókai szel­leme olyan érzelmeket fog benne kifejleszteni, amelyek amazt a rom­lástól óvják meg, emezt pedig fel­emelik. Kívánatos azért, hogy min­den társadalmi tényező fogjon ös­­sze e hazában és tegye lehetővé azt, hogy Jókai művei mindenkinek megközelíthetők legyenek s minél szélesebb körben olvashassák azo­kat. Jókairól nem elég csak be­szélni, hanem olvasni kell őt. Mert Jókai nemcsak a maga korában volt aktuális, hanem aktuális ma is. Aktuális nemcsak azért, mert a magyar ma az ő koráéhoz ha­sonló fájdalmak és kétségek közt vivődik, hanem főkép azért, mert a regényei — akár a történelem­ből, akár a modern életből vette is tárgyukat, — a magyar léleknek, a magyar életnek, a magyar jel­lemnek, a magyarság küzdelmei­nek, vágyainak és reményeinek életteljes tükrei. Az ő lelkéből ki­lobogó láng mindig alkalmas lesz arra, hogy mellette a magyar szív felmelegedjék s az nékie a jö­vendő útjait megvilágítsa. Jókai szellemének eljövendő hatása. És én azt hiszem, érzem, tudom, hogy Jókainak még szerepe lesz a magyar nép történetében; azokat a fájdalmakat és kétségeket u. i., amelyek ma e hon fiainak lelkét őrlik, csak az a szellem fogja el­oszlathatni, amelyet Jókai kilehel; aminthogy a magyar hazát is csak azok az erények fogják a porból kiemelhetni, amelyeknek Jókai egyik apostola és megszemélyesítő­je. És én, amikor ma hálával bo­rulok le a népek és nemzetek sor­sát igazgató Úristen előtt azért, hogy Jókait nekünk adta, semmit sem tudnék nagyobb buzgósággal­­ kérni a jó Istentől, mint azt, hogy tartsa meg a magyar nép lelkében a Jókai iránt való hajlandóságot, hogy mindig szeresse, mindig szí­vesen olvasgassa az ő munkáit, amelyekből kiáradó szellem annak idején egy rombadőlt világot ál­lított már talpra; mert ez a szel­lem rést fog ütni majd az elibénk tolt poklok kapuin s a magyar nemzetet újra odaemeli arra a di­csőséges magaslatra, amelyről go­nosz ellenségei lerántani töreksze­nek, de amelyen állanra érdemesi­tik őt ugy kiváló erényei, valamint sok-sok szenvedése is. Ugy legyen! A Petőfi-Társaság üdvözlete Percekig zúg a taps a túláradó sziv érzése csattan benne, mikor Paulik­­ János beszédének magával ragadó fináléja elhangzik. Utána Czóbel Minka költőnő, a Petőfi-Társaság tagja tolmácsolja lelkes szavakkal a Petőfi Társaság köszö­netét és üdvözletét Nyíregyháza város minden szépért lelkesedő kö­zönségének a Jókai ünnep alkal­mából, majd dr. Vietórisz József, 1925. március 8. a Bessenyei Kör irodalmi szakosz­tályának elnöke hajtja meg a Bes­senyei Kör lobogóját Jókai szelle­me előtt. Bessenyei — mondotta — a nyugati műveltségbe kapcsolta a magyarságot, Jókai többet tett, ő a nyugatot készítette hódolatra a magyar géniusz előtt. Most dr. Bencs Kálmán polgár­i­mester felkéri a város főjegyzőjét az ünnepi közgyűlés határozati ja­vaslatának előterjesztésére. A köz­gyűlés nagy figyelemmel hallgatja meg Szohor Pál főjegyző remekbe készült előterjesztését, amelyet már tegnapi számunkban közöltünk. A képviselőtestület lelkes éljennek fo­gadja a határozatokat, amelyek s­zerint a város beszerzi Jókai mű­­­­veit és a rávonatkozó értekezéseket a polgári fiú iskolát Jókairól ne­vezi el s 50—50 aranykoronás pá­lyadijat tűz ki a város középiskolái­ban az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán c. Jókai-regények szabolcsi és nyíregyházi vonatko­zású méltatására. Dr. Bencs Kál­mán Isten áldását kéri szerencsét­len hazánkra s e buzgó fohásszal véget ér a "gyönyörű ünnepség, amelyen Nyíregyháza város lobo­gója" meghajolt a magyar géniusz csodálatos inkarnációja, Jókai Mór szelleme előtt. A várost Komárom és Budapest székesfőváros táviratban üdvözölte a Jókai-ünnep alkalmából. harisnyák ésszakiMM Mindenütt kapható: 671-10 Kerékpáros rendőrök lesznek nyíregyházán. Állandóan mozgó járőrök őrködnek majd a nyilvános kertek fölött. Nyíregyháza, március 7. Saját tudósítónktól. Tudvalevő, hogy a szanálással kapcsolatban a rendőrség létszá­mát is csökkentették, aminek az lett a következménye, hogy most alig lehet egy-egy rendőrőrszemet látni az utcán és tereken. Ha pedig nincs rendőr, akkor nagy a rendetlenség, mert a mi közönségünk még nem olyan fe­gyelmezett, hogy ő maga is hoz­zájárulna a rend föntartásához. Ha­nem vagy kínai közönnyel tű­ri a rendbontó elemek garázdálkodását vagy pedig maga is rendetlenkedik. A város főterét, valamint a Bes­senyei teret is most hozzák rend­be. A Károlyi- és Dessewffy-terek Széchenyi-út felé eső részeit is most akarják köröndszerűen kiké­pezni. Néhány hét múlva megje­lennek majd a városi kertészek is, hogy színpompás parkot varázsol­janak néhány nap alatt a város ko­pár kertjei helyére. Kárbaveszett fáradság. A nagy fáradsággal, gonddal és az adózó közönség nehéz millióival létesí­tett közkerteket vandál lábak ti­porják le a testnevelés hibásan ér­telmezett kultuszának cégére alatt. A futballozók a Dessewffy- és Károlyi-tereket sem kímélik meg s nincs senki, aki megakadályozná ezt a felháborító vandalizmust. A közönségnek magának kell te­hát vigyázni a nyilvános kertek épségére és testi fenyítékben ré­szesíteni azt a haszontalan és ne­veletlen gyerkőcöt, aki tanulás he­lyett ilyesmivel tölti idejét. A mai felnőtt nemzedék is futballozott gyerekkorában, de nem az utcán és a parkokban, hanem kint a vá­sártéren, a szabadban, ahol nem törték be senkinek az ablakát és senkinek sem sározták be a ruhá­ját. A nyíregyházi állam rendőrkapi­pitányság már régóta felterjesztést tett a debreceni kerületi kapitány­sághoz, amelyben kerékpáros rend­őrök rendszeresítését kérte. Egy­pár ilyen kerékpáros őrszem né­hány perc alatt bejárhatná a vá­rost és megakadályozhatná az eset­leges rendzavarásokat s ellenőriz­hetné a nyilvános kerteket is. A felterjesztésre mindezideig nem jött válasz, de reméljük, hogy ezt az égetően fontos kérdést hama­rosan meg fogják oldani. A CSATA (La Batdlie) Szombaton, vasárnap A német filmgyártás remeke. ismét jön az Apollóba szerdán, csütörtökön 5, 7 és 9 órakor. Jegyeztessen elő jegyeket! Szenzációs attrakció! (Tatjána hercegnő) A német filmgyár­tás remeke. Dánit ide,» fát sze­­­rH­l/l. net takarít meg, ha háztartásá­ban kizárólag 12 °/o tiszta alumíniumból készült „PREf­O" ALUM­II­IUM FŐZŐEDÉNYEINKET használja! Könnyen tisztítha­tók, lúgban kifőzve megtartják eredeti matt ezüst színüket, tartósak, higiénikusak, olCSók ! 20 darab korona, 1,100.000 részletre is! Régi, használt alumínium edé­nyeit megfelelő ráfizetéssel ,,Prem­o" edényeinkre becseréljük „Premo" minden edénybe bevésve . Áru- és Gépkereskedelmi Társaság Budapest, V., SzemélyköV­ utca 16. Telefon: 94 07 913 10

Next