Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-10 / 58. szám

1921. március 10. A műkedvelő hölgy szereplése azonban nem felelt meg a hozzáfű­zött várakozásnak. Ő maga érezte ezt és az előadás után ked­ is vétlenül vonult vissza öltözőjébe. Jó barátja, a zenekritikus igyeke­zett őt vigasztalni és a következőket mondotta a meglehetősen mofett hölgynek: Nagyságos asszony, ne bu­suljon. Ha­ nem is volt elég tiszta a Cé-je, annál szebb volt a Há­ja. AZOK AZ ÁTKOZOTT BILLEN­TYŰK­ V. B. barátom meséli. Liszt Fe­renc annak idején látogatást tett Kalocsán, ahol Hajnald Lajos érsek vendége volt­ az ottani zárda le­ánynevelő intézetében. A tanárnők természetesen sorra felvonultatták a jól zongorázó leánykákat a nagy mester előtt, aki "érdeklődéssel h­all­gatta azok produkcióját. "A nagy lámpalázzal küzdő bakfisok persze sok gikszert csináltak. A főnöknő meg is jegyezte: - Bocsásson meg kedves mester tanítványaim hibáiért. Azért van­nak nagy zavarban, mert egy ilyen nagy művész előtt kell játszaniok. A hibákon nem csodálkozom, mondotta mosolyogva Liszt Ferenc, olyan közel vannak egymáshoz a billentyűk. MESSZE VAN-E MÉG PERKÁTA? Fáradt vándor halad­ az ország­úton. Szekér poroszkál utána s ami­kor utóléri, megállítja és megkérdi a rajtaülő gazdaembert: Messze van-e még Perkáta? — Hát bizony vagy 10 kilométer­nyire. Megengedi, hogy felüljek a szekérre? Szivese­n, feleli a paraszt s az­zal kettecskén kocsikáznak tovább. Már jó ideje mehetnek, amikor az idegen ismét megkérdezi: — Mennyire lehet már az a Per­káta? Hát bizony most már van vagy húsz kilométerre. Könyvismertetés. Az első teljes magyar útikönyv Svájcról. A külföldre utazó magyar, ha bármilyen tökéletesen is felszerelte útibőröndjét, egy fontos, sőt nélkü­lözhetetlen kellékét az utazásnak eddig mégsem vihette magával. — Nem volt magyar nyelvű útikönyv arról az országról, ahová utazott. Megér­kezett ismeretlenül és idegen­nyelvű, útikönyvekből volt kénytelen tájékozódni mindazokról, amit tud­nia kell, hogy otthonosan mozog­hasson abban a városban, üdülő­helyen,­­ ahová utazott. Ennek az anomáliának megváltoztatására ala­kult meg a Lloyd könyvek kiadó­vállalata, amely most adta ki az első kötést Svájc­ról, ahová a sta­tisztika kimutatása szerint évenként 18—20.000 magyar utazik üdülni, sportolni, az első magyar nyelvű részletes, megbízható és pontos úti­könyvet. A Lloyd útikönyv egye­síti "magában a "német bedekerek megbízhatóságát és teljességét az­zal a magas irodalmi színvonallal, amellyel eddig egyetlen külföldi útikönyv sem dicsekedhetik. Aki Svájcba szándékozik utazni, annak nélkülözhetetlen barátja a Lloyd úti­könyvek Svájcról szóló amelyben minden benne van kötete, és amely "kényelmesebbé, olcsóbbá és otthonosabbá teszi az életet Svájc­ban minden magyar számára. Min­den, városa, üdülőhelye és féri sport­helye a legapróbb részletekig meg­található a Lloyd útikönyvében, amely 400 oldalon, 170 gyönyörű képpel, 12 részletes térképpel, erős MMHfpi vászonkötésben, zsebben hordoz­ható n­ormájával elmaradhatatlan társa lesz a Svájcba utazó magyar utazóközönségnek. A Lloyd svájci útikönyve 9 pengőbe kerül, minden a könyvkereskedésben és a pályaud­varokon is kapható, de megrendel­hető a Lloyd könyvek kiad­óhiva­talár­nál"(Budapest, V., Arany János­ ut­ca 15.) is. «tuH»»» H* a földmivelésügyi miniszter talajjavítási akciója 800.000 katasztrális hold szikes föld megmentésére. Ötéves kamatmentes hitelt kapnak és tizenöt évig adóked­vezményben részesülnek a talajjavító gazdák. (A «Nyirvidék»» tudósítójától). A földmivelésügyi­ miniszter mészszegény, kötött, szikes terüle­­­tek megjavítása ügyében rendeletet intézett Szabolcs vármegye alispán­jához, amelyben bejelenti, hogy a törvényhatóság területén állami támogatásban fogja részesíteni azo­kat a gazdákat, akik mészszegény, kötött,­ szikes talajukat meszezés­sel megjavítják. Ezeket a talajokat, mint a kísér­­­letek bebizonyították, a Treitz-féle meszezési eljárással feltétlen bizo­nyossággal meg lehet javítani.­­ Ugyancsak megállapították, hogy a már egyszer megjavított szikes szán­tóföld rendszeres mivelés és ok­szerű trágyázás esetén többé el nem szikesedik, el nem romlik és a ter­més katasztrális holdankint 3—4 mázsával emelkedik. A talaj­javítási akció során a földmivelésügyi mi­niszter közel nyolcszázezer katasz­trális holdnyi területet akar meg­javíttatni. A javításhoz szükséges nyers­anyagot (cukorgyári mésziszap, mészkőpor vagy mésztufapor) első­sorban a 300 holdnál kisebb bir­tokon gazdálkodóknak (bérlőknek) központilag meg fogja a miniszter s szerezni s azt a birtokukhoz legkö­zelebb eső­­ vasúti állomásra, vagy kívánságukra a vasúti nyíltpálya azon szelvényére, mely földjükhöz legközelebb esik, elszállíttatja. Az állami támogatás két irá­nyú lesz: 1. A­ gazda a költségekhez kat. holdankint 40 pengővel fog hozzá­járulni és gondoskodni a vasúttól való elfuvarozásról kell a és a mésznek szántóföldjén való szét­szórásáról. Az esetben pedig, ha a mészanyag nyilt pályán lett ki­rakva, viseli a m. kir."államvasutak e i­imen felmerült önköltségeit is. 2. A javításnál felmerülő összes költségeket — kivéve mégis a javí­tási anyagnak a vasúttól való elfu­varozás és szétszórása, valamint a talajelőkészítéssel járó s mindkét esetben a gazdát terhelő kiadáso­kat — előlegezi a miniszter oly módon,­­hogy azt a gazdák öt évig kamatmentes­ hitel gyanánt élvezik, a hatodik évtől kezdve azonban a kölcsönért öt százalékos kamatot fizetnek. Ugyancsak a hatodik évtől (tíz év alatt évi egyenlő rész­letekben lesznek kötelezve a köl­csönt a gazdák visszafizetni. A megjaví­ott szikes szántóföldek­nek a megjavítás előtt megállapí­tott földadóját az állam 15 éven belül nem fogja felemelni. Az állami sziklatalajjavítási ak­cióval kapcsolatban a földmivelés­ügyi­­ miniszter a belügyminiszterrel egyetértőig elrendelte," hogy az al­ispán utasítsa az érdekelt "községi, városi elöljáróságot, hogy írja ös­­­­sze azokat a kisbirtokosokat, (bér­lőket), akik a szikes szántóföldek meg­óv­­ására irányuló álami akció­ban résztvenni szándékoznak. Azokról, akik a kat. holdankinti 40 pengős hozzájárulást fizetik, a hozzájárulási költségeket szedje be, az így befolyt összegeket a köz­ség pénztárába­­ ideiglenesen helyez­ze el, majd pedig hetenkint az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet legközelebbi fiókjába, jegyzék mel­lett, elismervény ellenében szállítsfi be. Ugy azokkal, akik a kamat­mentes kölcsönt veszik igénybe,­­ mint­ pedig azokkal, akik a hoz­zájárulást fizetik, a kötelezvényt 2 példányban írassa alá. A jelentkezési határidő március 31. A mészpor szállítása kizáró­lag zárt vonatokban 1928. május 1-től kezdve lehetőleg olyan idő­szakban fog történni, amikor a gaz­da a mészpor elfuvarozására a leg­jobban ráér. Hogy veszett el és hogy került meg néhány óra múlva Nyíregyházán a tállyai tanítóné aranykarkötő órája? Két vitéz közreműködésével kapta vissza a Kossuth-téren elvesztett aranyórát. ( "A «Nyirvidék» tudósítójától.), Az elegáns, finom művű arany­karkötő órácska egy napi históriá­járól számolunk itt be a követke­zőkben :­­ Az aranyórácska karkötőjével együtt ott csillog a Kossuth­ tér ut­ján. Tulajdonosa, Orosz Antalné, tállyai tanítóné ejtette le anélkül, hogy észrevette volna. Az órát egy vitéz látja: Vitéz Pálházay nyugal­mazott tiszthelyettes. Felveszi, nézi, keresi az őrszemes rendőrt. Ott áll a Kossuth téren, ő is vitéz, Vitéz Borbély a neve. Vitéz Pálházay oda­siet a rendőrhöz, átadja az órát. Ez történik háromnegyed 12 órakor. A toronyóra is, a női karkötőóra is ennyit mutat. Néhány perc múlva az óra a rendőrkapitányságra kerül. Fél 4 órakor délután már újra ott csillog tulajdonosa csuklóján. — Oláh Miklósné negyed 12 órakor járt a Kossuth-téren. Világosan emlékezik, amikor összeigazitotta a karkötő óráját a róm. kath. tem­p­i fom órájával. Ezután különböző üz­letekben járt, vásárolt. Egy órakor vette észre, hogy nincs az arany­óra a csuklóján. Sietv­e­­ visszain­dult azokba az üzletekbe, ahol az imént megfordult. Amint az Un­gár-féle áruházban is érdeklődik, nem hagyta-e ott óráját, az üz­letben megszólal egy gyerek: — Nagyságos asszony kérem, én tanúja voltam, amikor" egy helyettes átadott egy aranyórát tiszt­a rendőrnek. Ennek a tanúnak szava után in­dulva jutott az órája után bánkódó asszony az állam­rendőrségre, ahol nagy örömére a központi ügyeletes a kétségtelenül megállapítható tu­lajdonosok át is adta az arany kar­kötő órát. Két vitéz közreműködés se volt a szerencséje az aranykar­kötő óra tulajdonosának. Egy nyíregyházi esszém volt gazdájának számlájára vásárolt. (A «­Nyirvidék» tudósítójától.) Gajdos Erzsébet nyíregyházi cse­léd egyik volt gazdájának nevével visszaélve, vásárlásokat eszközölt. Előbb húst vett, pecsenyét készí­tett és azt jóízűen elfogyasztotta. Később betegen a kórházba került, ahol elgondolta, hogy egy kis cse­megét, likőrt hozat magának. Húsz pengő értékű csemegét, likőrt ho­zatott volt gazdája szám­lájára és a likőröket is elfogyasztotta. Be­csípett tőle. A csalás azonban ki­ is derült. Gajdos Erzsébetet letar­tóztatták és átkísérték az ügyész­ségre. ­Schopenhauer születésének száznegyveedik évfordulója 1928-ban a nagy mester műve épp oly érintetlenül áll az egész művelt világ előtt, mint akkor, ami­kor megírta, annak ellenére,­­hogy azóta a természettudomány­ és a technika óriási haladásával kar­öltve, a bölcseleti rendszerek gom­bamódra szaporodtak. Schopenhau­­­er Kant iskolájában nőtt ki és a német filozófiában a kritikai ide­alizmus befejezésének tekinthető.­­ Harminc éves volt, mikor élete fő­művét, a «Die Welt als Wille und Vorstellung»-ot megírta. Főműve száz évvel­­ ezelőtt jelent meg (a kiadókkal elkeseredett harcot kel­lett vívnia, ahoig a könyv megje­lent), é­s a benne lefektetett világ­szemléleti és i­meretelméleti prin­cípiumok a maguk teljességében ma is változatlanul fennállanak. Filozófiai értelemben vett mély­ségesen vallásos ember volt, áthat­va attól a gondolattól, hogy nem a képzetek, a színek, a vonalak és akkordok játszi világa a létező vi­lág, hanem az, ami emögött a játék mögött örökön örökké változatla­nul egy: az Isten. Természettudo­mányi alapon irt filozófiai művein ugyan itt-ott korrektúrát eszközölt az idő, de Schopenhauer mély be­látása és nagyszerűsége mellett val­ az a tény, hogy a huszadik század legmodernebb filozófus-fizikusa, Albert Einstein, szintén három ka­tegóriával számol, a térrel, az idő­vel és az okszerűséggel. Nyugod­tan mondhatjuk, hogy a schopen­haueri dualizmus matematikai iga­zolást nyert, még akkor is, ha Ein­stein csak a kauzális világgal foglal­kozik, megmarad fizikusnak és a fi­zika fölébe nem épít filozófiai rend­szert. Világunk a tér és az idő vi­lága és ez a kettő az okszerűség komponense. Ezt állapította meg Schopenhauer filozófiai alapon él ,ezt állapítja meg fizikai alapon ma Einstein, száz évvel Schopenhauer főművének megjelenése után. Ez a tény egymaga igazolja, hogy Schopenhauer gondolatai nincsenek alávetve a mulandóságnak és örök igazságot jelentenek. — Új tánctanfolyam Nyíregyhá­zán- Tisztelettel értesítem Nyíregy­háza tánckedvelő ifjúságát, hogy folyó hó 19-én, hétfőn este 8 óra­kor a Munkásotthonban (Bujtos­ u. 48.) új tánckurzus nyílik meg, a kezdők és halaátók részére. Egy kur­zus 6 hétig tart. Tandíj: személyen­ként 12 pengő. A tánckurzuson el lehet sajátítani az összes magyar és modern táncokat, így a Charles­tont, Tangó 1928., Black­botton, Boston stb­. táncokat Már most­ Be­iratkozhatunk a Munkásotthonban. Kivánatos a mielőbbi jelentkezés mert a tanfolyamot csak kellő szá­mú jelentkezővel nyithatom meg. Szíves érdeklődést kér : Schiltzmayn Árpád okl. tánctanár. Vasárnap próbabál. j

Next