Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-02 / 199. szám

Nyíregyháza, 1928. szeptember 2. * Vasárnap XLIX. évfolyam, 199. szám £tőfizetési árak helyben és vidéken: Így Mr« 2­50 pengő. Negyedévre 7­60 pangd,­­gfetisstviselftknek és tanitóknak 20»/• engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT SZÁM. Telefon­szám 139. Postachequa 2 SGS& Kéziratokat nem­ adunk vissza. IIIN­EIWI lilll 1HIIIIIWIIIMHWIIHII lilllll—IIINIBIIHHIMIIII* lllll ^­mmmmmmmmm.­­sBam A magyar alkotmány és közművelődés őserejének és szép­ségeinek román tolmácsolója. Irta: Bökényi Dániel. Szemleútról érkeztem haza. Igen megnyugtató, felüdítő kirándulás­ban volt részem. Kirándulást tet­tem a lélekben nagy, lelki eré­nyekben gazdag nagy Magyaror­szágba, melynek terein honolt a szabadság, virágzott a jóság, élt a szeretet. Ma kihalt begyepesedett a szabadság, minden: jóság, szeretet sírhalma. Bekalandoztam a régi tájakat. Még a tivornyás tanyák fészkeit sem mellőztem. Leckét hallgattam államférfiaktól, íróktól, költőktől, nemes és vitézlő férfiaktól ott, — azokon a helyeken, ahol a társa­dalmi élet, minden vonatkozásai­ban és törvényszerű alakulataiban — áldásként élvezte a magyar köz­művelődés szépségeit. Bessenyei, Vörösmarty, Arany, Tompa, Petőfi, Liszt, Munkácsi, Benczúr, Zichy, Széchenyi, Deák, Kölcsey, Jókai, Kossuth és még sokan, nagyon sokan szépségei, erősségei voltak a magyar életnek. Vihar támadt, mely átcsapott a békehordozó nép földjére. A fel­csapott lángcsóva hamuvá per­zselte a békeszerető nép házatájé­kát. Innen, erről az avarba sodort tájékból léptem szemleútra főkép­pen azért, hogy megtudjam: vajjon csakugyan olyan hibáktól terhelt nép voltunk, a­miért Trianonban olyan borzasztó ítéletet mondhattak ki fejünkre? Beléptem Moldován Gergely egyetemi professzor műhelyébe. Vizsgálati műszereivel­ tett meg­állapításai, matematikai pontosság­gal igazságot mérők. A régi Ma­gyarországot 1848. április 1 i-ike óta csak állampolgárok lakták. Érdekes útirajzot lehetne írni az 1848. április 1 i-től 1920. .4-ig terjedő életszakaszról. junius Csak hetvenkét esztendő. És mennyi őrület fér el benne.. De hallgatom a magát büszkén románnak valló nagy jellemet. Nemzetiségi kisa­játitásokkal országot, államot el­gondolni nem lehet. Telepesek, be­vándoroltak nem igényelhetnek ál­lamot az államban. épitéshez hasonlitana Bábel-torony ez az or­szágépités. Szembe helyezkedik a tudós fér­fiú a bukaresti oláh ifjak emlék­iratával. Tiltakozik az azokban foglalt hazug beállitások ellen. Még a tizenharmadik évét élik a török fennhatóság alul történt felszabadulásuknak és dölyfösen, felszabaditójuk ellen kezdenek ar­cátlanul intrikálni. A balkáni szár­mazású erdélyi, havas­alföldi oláh nem áll faji rokonságban a nyu­gati latinokkal. Moldován meg­állapítása: «A román történészek összekutatták eddig a világ könyv­tárait, a görög írókat fenekestől felforgatták, de nem kaptak egyet­len emléket sem, a­mely a dáciai eredetűség mellett szólana. A ro­mán nyelv alakulási processzusa ismeretes, minden egyes törvényét és szavát ismerjük, minden szónak eredete tiszta már előttünk és nyelvben sem kapunk egyetlen em­­­léket sem, a­mely dáciai eredetisé­günket dokumentálhatná*. A gall és talián néptörzstől így tehát messze esett a kolati oláh származás fája. A történetet megtéveszteni nem lehet. Csökönyösen ragaszkodni me­sékhez, hazugságokhoz, tisztán taktikából és politikai okokból — nem válik egyetlen népfajnak sem előnyére. Miért nem követelik maguknak a félvilágot, nemcsak Erdélyt, — mert hisz a rómaiak a félvilágot bírták. így leckézteti a tudós oláh professzor a tanulástól erdélyi iszo­nyodó ifjakat: — «A míg ti nem­zeti fejedelmeitek alatt voltatok görögök és szlávok és légmentesen zárkóztatok el az európai civili­záció elől, addig mi a magyarok oldalán kultiváltuk saját nemzeti nyelvünket és élveztük a nyugati civilizáció áldásait.* A mi kötelességünk «semmi más, mint meghajolni az igazság előtt, elismerni a tényeket.» A tény pedig az, hogy a magyar kultúra többet tett éret­tünk, mint amennyit mi magunkért összesen s hogy a szláv, és görög befolyásnak keserű emlékeknél, rabszolga­láncoknál egyebet nem köszönhetünk. Ne legyünk háládat­lanok, körmönfont hazudozásokkal ne bolonditsuk el magunkat és Európát, mert utótérnek és szé­gyenkeznünk kell. (L. dr. Moldo­ván Gergely: A ROMÁNSÁG politi­kai, történelmi, néprajzi, nyelvé­szeti közlemények I. köt. 19. 1.) A magyar nemzet 1848-iki tör­vényei felszabadították a jobbágyo­kat elnyomottságukból. Az oláh eldobta magától a szerencsét. A császár és Bécs közelebb férkőzött szivéhez ,am­it a király és Buda­pest.» Mit nyert cserébe ez álnoksá­gáért? Jánku a főbünös megőrült. Bolyongva járta be a havasokat Topánfalvától Kőrösbányáig és­ huszonöt esztendőn át vándorolt, mezítláb, rongyosan s őrültségé­ben nem fogadott el alamizsnát forradalmi híveitől — csak a ma­gyartól. Az európai (1878) hatalmak Románia függetlenségét egyedül azon föltétel alatt ismerték el, ha az európai civilizáció számára kapuit nyitva tartja. Polgári és politikai jogegyenlőség; közhivata­lok, tisztségek és méltóságok vi­selése; hitvallás szabadsága és külső gyakorlása biztosítva lesz ugy az állam honosai, mint a külföldiekre nézve. (43., 44. cik­kely.) És mit lát Európa ? Ennek az ellenkezőjét. Már Trianon előtt, de a berlini be­cikkelyezés után, a görög és római katholikus vallás ellen agitáltak lapjaikban. A vizitációra menő ref. püspököt rendőri felügyelet alá helyezték és nem ismerték el senki részéről azt a jogot, hogy állami kedvezményekben részesül­jön, ha nem tartozik a görög ke­leti rítushoz. Magyarországban vallás előtti egyenlőséget, tehát szabad vallás­gyakorlatot élvezett mindenik nem­zetiség. Állami segítéssel és gaz­dag hozzájárulással. A világkatasztrófa előtt ha Mol­dován Gergely igehirdetése hatja át az államfők lelkét, egészen más­kép dől el minden. Lázítók lefüle­lése nyugalmat teremtett volna min­denütt. Moldován tanítása szerint: németnek más polgári kötelessége a van Berlinben és más Bécsben; a szlávnak más Szentpéterváron, más Szófiában és más Belgrádban; a más a töröké Stambulban és más Dobrudzsában; az angolé London­ban és Newyorkban; a spanyol­nak Spanyolországban és Brazi­liában. A románnak is más a pol­gári, alattvalói kötelessége Buko­vinában, Besszarábiában, Macedó­niában, más nálunk és más Romá­niában. A szétszórt elemeknek egy központon való egyesülése le­het óhajtás, lehet ideál,­ de a pol­gári, az alattvalói kötelesség min­dig kötelességnek marad s a­ki ezen kötelesség ellen vét, az a leg­nagyobb bűnt követi el. A bűnöző román liga fejére ki lehet­­ mondani az ítéletet. Magyar­országon a román nép nyugodt és csendes vallását szabadon követ­hette, nyelvét beszélhette, kultú­ráját állami támogatással te; senkinek még a haja fejthet­szála sem görbült meg azért, mert nem volt magyar. Gazdasági egységben élt itt magyar a ruténnel, románnal, né­­­mettel, tóttal anélkül, hogy sovi­nista érzelmével ezer esztendő alatt keresztül gázolt volna rajtuk. Az amszterdami olympiádokon világbajnokságot nyert a magyar kardjával, ezer esztendős államéle­tével pedig rászolgált arra, hogy Európa hatalmasai a legnagyobb elismeréssel legyenek iránta és szabadítsák meg erényeiért a tria­noni ítélettől, hiszen román állí­totta ki róla a legszebb működési bizonyítványt. AZ ISKOLAI ÉV KEZDETÉRE gyermekcipőket és patentharisnyákat a legjobb minőségben és legolcsóbb árban! Benedekffynél, a HUNGÁRIA CIPŐ ÁRUHÁZBAN, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. — Kirakatainkat szíveskedjék megtekinteni. Egyes szám ára 16 fillér, 26-29 számig Gyermek fekete erős iskolacipő­k'80 P 30-35 számig Leány és fiú fekete erős iskolacipő •80 Intézeti teveszőr komódcipő C-50 pengő Női fekete magas cipő lakk orral 10 80 pengő Férfi erős őszi, magas szárú fekete és IQ'80 divat félcipő pengő Gyermek patent harisnyák minden színben és nagyságban. 36-39 Fiu számig kapcsos fekete és naturbőr 36-42 számig Kis női fekete és barna Trotteur divatpántos intézeti cipő alacsony sarokkal

Next