Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-17 / 64. szám

Tüzek az éjszakában Az említett két járást kivéve e javaslatot a bizottság mindenütt magáévá is tette. Alig várják a munka kezdetét A munkabérek most már meg vol­nának állapítva, azonban a hosszú tél miatt szünetelő gazdasági mun­kálatok miatt a napszámból élő földművelő népnek foglalkozása, kereseti lehetősége alig van. Alig várják a munka megindu­lását. Aratási, cséplési szerződés kötésére van is jelentkező elég, a szerződések kötése folyamatban van. A járási m. kir. gazdasági felügyelők állandóan ellenőrzik a munkásviszonyokat és jelentéseik alapján sajnálattal kell jelentenem, hogy egyes munkaadók, talán a­ nagy keresletre tekintet­tel a munkásoknak a múlt évinél alacsonyabb aratást és cséplési munkabéreket ajánlanak. Elismerem, hogy a termények ára és azok nehéz értékesítési lehető­sége indokolnák ugyan­ezen eljá­rást, azonban a megélhetési in­dexszám állandóan emelkedik, így arra a szerződtető munkaadóknak figyelemmel kellene lenni. Mindent­­ elkövetünk, hogy az észlelt nehéz­ségek eloszlattassanak, nehogy az aratás és cséplés nélkül maradó munkanélküliek nagy száma a ha­tóságoknak nagyobb gondot okoz­zon. A Vármegyei Szarvasmarha­tenyésztő Egyesület mű­ködése A juhtenyésztés okszerű fejlesz­tése és jövedelmezővé tétele végett a Tiszántúli Mezőgazdasági Kama­ra gyapjúhozam versenyt rendez. Ez az első ily verseny az országban és ennek kezdeményezése is a Ka­mara vezetőségének kiválóságát iga­zolja. Átérezve ennek országos je­lentőségét, mindent elkövetünk, hogy vármegyénkből mennél több tenyésztő jelentse be a versenyre részvételét. A Vármegyei Szarvasmarhate­nyésztő Egyesület által a magyar szarvasmarha tenyésztés fellendíté­se és annak országos törzskönyve­zése végett megindított akciója alapján a törzskönyvelést megelőző bírálatnál követendő irányelvek országosan leendő szabályozása vé­gett az Országos Törzskönyvelési Bizottság, a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamara kiküldöttjei és az egyesület választmányi tagjaival együtt dr. Jármy Menyhért m. kir. gazdasági főtanácsos, kótaji földbirtokos tenyészetében helyszí­nen próbabirálatot tartott és an­nak alapján megállapította, illet­ve csekély módosítással pótolta a Meissner Károly kamarai titkár ál­tal készített tervezetet. Nem mu­laszthatom el kifejezni a várme­gye alispánjának hálás köszönete­met, ki az eljáráson személyesen megjelent és annak kivitelében segítségemre volt, megjelenésével bebizonyította, hogy állattenyészté­sünk és így a vármegye lakossága jólétének előmozdítását is szivén viseli és a támogatása ugy az egyesületet, mint hivatalomat az e téren megindított akciójának fo­kozottabb kifejtésére serkenti. Ugyancsak hálás köszönet illeti dr. Jármy Menyhért földbirtokost is, ki a vármegye gazdasági fejlődé­sének előbbrevitelében hathatósan közreműködik és jelenben is te­nyészetének átengedésével hasznos szolgálatot tett. A tenyészapaállatvásár eredménye A tiszai járás mezőgazdasági bi­zottságával folyó hó 2-án és 3-án rendezett tenyészapaállatvásáron a hideg idő dacára 80 drb. magyar bika hajtatott fel és ebből 28 drb bika adatott el 30.120 pengőért, átlag tehát 1075 pengő 71 fillér árban. Legnagyobb árat: 1500 P-t, özv. Nozdroviczky Lászlóné érte el. A csehek által megszállt Bereg és Ung vármegyébe 11 drb bika vá­sároltatott. A kisvárdai gazdasági tan­folyam A nagyméltóságú m. kir. föld­mivelésügyi miniszter ur által Her­czeg Gusztáv járási m. kir. gaz­dasági felügyelő vezetése alatt Kis­várdán létesített 3 hónapos téli gazdasági tanfolyam záróvizsgája a m. kir. földmüvelésügyi miniszter ur kiküldöttjének elnöklete alatt múlt hó 25-én tartatott meg. A beiratkozott 33 hallgató közül 28 hallgató értelmes feleletével bi­zonyságot szolgáltatott arról, hogy földművelő lakosok fiaival foglal­kozni és azok gazdasági tudását fejleszteni szükséges és hasznos feladat. A látogatási bizonyítványt nyert hallgatóknak a nagyméltó­ságú földművelésügyi miniszter ur arany búzakalász jelvényt és gaz­dasági szakkönyveket ajándéko­zott. A cukorrépatermelők szö­vetsége í~~1. A Vármegyei Cukorrépaterme­lők Szövetsége pedig a főispán úr őméltósága elnöklete alatt múlt hó 13-án alakult meg. Az alakuló értekezlet elnöknek Klár Gusztáv földbirtokost választotta meg, ki a szövetség létrehozásán sokat fára­dozott. A földbérlőgyűlés A Magyar Földbérlők Országos Szövetkezetének vármegyei fiókja folyó hó 10-én tartotta meg szer­ DIADAL Március 16. és 17., szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor 0 HAROLD LLOVD sikerült burlesikje 1 felv. |T| MISS EURÓPA SIMON BÖSKE Magyarország és Európa szép­ség királynőjéről Párisban ké­szült felvételek, érkezés, királynőválasztás, ünneplés stb. CD FRED THOMSON a legbravúrosabb cowboy színész közvetlen halála előtt készült filmje A LELENC 6feiv: NJ ROX ÉS BOX PARISBAN két ügyefogyott fickó vidám kkalandjai 7 felv. Az előadásiakat 7 tagú saját zenekarunk kiséri. Következő műsorunk: Bolores del Rio: Az Kijátszott asszony Reginald Denny: Denny és a nők JPSFYÍR VIDÉK. vezkedő értekezletét. Az értekezle­ten mintegy 80 haszonbérlő bir­tokos jelent meg és a vármegyei fióknak megalakulását kimondot­ták. Elnöknek Szomjas Gusztáv nyug. főispán, alelnöknek Klár Sándor választatott meg. A magánvizsgálatok a nagy hi­deg idő miatt erősen akadályozva voltak, — befejeztettek. Az elő­vezetett 526 drb. mén közül 48 nyert tenyészigazolványt. Ezzel szemben a múlt évben 1000 drb. mén állíttatott elő és ebből 110 drb láttatott el tenyészigazolvánnyal. A nagyszabású, érdekes jelentést egyhangú határozattal vették tu­domásul. 1929. március 136. Tavaszi vetőmagkiosztás A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara felhívja a gazdaközönséget, hogy a földmivelésügyi miniszteri kedvezményes áru eredeti neme­sitett tavaszi vetőmagakció során időközben felszabadult vetőmagvak és pedig sörárpa, zab és lucerna kerülnek 100 kat. holdnál kisebb területen gazdálkodók részére ki­osztásra. Igénylések az előleg befizetése, vagy egyidejű beküldése mellett a Kamara hivatalánál (Debrecen, Hu­nyadi­ u. 5.) jelenthetők be. — Előleg árpánál mázsánkint 15 P, zabnál 14 P, lucernánál 70. — Igénylések a jelentkezés sorrend­jében vétetnek figyelembe. a zászlódíszbe öltözött Nyíregyháza a revízió forró vágyával ünnepelte Petőfi és Kossuth márciusát Szabadságünnep a Korona nagytermében (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Még néhány év előtt könnyen megszámlálhattuk azokat a háza­kat, melyeken nemzeti szinti zász­lót lengetett a márciusi szél és tegnap a tavaszi napsugárban csak­nem minden nyíregyházi házon friss zászlók köszöntötték Petőfi és Kossuth halhatatlan erejű nap­ját március 15-ikét. Délután há­rom órára több ezernyi sokaság vonult fel a városháza előtti térre, h­ogy részt vegyen Nyíregyháza vá­ros közönségének hagyományos szabadságünnepén. A nemzeti szi­nt drapériával és zászlókkal éke­sített erkély alatt épp úgy felsora­koztak a nyíregyháziak, mint év­tizedek óta minden évben, most azonban csak néhány száz ember vehetett részt az ünnep lelkes együttesében, mert a márciusi sza­badságünnepet ezúttal a hideg miatt a Korona nagytermében rendezték meg. Együtt ünnepel a hadsereg és a polgárság. A nagyteremben hatalmas tö­meg szorongott és a virágokkal di­szitett elnöki emelvény között ott láttuk egyházi, katonai és polgári társadalmunk színe-javát. Lelket melengető volt ez alkalommal is, hogy teljes számban felvonult a magyar hadsereg Nyíregyházán ál­lomásozó csapatainak tisztikara, élükön Deschán Benő tábornok, állomásparancsnokkal. A hadsereg immár együtt lelkesedik a polgár­sággal a nemzet szabadsághősei­nek, mártírjainak szentelt ünne­pén. Milyen vigaszos erejű, meg­nyugtató ez annyi fájdalmas év­század után és milyen erőt adó történelmi jelentőségű ez Trianon gyászában. Itt látjuk az iskolák, a cserké­szek, tűzoltók, leventék, egyesü­letek, hatóságok küldötteit, itt látjuk egész Nyíregyházának kép­viseletét, munkások, kereskedők, iparosok, tisztviselők, gazdák forr­nak itt össze a nagy eszmék egye­sítő varázsában. A katonazenekar vonósai Kiss János karnagy vezetésével a Hu­nyady indulóval pezsdítik a vért, az egyesített Városi és Tisztvi­selő dalkörök Jakab József kar­nagy vezetésével a Hiszekegyet ad­ják elő, mélyen a szivekbe ható erővel, majd­­ dr. Bencs Kálmán polgár­mester mondja el az ünnepi megnyitót a következő szavakkal: Magyar Testvéreim! A múló évek homokóráján is­mét lepergett egy esztendő. Im­már nyolcvanegy esztendeje, hogy egy maroknyi, csodás erejű ma­gyar ifjúság letörte a nemzet bék­lyóit és kibontotta a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek szárnyalását. hatalmas Nyíregy­háza város közönsége évtizedek óta meghatottan, lelkesen ünnepli ennek a történelmi nagy napnak emlékét. Kérdés azonban, Magyar Testvéreim, hogy szabad-e ne­künk ma is ünnepelnünk, van-e jogunk örömünnepet ülni, amikor trianoni határ húzódik, amelyen túl magyar testvérek szenvedik a rabság keservét, magyar testvérek, akik nem énekelhetik nemzetünk imádságát, a Himnuszt, akik nem viselhetik szívük felett a magyar színeket, akik nem használhatják szabadon édes magyar nyelvüket. Lehet-e így ünnepelnünk? Azt mondom, igen, kell ünne­pelnünk, vissza kell szállanunk abba a csodás tavaszba, negyven­nyolc tavaszába, hogy ebből me­rítsünk erőt arra a harcra, amely eljön, amelynek el kell jönnie. Mert felharsannak a tárogatók, mert újra előáll a magyar ifjúság és újra nyomában lesz minden magyar, ha megkezdődik a végső harc a szabad magyar életért. Ak­kor lesz igazi ünnepe a szabad­ságnak, akkor lesz igazi ünnepe a magyarnak, ha visszaszerezzük az ősök szabadságküzdelmének földjét, a dicső Nagymagyarorszá­got.­­ Weiszer Gyula tanár ü­nnepi beszéde A polgármester lelkes éljenzés­sel fogadott megnyitója után Weiszer Gyula leánylíceumi tanár mondotta el nagy műgonddal fel­épített, objektív és az érvek meg­győzését az előadásból sugárzó er­kölcsi erő nevelő hatásával fokozó, rendkívül hatásos beszédét. Weiszer Gyula leánygimnáziumi tanár a magyarság történetének golgota­útjait ismertette izzó nacionaliz­must sugárzó beszédében. szomorúság és fájdalom fog Mély­es magyar testvéreim — mondotta — mert a 81 esztendővel ezelőtt tom­bolt lelkesedés mellett válik csak igazivá és világossá a mi nagy fájdalmunk, mostani nagy szomo­rúságunk: Trianon, amelynek hant­jai alatt ott nyugszik Nagymagyar­ország, várva az uj március feltá­masztó harsonáját. A gondviselés vezette a magyart erre a földre s lett itt e népből bölcs vezetői alatt rövid időn belül nem csupán Nyugat védelmezője Kelet ellen, hanem az európai népközösség ér-

Next