Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-27 / 292. szám
4. oldal. Szabolcsi hír LAP Debreceni tudós hangja Kiss Lajos múzeumigazgató könyvéről Dr. Sőregi János múzeumigazgató a debreceni Déry-múzeum most megjelent évkönyvében Kiss Lajos ,,A szegény asszony“ c. könyvéről ír. A debreceni tudós méltatja ebben az írásban a szabolcsi kultúra büszkeségének alkotását. Előttünk fekszik egy terjedelmére nézve is tekintélyes könyv — írja. — örömmel és igaz őszinteséggel simogatjuk végig, mert évek óta vártunk reá. Tudtuk, hogy készülőben van, testvérpárja egy korábban megjelent műnek. Piros a fedele, a címe fehérbetűs, de a kép, amely a fedelet díszíti, feketenyomású. Ezen a képen a főalak egy mezítlábas asszony aki domború emlőjéből csecsemőjét szoptatja. Ez a kép egyik cselekvő jellege. A másik pedig az, hogy a kép hátteréből fényforrás világít elő. Ez is fehér, mint az éltető tej, — meg az anyai testből lábatlanul ömlik a gyermekbe. A fényforrás teje azonban látható utat tesz meg: felülről ráfolyik a duzzadt emlőre, mely a kicsiket tartja; majd az anya térdére, szoknyájára, lábszárára s onnan a piros könyvfedélre, melyen fehér színét megőrzve szépen elmondja, hogy ebben a könyvben Kiss Lajos leírja a szegény asszony életét.. Kedves Olvasóm! Ha majd kezedbe veszed a nyíregyházi Jósa Múzeum országos hírű igazgatójának, Kiss Lajosnak ezt a nagyértékű, legújabb könyvét, ne sajnáld a fáradságot, előbb nézegesd meg rajta eltűnődve Boross Géza ugyancsak nyíregyházi festőművésznek ezt a fedéldíszítő képét, a szoptató anya csodálatos átérzéssel megalkotott arcát, melyből az anyai szeretet olyan leírhatatlan melegséggel árad a gyermekre... És ha érezni fogod, hogy a művészi ábrázolás hatása alatt idegeiden végigremeg a legnemesebb szeretet finom árami, csak akkor nyisd meg ezt a könyvet olvasásra, mert ezt a művet szeretet nélkül olvasni nem lehet! Amilyen ritkaság mai napság a.2 a könyv illusztrátor és a könyvi lélekben ennyire összeforrva alak, mint azt jelen estben látjuk, olyan különös első látszatra az, valaki egy tudományos munka á sásához a lélek és szív szeretete pedig a józan ész tiszta megítélésr sa ajánlatosnak. Elismerem, hogy eljárásom sokaknak különösképpe feltűnni, de én érzem, hogy ebi esetben az igazság útját járom, Kiss Lajos kartársam az általa . évtizedek óta taposott tudományt nyáján olyan egyéni és annyira munkát végzett, hogy magával sz a kritikai szellemet méltán egész tálságos és őj köntösben való i lenésre készteti. Ennek a felfogásomnak már akkor kifejezést adtam, mikor a Déry-Múzeum 1938-as Évkönyvének 79 s következő oldalain Kiss Lajos: „A szegény ember élete“ c. gyönyörű, nagy feltűnést keltett, egészen új rendszerben készült és új meglátásokban gazdagon bővelkedő könyvét a nagyközönség ismertetni igyekeztem. Azaz nem is ismertettem, mert írásom elején mindjárt bevallottam, hogy én a könyvet rajongásig megszerettem, tehát bírálatom csak elfogult lehet, hanem inkább feltártam olvasóim előtt azokat az érzelmeket, melyek olvasás közben lelkemből nagy őszinteséggel felbuggyantak abból a mélyen elrejtett rétegből, melyet egyszer megértésnek, másszor átélésnek, néha-néha szeretetnek neveznek, akkor a Szegény ember életét az utolsó évtizedpár egyik legbecsesebb magyar néprajzi művének mondtam egyrészt azért, mert annak szerzője a valóságos élet ismeretében, meglátásában, átérzésében minden kortársát felülmúlta, másrészt azért, mert amit írt, nemcsak megfigyelte, hanem átélte, szerette, tehát abban önmagát adta! Valami újat és meglepőt alkotott! Nem száraz leírás és nem bölcselkedés, hanem magát a tiszta, élő, eleven magyar életet ható, az egyszerű, szegény emberét, akivel eddig senki sem törődött, de akinek életével a Kiss Lajos könyve nélkül többé senki sem foglakozhatulk. Elraboltak és kifosztottak egy Wertheim-szekrényt, de 2700 pangót benne felejtettek Bodrogszerdahelyen eddig ismeretlen tettesek felfeszítették a postahivatal ajtaját és elvittek egy hatalmas Wertheim szekrényt és a kézipénztárt. A betörők az egyik udvarból szekeret húztak ki, mivel lovat közben nem találtak, maguk vonszolták a szekeret a Wertheimszekrénnyel együtt a falu végére, ahol a páncélszekrényt baltával szétverték. A betörők ezer pengő készpénzt és ékszert zsákmányoltak. A sötétben azonban nem vették észre, hogy még 2700 pengő papírpénz is van benne. A szekrényt otthagyták. A vakmerő kasszarablással kapcsolatban a csendőrség erélyes nyomozást indított az ismeretlen tettek kézrekerítésére. Az a gyanú, hogy a betörést a helyzettel ismerős egyének követték el. Egy volt nyíregyházi pedagógus író rendkívüli sikere a karácsonyi könyvpiacon Ferenczi István: Az ország szíve. Magyar üstökösök Ferenczi István a nyíregyházi állami tanítóképző-intézet gyakorló elemi iskolájában tanított és innen került fel a fővárosba. Működésének más-művészi színvonala, magas pedagóegyéniségének kedvessége, szorgalma, tudása rokonszenvessé tették a taníványok, tanártársak, szülők körében. Sokan emlegetik szeretettel és hálával azokat a testnevelési tanfolyamokat, amelyeket Nyíregyházán rendezett s a játékos tornáról írt könyvecskéjét, a mintatanítások gyűjteményében megjelent írásait. Ferenczi István mélyen kulturált olvasó és ízes magyaros stílusú íróember is. Pestre kerülve sorra jelennek meg művei, amelyek a tanítóságot, vagy 32 ifjúságot érintik nevelő, irányító hatással. Most, a karácsonyi könyvpiacon Ferenczi Istvánnak két remekbe készült ifjúsági könyve jelent meg a Dante kiadásában, ízléses köntösben. Az egyik ,‘Az ország szíve“, Budapest történelmi és művészeti, nemzeti jelentőségét világítja meg élvezetes csevegés keretében. Egy székely fiú kerül Pestre és itt fővárosi pajtásával bejárják Budapest minden értékes helyét. Ferenczi István nevelő ifjúságismeretével, a nyelvmű a vész finom stilizálásával oldja meg tanító és gyönyörködtető feladatát. Élvezetes ifjúsági kalauz ez, a serdülő kis magyar észrevétlenül, szórakoztató esemény élményét kapva tanul meg minden szépet büszke szeretettel kedvelt fővárosunkról. A másik könyv, a „Magyar üstökösök“ az ifjúság szemében kincseket érő epizódokat regél nagyjainkról, Rákócziról, Bolyairól, Kölcseyről, Széchenyiről, Wesselényről, Vörösmarthyról, Kossuthról, Deák Ferencről, Eötvös Józsefről, Aranyról, Tompáról, Petőfiről,, Jókairól, Mikszáthról, Rerczkyről, Gárdonyiról és több más kiváló magyarról. A klasszikus szépségű életrajzi miniatűrök gyermek- és ifjúkoruk egy-egy regényes, kedves mozzanatában mutatják be a fejlődő jellemet. A nagy emberek közelébe a gyermekek és ifjak a velük rokonlelkű ifjúságon át jutnak (Trianon 24.) 1943 decembri 27. és így szeretik meg igazán a nagy magyarokat. Ferenczi István mindkét könyvét művészi és nevelői értékű rajzok teszik vonzóbbá. A „Magyar üstökösök“ kiadója Kókai Lajos. Mindkét könyv arany nevelőértéke a karácsonyi könyvpiacnak, értékes eredménye az író és nevelő lélek nemzetet erősítő szép törekvésének. Ferenczi István könyveit Nyíregyházi könyvesboltjai is árusítják. Nyíregyháza Megyei Város Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálatának közleményei: Védekezés a kiütéses tífusz ellen A kiütéses tífusz nagy halálozási százalékkal járó fertőző betegség, mely szórványosan ,főleg a téli hónapokban járványszerűen, kora tavasszal szokott fellépni, amikor is a téli hideg és zord időjárás által kunyhóikba beszorított szegényebb népréteg és cigányok elhagyják a téli szállásaikat és széjjelszóródva a szélrózsa minden irányába, elindulnak kenyérkereső — néha fantasztikusan zegzugos és messzire nyúló — útjaikra. A fertőzés forrása a kiütéses tífuszos beteg. Terjesztője legfőképpen a ruhatetű, elenyésző százalékban a fejtetű, melyek a betegből szívott vérrel a fertőző csírákat magukba kebelezik. Beleikben azok tovább élnek és szaporodnak. Egyetlen egy fertőzött tetű csípése elegendő a halálos kór előidézéséhez. A kiütéses busz a keleti hadműveleti területekről, ahol endémiás (állandóan előforduló) betegség katonánk útján, Kárpátaljáról és Erdélyből, ahol kisebb mértékben, de szintén állandóan előfordul, a háborúval járó fokozott népvándorlással juthat városunkba. Tehát óvakodjunk a tetves, illetve az arra gyanús egyénektől. Jelentsük be, illetve utasítsuk őket a tisztiorvosi hivatalba (Luther u. 13 sz. alatt levő Fertőtlenítő Intézethez), ahol minden pénteken délelőtt 10 órától történik a tetvetlenítés. Csavargóknak, koldusoknak, vándoroknak ne adjunk éjjeli szállást, mert az eddig előforduló kiütéses tífusz megbetegedések keletkezése ezekre volt visszavezethető. Hatásos vadoltó anyag előállítása igen körülményes és költséges, mert egy egyén hatásos (háromszori) védoltásához 250 fertőzött tetű bele szükséges. Mivel azonban a védoltó anyag előállítása sok időt igényel, csak a fertőzésnek erősen kitett orvosokat és ápolókat védoltják vele. Tömeges védekezésre nem használható. Olcsóbb és egyszerűbben előállítható védoltó anyag készítésre a kísérletek állandóan folynak és a megoldáshoz már közel állnak. . Dr. vitéz Juhász István s. k. m. kir. tisztiorvos, a Szolgálat vezetője. _ »SZERENCSÉS ZUHANÁS A TEMPLOM TETEJÉRŐL. Palahunics Mihály 42 éves ácsmester a nagybereznai templom tetején dolgozott, javításokat és tisztogatási munkálatokat végzett. A havazás közben síkossá vált tetőn megcsúszott és több méter magasról lezuhant. Csodálatos véletlen folytán aránylag könnyebb sérüléseket szenvedett. A kórházba szállították, ahol megállapították, hogy bal karja eltörött és fején zúzódásokat szenvedett. A zuhanás következtében még eszméleteit sem vesztette el az ácsmester.