Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-12-27 / 292. szám

4. oldal. Szabolcsi hír LAP Debreceni tudós hangja Kiss Lajos múzeumigazgató könyvéről Dr. Sőregi János múzeumigazgató a debreceni Déry-múzeum most megje­lent évkönyvében Kiss Lajos ,,A sze­gény asszony“ c. könyvéről ír. A debre­ceni tudós méltatja ebben az írásban a szabolcsi kultúra büszkeségének alko­tását. Előttünk fekszik egy terjedelmére nézve is tekintélyes könyv — írja. — örömmel és igaz őszinteséggel simogat­juk végig, mert évek óta vártunk reá. Tudtuk, hogy készülőben van, testvér­párja egy korábban megjelent műnek. Piros a fedele, a címe fehérbetűs, de a kép, amely a fedelet díszíti, feketenyo­­m­ású. Ezen a képen a főalak egy me­­zítlábas asszony aki domború emlőjéből csecsemőjét szoptatja. Ez a kép egyik cselekvő jellege. A másik pedig az, hogy a kép hátteréből fényforrás világít elő. Ez is fehér, mint az éltető tej, — me­g az anyai testből lábatlanul ömlik a gyermekbe. A fényforrás teje azon­ban látható utat tesz meg: felülről rá­folyik a duzzadt emlőre, mely a kicsi­ket tartja; majd az anya térdére, szok­nyájára, lábszárára s onnan a piros könyvfedélre, melyen fehér színét meg­­őr­zve szépen elmondja, hogy ebben a könyvben Kiss Lajos leírja a szegény asszony életét.. Kedves Olvasóm! Ha majd kezedbe veszed a nyíregyházi Jósa­ Múzeum or­szágos hírű igazgatójának, Kiss Lajos­nak ezt a nagyértékű, legújabb köny­vét, ne sajnáld a fáradságot, előbb néze­gesd meg rajta eltűnődve Boross Géza ugyancsak nyíregyházi festőművésznek ezt a fedéldíszítő képét, a szoptató anya csodálatos átérzéssel megalkotott arcát, melyből az anyai szeretet olyan leírhatatlan melegséggel­ árad a gyer­­mekre... És ha érezni fogod, hogy a művészi ábrázolás hatása alatt idegei­den végigremeg a legnemesebb szere­tet finom árami, csak akkor nyisd meg ezt a könyvet olvasásra, mert ezt a művet szeretet nélkül olvasni nem lehet! Amilyen ritkaság mai napság a.2 a könyv illusztrátor és a könyvi lélekben ennyire összeforrva al­a­k, mint azt jelen estben látjuk, olyan különös első látszatra az, valaki egy tudományos munka á sásához a lélek és szív szeretete pedig a józan ész tiszta megítélésr sa ajánlatosnak. Elismerem, hogy eljárásom sokaknak különösképpe feltűnni, de én érzem, hogy ebi esetben az igazság útját járom, Kiss Lajos kartársam az általa . évtizedek óta taposott tudományt nyáján olyan egyéni és annyira munkát végzett, hogy magával sz a kritikai szellemet méltán egész tálságos és őj köntösben való i lenésre készteti. Ennek a felfogásomnak már akkor kifejezést adtam, mikor a Déry-Mú­­zeum 1938-as Évkönyvének 79 s követ­kező oldalain Kiss Lajos: „A szegény ember élete“ c. gyönyörű, nagy feltű­nést keltett, egészen új rendszerben készült és új meglátásokban gazdagon bővelkedő könyvét a nagyközönség ismertetni igyekeztem. Azaz nem is is­mertettem, mert írásom elején mindjárt bevallottam, hogy én a könyvet rajon­gásig megszerettem, tehát bírálatom csak elfogult lehet, hanem inkább fel­tártam olvasóim előtt azokat az érzel­meket, melyek olvasás közben lelkem­­ből nagy őszinteséggel felbuggyantak abból a mélyen elrejtett rétegből, me­lyet egyszer megértésnek, másszor át­élésnek, néha-néha szeretetnek nevez­nek, akkor a Szegény ember életét az utolsó évtizedpár egyik legbecsesebb magyar néprajzi művének mondtam egyrészt azért, mert annak szerzője a valóságos élet ismeretében, meglátásá­ban, átérzésében minden kortársát fe­lülmúlta, másrészt azért, mert amit írt, nemcsak megfigyelte, hanem átélte, sze­rette, tehát abban önmagát adta! Vala­mi újat és meglepőt alkotott! Nem szá­raz leírás és nem bölcselkedés, hanem magát a tiszta, élő, eleven magyar életet ható, az egyszerű, szegény embe­rét, akivel eddig senki sem törődött, de akinek életével a Kiss Lajos könyve nélkül többé senki sem foglakozhatulk. Elraboltak és kifosztottak egy Wertheim-szekrényt, de 2700 pangót benne felejtettek Bodrogszerdahelyen eddig ismeretlen tettesek felfeszítették a postahivatal aj­taját és elvittek egy hatalmas Wertheim szekrényt és a kézipénztárt. A betörők az egyik udvarból szekeret húztak ki, mivel lovat közben nem találtak, ma­guk vonszolták a szekeret a Wertheim­­szekrénnyel együtt a falu végére, ahol a páncélszekrényt baltával szétverték. A betörők ezer pengő készpénzt és ék­szert zsákmányoltak. A sötétben azon­ban nem vették észre, hogy még 2700 pengő papírpénz is van benne. A szek­rényt otthagyták. A vakmerő kasszarablással kapcsolat­ban a csendőrség erélyes nyomozást in­dított az ismeretlen tettek kézrekeríté­­sére. Az a gyanú, hogy a betörést a helyzettel ismerős egyének követték el. Egy volt nyíregyházi pedagógus író rendkívüli sikere a karácsonyi könyvpiacon Ferenczi István: Az ország szíve. Magyar üstökösök Ferenczi István a nyíregyházi állami­­ tanítóképző-intézet gyakorló elemi isko­lájában tanított és innen került fel a fő­városba. Működésének más-művészi színvonala, magas pedagó­egyéniségének kedvessége, szorgalma, tudása rokon­szenvessé tették a taníványok, tanártár­sak, szülők körében. Sokan emlegetik szeretettel és hálával azokat a testne­velési tanfolyamokat, amelyeket Nyír­egyházán rendezett s a játékos torná­ról írt könyvecskéjét, a mintatanítások gyűjteményében megjelent írásait. Ferenczi István mélyen kulturált ol­vasó és ízes­ magyaros stílusú íróember is. Pestre kerülve sorra jelennek meg művei, amelyek a tanítóságot, vagy 32 ifjúságot érintik nevelő, irányító hatás­sal. Most, a karácsonyi könyvpiacon Fe­renczi Istvánnak két remekbe készült ifjúsági könyve jelent meg a Dante kia­dásában, ízléses köntösben. Az egyik ,‘Az ország szíve“, Budapest történelmi és művészeti, nemzeti jelentőségét vilá­gítja meg élvezetes csevegés keretében. Egy székely fiú kerül Pestre és itt fő­városi pajtásával bejárják Budapest mi­n­den értékes helyét. Ferenczi István nevelő ifjúságismeretével, a nyelvmű­ a vész finom stilizálásával oldja meg ta­nító és gyönyörködtető feladatát. Élve­zetes ifjúsági kalauz ez, a serdülő kis magyar észrevétlenül, szórakoztató ese­mény élményét kapva tanul meg minden szépet büszke szeretettel kedvelt fővá­rosunkról. A másik könyv, a „Magyar üstökö­sök“ az ifjúság szemében kincseket érő epizódokat regél nagyjainkról, Rákóczi­ról, Bolyairól, Kölcseyről, Széchenyi­ről, Wesselényről, Vörösmarthyról, Kos­su­thról, Deák Ferencről, Eötvös Jó­zsefről, Aranyról, Tompáról, Petőfiről,, Jókairól, Mikszáthról, Rerczkyről, Gár­donyiról és több más kiváló magyarról. A klasszikus szépségű életrajzi mi­niatűrök gyermek- és ifjúkoruk egy-egy regényes, kedves mozzanatában mutat­ják be a fejlődő jellemet. A nagy em­berek közelébe a gyermekek és ifjak a velük rokonlelkű ifjúságon át jutnak (Trianon 24.) 1943 decembri 27. és így szeretik meg igazán a nagy ma­gyarokat. Ferenczi István mindkét könyvét mű­vészi és nevelői értékű rajzok teszik vonzóbbá. A „Magyar üstökösök“ kia­dója Kókai Lajos. Mindkét könyv arany nevelőértéke a karácsonyi könyvpiac­nak, értékes eredménye az író és nevelő lélek nemzetet erősítő szép törekvésé­nek. Ferenczi István könyveit Nyíregyhá­zi könyvesboltjai is árusítják. Nyíregyháza Megyei Város Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szol­­gálatának közleményei: Védekezés a kiütéses tífusz ellen A kiütéses tífusz nagy halálozási szá­zalékkal járó fertőző betegség, mely szórványosan ,főleg a téli hónapokban járványszerűen, kora tavasszal szokott fellépni, amikor is a téli hideg és zord időjárás által kunyhóikba beszorított szegényebb népréteg és cigányok el­hagyják a téli szállásaikat és széjjel­szóródva a szélrózsa minden irányába, elindulnak kenyérkereső — néha fan­tasztikusan zeg­zugos és messzire nyúló — útjaikra. A fertőzés forrása a kiütéses tífuszos beteg. Terjesztője legfőképpen a ruhatetű, elenyésző százalékban a fejtetű, melyek a betegből szívott vérrel a fertőző csí­rákat magukba kebelezik. Beleikben azok tovább élnek és szaporodnak. Egyetlen egy fertőzött tetű csípése elegendő a halálos kór előidézéséhez. A kiütéses b­usz a keleti hadműveleti területekről, ahol endémiás (állandóan előforduló) betegség katonánk útján, Kárpátaljáról és Erdélyből, ahol kisebb mértékben, de szintén állandóan előfor­dul, a háborúval járó fokozott népván­dorlással juthat városunkba. Tehát óvakodjunk a tetves, illetve az arra gyanús egyénektől. Jelentsük be, illetve utasítsuk őket a tisztiorvosi hivatalba (Luther­ u. 13 sz. alatt levő Fertőtlenítő Intézethez), ahol minden pénteken délelőtt 10 órától tör­ténik a tetvetlenítés. Csavargóknak, koldusoknak, vándo­roknak ne adjunk éjjeli szállást, mert az eddig előforduló kiütéses tífusz meg­­betegedések keletkezése ezekre volt visszavezethető. Hatásos vadoltó anyag előállítása igen körülményes és költséges, mert egy egyén hatásos (háromszori) védoltásá­­hoz 250 fertőzött tetű bele szükséges. Mivel azonban a védoltó anyag előállí­tása sok időt igényel, csak a fertőzés­nek erősen kitett orvosokat és ápolókat védoltják vele. Tömeges védekezésre nem használható. Olcsóbb és egyszerűbben előállítható védoltó anyag készítésre a kísérletek ál­­landóan folynak és a megoldáshoz már közel állnak. . Dr. vitéz Juhász István s. k. m. kir. tisztiorvos, a Szolgálat vezetője. _ »SZERENCSÉS ZUHANÁS A TEMPLOM TETEJÉRŐL. Palahunics Mihály 42 éves ácsmester a nagybe­­reznai templom tetején dolgozott, ja­vításokat és tisztogatási munkálatokat végzett. A havazás közben síkossá vált tetőn megcsúszott és több méter magas­ról lezuhant. Csodálatos véletlen foly­tán aránylag könnyebb sérüléseket szen­vedett. A kórházba szállították, ahol megállapították, hogy bal karja eltörött és fején zúzódásokat szenvedett. A zu­hanás következtében még eszméleteit sem vesztette el az ácsmester.

Next