Katolikus gimnázium, Nyitra, 1878

z itt több oldallánczczal körülvéve É­ felé húzódik, míg megyénk éjszaki határán legnagyobb magasságát éri el . Vágújhely fölött megyénknek a Vág jobboldali völgyrészét Trencsén megyétől elzárja. Folyók , völgyek és földtani kép­zés szerint ezen hegységben négy hegycsoportot szokás megkülönböz­tetni : a­ Magyar-morva hegypárkány és a Nagy-Javorina, házával megyénket Morvaországtól és Trencsén megyétől választja el és déli lejtőjén elég magas ágakat bocsát megyénkbe. Főbb emelkedései: Piszecsnicze és Kopecsnicse utána Psziki és Propaszt Szakolczától D-re, jóltermő szőlőktől fedett dombok; a ha­tárvonalon Dubnijc, Tiszta Hóra, Csupi 537.2 m., Chrapács és Zruben; ettől D-re Havran 495 m. magas, Zsalesztin, Bukovina 509.6 m. és Sztrány Verbócz fölött; alatta pedig Peczkovi 537.1 m. magas, Kamenecz Verbócz és Miava közt, Lipovi Berencsvártól É-ra, Osztri Vrch, Trikopecz 449 m., Djuray és a Nagy-Javorina hegykúp, mely 969 9 m.* 1) magas, sűrű erdő­ségtől és hegyi rétektől fedett hegy. Csúcsáról valóban bájos a kilátás Trencsén megyébe s Vágújhelytől le a Vág-Völgyre. Javorinától D-re emelkedik ki még Pradlikov, Brezina és Vopenik. b) Nedze hegység vagy „Nedze borg“ Lubina pataktól s az ó-turai hegységtől terjed D­ felé a Miaváról Verbóra vezető országutig. Vágújhely és Csejte közt tömör hegyfalat képez, mely egy jelentéktelen kanyargós hegy­szoros által van átvágva. Jelenleg ezen hegység nagy része kopasz. Hossza a 30 k­mt. meghaladja. A 15. században főtartózkodási helye volt a Szvehla alatt az országot pusztító zsebrákoknak­). Emelkedettebb részei a szorosan vett Nedze hory hegyláncz Bodfalvától D-re Naszalasodh Vágújhelytől ÉNy-ra, Velky Plesivecz 467 m.3) magas, Drjenova, Kamenecz sziklacsúcs és végre a csejtei várhegy érdemel említést. c) Brezovai hegység a Miaváról Verbóra vezető országúttól D­ felé egészen a jókői várhegyig terjed, hol a klanovai hegységből indul ki; erdő­­dúsabb az előbbinél. Hossza DNy-ról ÉK-re körülbelül 30—45 k­m. Neve­zetesebb hegyei: Bradlo Brezova várostól É­K-re 816 m.4­, a berencsi várhegy 440 m. magas, Hrabina Szobotistytől DK-re 377­6 m., Brovo Oszuszkó felett 351­7 m. és Holá Hóra Jablonczától K-re. Továbbá Velka Pecz, Verbótól É­Ny-ra 484­7 m. magas egy barlanggal, Jánosik rabló egykori tanyája ; ettől D-re Majd Pecz, végre a Jókői várhegy. d) Bjele Hors, fehérhegység, Sándormnál lép megyénkbe és Jablonczától ÉK-re húzódik; többnyire kopár, szürke s fehérszinü púpos hegyhát. Belőle azon vidék lakói sok égetett meszet messze vidékre szállítanak. — Nevezete­sebb csiúcsai: Hradek 404 m., a korlátkői várhegy 437 m. magas 5), Misek, *) Dr. N a­g­y 3060 1) Bel Mátyás Notitia Hung. 294­1. *) Dr. N­a­g­y I füzet 14 lap. 1480'. 4) u. o. 15 1. (Stúr szerint) 2580'. l) u. o. (Stúr szerint) 1383'.

Next