Katolikus gimnázium, Nyitra, 1891
— 43 — Utasait, hideg közönynyel fogadták. Maga a király is, kinek személyes jelenléte még felvillanyozhatta volna a kedélyeket, bár egy ízben már Pozsonynál állott hadaival, Cilleytől befolyásolva különféle ürügyek alatt nemcsak halogatta lejövetelét, hanem ugyanekkor az osztrák herczegek szövetségében Fridrik birtokait kezdte pusztítani s Albert javára a császárt trónjától akarta megfosztani. Szerencsére megérkezett Carvajal pápai követ, kinek nagynehezen sikerült a viszálykodó rokonokat kibékíteni. László végre Cilley társaságában, kit teljes mértékben viszszanyert királyi kegyelme bizonyságául pozsonyi gróffá is kinevezett, 1456. február 6-án leérkezett Budára, hova tanácskozás végett az országos rendeket is meghívta. Szomorúan jellemzi a hazai állapotokat ama körülmény, hogy Hunyady, a köznemesség kegyeltje, a hadak diadalkoszorús hőse, kitől a nemzet egyedül várhatta megmentését, bátorságlevéllel jelent meg ezen az országgyűlésen, melyen szép határozatok hozattak ugyan, de nem volt, ki azokat erélyesen érvényesíthette volna. Legnagyobbrészt épp oly kevéssé mentek teljesedésbe, mint Cilleynek még Bécsben tett, azon ígérete, hogy ezer, fényesen fölszerelt lovagját küldi le a magyar tábor erősbítésére. Pedig nemsokára megérkezett a vészhír, hogy a török sereg már Nándorfehérvárhoz közeledik. László Hunyadyra bízta a veszedelem elhárítását s megígérte, hogy ő maga a megfélemlett lakosság bátorságának élesztése végett Budán fog maradni. Cilley is Hunyady nagyobb megnyugtatására idősb fiával Lászlóval barátságos egyezségre lépett époly föltételek alatt, mint előbb az atyával s melyre a király, a váradi püspök, Garay nádor, Palóczy országbíró, Ujlaky vajda és Lamberg jelenlétében a szent keresztre és szentek ereklyéire tett kezekkel megesküdött. Hunyady eddigi csalódásaiból nagyon jól tudta, mennyit építhet Cilley esküjére, ki az Istennel oly keveset törődött, mint adott szavával és becsületével ; mégis vigasztalta azon gondolat, hogy e vészterhes körülmények közt megtett minden lehetőt, családja és hazája jövőjének biztosítására. S valóban alig távozott Hunyady dicső élete legfényesebb hadi tettének színhelyére. Cilley a királyt vadászat örve alatt Bécsbe szöktette s ez által oly rémületet keltett, hogy még a budai várnagy is őrségével együtt elmenekült s a főváros két hétig teljesen védtelenül állott. Cilley párthívei azon utasításra, hogy Ilunyadyt ne segítsék s hagyják vesztére, mitsem törődve az ország romlásával, jószágaikra vonultak. Pedig két századdal azelőtt a Kárpátokhoz érkezett mongolok nem fenyegették nagyobb veszedelemmel az országot, mint ekkor Konstante