Nyugat, 1927. július-december (20. évfolyam, 13-24. szám)
1927 / 21. szám - SZINI GYULA: JÓKAI Egy élet regénye
JÓKAI Egyelet regénye (2) RévíKomárom E város magával méltán kérkedhetik, Vele régiségben kevés mérkőzhetik. Az 1830 Aki révkomáromi kalendáriumból. Egyszer volt, hol nem volt, a Duna legnagyobb szigetén, a Csalló* közben egy város, amelyre rámosolygott a szerencse. Rév*Komáromnak hívták. Jelentőségét semmi se bizonyítja jobban, mint hogy országról szóló híres kalendáriumot nyomtak benne, ami annál nagyobb szó, mert az országban abban az időben nagy, népes területek voltak, ahol a naptár volt az egyetlen nyomtatvány, amelyért a betűre szomjas emberek pénzt is adtak. Református családok polcán két nélkülözhetetlen könyvet találunk ebben a korban: a bőrbe kötött kapcsos bibliát, amely apáról fiúra szállt és amelynek végébe a könyvkötő rendszerint néhány üres oldalt illesztett, hogy a család nevezetesebb eseményeit, mint születéseket, esküvőket, elhalálozásokat stb. föl lehessen jegyezni; és a kalendáriumot, amelynek minden hónapjához üres lapok voltak fűzve, hogy oda lehessen felírni a borjak, malacok stb. szaporodását, az ezüstneműben beállott hiányokat, az interesre kiadott pénzt, a napszámosoknak kifizetett bért stb. A naptárnak tehát olyan fontossága volt, mint kereskedő életében a főkönyvnek és évről évre eltették. A révkomáromi kalendárium az Úrnak ezernyolcszázhuszonötödik évét tartotta számon, amikor nemes, nemzetes és vitézlő ásvai Jókay József úr, aki Rév*Komáromban az «árvák atyja» volt, a kapcsos biblia egyik hátulsó levelére följegyezhette, hogy február 18-án fiúgyermeke született, aki a keresztségben (február 20) a Móric nevet kapta. Ez a név nem véletlenül és nem valami családi hagyományként került az anyakönyvbe. Jókay József, az újszülött apja minden szépért és jóért lelkesülő «széplélek» volt és álmainak hőse a kalandos életű kamcsatkai utazó, gróf Benyovszky Móric volt. Ennek a névnek a múlt század elején olyan csodálatos varázsa volt, hogy egy csomó újszülött fiúgyermeknek adták egy egész életre szóló emlékül a Móric nevet. A ház, amelyben a Móric nevű gyermek megszületett, a Katz*ház nevet viseli, de nevezik a «néma ház»*nak is, mert nincsenek utcára nyíló ablakai. A vallásüldözések korában a hitükhöz ragaszkodó kálvinisták építették ilyen némának és vaknak a házat, hogy az utcáról leselkedő szemek és rosszindulatok ne zavarják egyszerű istentiszteletüket, amely imából, bibliamagyarázatból és zsoltáréneklésből áll. Az ilyen ház természetesen nincs a város szívében, hanem kissé távolabb a Vármegyeház utcában. A házban keresztelőre készülnek. A komámasszonyok, akik a ro* konságból valók, sütnek*főznek. Tuba Lidia halpaprikást készít, amely* nek módját a komáromi halászoktól tanulta. És mialatt tésztát gyúrnak, I.