OKISZ Értesítő, 1981 (30. évfolyam, 1-29. szám)
1981-01-17 / 1. szám
1. szám OKISZ ÉRTESÍTŐ gyűlés napirendjét is tartalmazó meghívót, valamint a VIII. kongresszus irányelveit. 8. Az Országos Tanács javasolja, hogy a szövetkezetek az 1981. évi munkaverseny célkitűzések maradéktalan teljesítésével, a VI. ötéves terv első éve feladatainak végrehajtásával készüljenek fel a VIII. kongresszusra. 9. Az Országos Tanács fontosnak tartja, hogy a kongresszus előkészítésének és lebonyolításának valamennyi szakaszában érvényesüljön a társadalmi életünk minden területén megkívánt követelmény: takarékosság a munkaidővel és pénzzel egyaránt. A kongresszus legyen munkakongresszus, ahol az ország ipari szövetkezeteit képviselő küldöttek nagy aktivitással, igényességgel és felelősséggel tanácskoznak és határozzák meg mozgalmuk továbbfejlődésének útját. 10. Az Országos Tanács felkéri a szövetkezetek vezetőségeit, hogy a kongresszusi felhívásról a munkahelyi tanácskozások útján tájékoztassák a tagságot, a szövetkezet minden dolgozóját. 11. Az Országos Tanács felkéri a szövetségek elnökségeit, hogy tevékenyen vegyenek részt a VIII. kongresszus előkészítésében. Támogassák a Választási Bizottság munkáját, nyújtsanak segítséget a kongresszusi küldöttválasztó gyűlések lebonyolításához. Jelen ajánlást a szövetségek és szövetkezetek illetékes testületi szervei tárgyalják meg és elfogadásáról, valamint végrehajtásáról határozzanak. Rév Lajos s. k., az OKISZ elnöke Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának 1/1981. (OK 1.) OKISZ számú irányelve a VI. ötéves terv kidolgozásához A tervező munka a múlthoz képest sokoldalúbbá, bonyolultabbá vált. A gyors műszaki fejlődés, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás fokozzák az előrelátás szükségességét. A tervezés kiinduló feltételeiben ugyanakkor a VI. ötéves terv időszakában a korábbiakhoz képest nagyobb a bizonytalanság. A középtávú tervnek a gazdasági cselekvés számára ezért a szokásosnál nyitottabbnak kell lenni annak érdekében, hogy a fejlődés külső és belső feltételeiben előre nem látható változásokhoz a szövetkezetek megfelelően tudjanak alkalmazkodni. A középtávú tervezés eddigiekben megjelent — a szövetkezetek rendelkezésére álló — alapvető dokumentumai: — az MSZMP XII. kongresszusának határozata, valamint az annak végrehajtása érdekében hozott kormányhatározatok és OKISZ állásfoglalás; — az Országos Tervhivatal előterjesztése alapján jóváhagyott központi irányelvek a VI. ötéves terv kidolgozásához; — a MüM és a SZOT által — az OKISZ-szal egyetértésben — kiadott irányelvek a vállalatok, szövetkezetek, intézmények szociális tervezéséhez a VI. ötéves terv időszakára; — az egyes ágazati minisztériumok már közzétett szakmai-módszertani ajánlásai és segédletei; — az ipari szövetkezetek jövőbeni feladatait összefoglaló, az Országos Tanács által jóváhagyott „Irányelvek a távlati fejlesztési program és a VI. ötéves terv kidolgozásához”. A középtávú és az 1981. évi operatív tervezést összehangoltan kell végezni; a tervszámítások körét és mélységét úgy célszerű kialakítani, hogy arra mindkét előirányzat építhető legyen. Ezt indokolja az is, hogy a gazdálkodó szervezetek tervezési időrendje alapján a szövetkezeteknek — 1981. évi terveiket az 1980. évi mérlegzáró közgyűléseken, — VI. ötéves tervüket pedig 1981. júniusáig kell jóváhagyniuk. Az 1981—85. évekre meghatározható fejlődési irányok megalapozása érdekében az OKISZ által összeállított irányelvekben figyelembevételre kerültek a szövetségek előzetes VI. ötéves tervelképzelései, és az ezekből összegezett tapasztalatok. A tervezés során szoros együttműködés valósult meg a funkcionális és az ágazati minisztériumokkal. I. AZ IPARI SZÖVETKEZETEK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE AZ V. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN Az ipari szövetkezetek 1976—1980. évi fő feladatait a népgazdaság V. ötéves terv törvénye fogalmazza meg, amely szerint: — a tőkés export jelentős fokozását, — a lakossági árualapok választékának növelését és a szolgáltatások bővítését, valamint — az állami nagyipart gazdaságosan kiegészítő termelés dinamikus fejlesztését kell elérni. Az eredmények — a legfőbb célkitűzések szempontjából — lényegében kedvezően értékelhetők. A termelés fejlődési üteme az előirányzottnál ugyan mérsékeltebb, az értékesítés irányonkénti struktúrája azonban a követelményekhez igazodik. A tervidőszak a gazdasági fejlődés szempontjából két jellegzetes szakaszra különíthető el: — az 1976—1978. évekre, amikor általában az előirányzatnak megfelelő dinamikus növekedés volt a jellemző; 3