OKISZ Értesítő, 1981 (30. évfolyam, 1-29. szám)

1981-01-17 / 1. szám

1. szám OKISZ ÉRTESÍTŐ gyűlés napirendjét is tartalmazó meghívót, vala­mint a VIII. kongresszus irányelveit. 8. Az Országos Tanács javasolja, hogy a szö­vetkezetek az 1981. évi munkaverseny célkitűzé­sek maradéktalan teljesítésével, a VI. ötéves terv első éve feladatainak végrehajtásával készülje­nek fel a VIII. kongresszusra. 9. Az Országos Tanács fontosnak tartja, hogy a kongresszus előkészítésének és lebonyolításának valamennyi szakaszában érvényesüljön a társa­dalmi életünk minden területén megkívánt kö­vetelmény: takarékosság a munkaidővel és pénz­zel egyaránt. A kongresszus legyen munkakong­resszus, ahol az ország ipari szövetkezeteit kép­viselő küldöttek nagy aktivitással, igényességgel és felelősséggel tanácskoznak és határozzák meg mozgalmuk továbbfejlődésének útját. 10. Az Országos Tanács felkéri a szövetkezetek vezetőségeit, hogy a kongresszusi felhívásról a munkahelyi tanácskozások útján tájékoztassák a tagságot, a szövetkezet minden dolgozóját. 11. Az Országos Tanács felkéri a szövetségek elnökségeit, hogy tevékenyen vegyenek részt a VIII. kongresszus előkészítésében. Támogassák a Választási Bizottság munkáját, nyújtsanak segít­séget a kongresszusi küldöttválasztó gyűlések le­bonyolításához. Jelen ajánlást a szövetségek és szövetkezetek illetékes testületi szervei tárgyalj­ák meg és elfo­gadásáról, valamint végrehajtásáról határozzanak. Rév Lajos s. k., az OKISZ elnöke Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának 1/1981. (OK 1.) OKISZ számú irányelve a VI. ötéves terv kidolgozásához A tervező munka a múlthoz képest sokoldalúb­bá, bonyolultabbá vált. A gyors műszaki fejlődés, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás fokozzák az előrelátás szükségességét. A tervezés kiinduló feltételeiben ugyanakkor a VI. ötéves terv időszakában a korábbiakhoz képest nagyobb a bizonytalanság. A középtávú tervnek a gazda­sági cselekvés számára ezért a szokásosnál nyi­­tottabbnak kell lenni annak érdekében, hogy a fejlődés külső és belső feltételeiben előre nem lát­ható változásokhoz a szövetkezetek megfelelően tudjanak alkalmazkodni. A középtávú tervezés eddigiekben megjelent — a szövetkezetek rendelkezésére álló — alapvető dokumentumai: — az MSZMP XII. kongresszusának határozata, valamint az annak végrehajtása érdekében hozott kormányhatározatok és OKISZ állásfoglalás; — az Országos Tervhivatal előterjesztése alap­ján jóváhagyott központi irányelvek a VI. ötéves terv kidolgozásához; — a MüM és a SZOT által — az OKISZ-szal egyetértésben — kiadott irányelvek a vállalatok, szövetkezetek, intézmények szociális tervezéséhez a VI. ötéves terv időszakára; — az egyes ágazati minisztériumok már köz­zétett szakmai-módszertani ajánlásai és segédletei; — az ipari szövetkezetek jövőbeni feladatait összefoglaló, az Országos Tanács által jóváhagyott „Irányelvek a távlati fejlesztési program és a VI. ötéves terv kidolgozásához”. A középtávú és az 1981. évi operatív tervezést összehangoltan kell végezni; a tervszámítások kö­rét és mélységét úgy célszerű kialakítani, hogy arra mindkét előirányzat építhető legyen. Ezt in­dokolja az is, hogy a gazdálkodó szervezetek ter­vezési időrendje alapján a szövetkezeteknek — 1981. évi terveiket az 1980. évi mérlegzáró közgyűléseken, — VI. ötéves tervüket pedig 1981. júniusáig kell jóváhagyniuk. Az 1981—85. évekre meghatározható fejlődési irányok megalapozása érdekében az OKISZ által összeállított irányelvekben figyelembevételre ke­rültek a szövetségek előzetes VI. ötéves tervelkép­zelései, és az ezekből összegezett tapasztalatok. A tervezés során szoros együttműködés valósult meg a funkcionális és az ágazati minisztériumokkal. I. AZ IPARI SZÖVETKEZETEK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE AZ V. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN Az ipari szövetkezetek 1976—1980. évi fő fel­adatait a népgazdaság V. ötéves terv törvénye fogalmazza meg, amely szerint: — a tőkés export jelentős fokozását, — a lakossági árualapok választékának növelé­sét és a szolgáltatások bővítését, valamint — az állami nagyipart gazdaságosan kiegészítő termelés dinamikus fejlesztését kell elérni. Az eredmények — a legfőbb célkitűzések szem­pontjából — lényegében kedvezően értékelhetők. A termelés fejlődési üteme az előirányzottnál ugyan mérsékeltebb, az értékesítés irányonkénti struktúrája azonban a követelményekhez igazodik. A tervidőszak a gazdasági fejlődés szempontjá­ból két jellegzetes szakaszra különíthető el: — az 1976—1978. évekre, amikor általában az előirányzatnak megfelelő dinamikus növekedés volt a jellemző; 3

Next