OKISZ Értesítő, 1988 (37. évfolyam, 1-21. szám)
1988-01-27 / 1. szám
2 OKISZ ÉRTESÍTŐ Az ipari szövetkezeti mozgalom fejlődése 1987. évben, az 1988. évi feladatok Az 1987. évi gazdálkodás várható eredményei Az ipari szövetkezetek 1987. évi célkitűzéseinek középpontjában a szerkezetváltoztatás, a műszaki fejlődés és a gazdasági hatékonyság gyorsítása állt. Ebből kiindulva körvonalazódtak a termelési, értékesítési feladatok, amelyeket az ipari szövetkezetek összességében teljesítenek, fejlődésük a szocialista szektor egészénél dinamikusabb; az Országos Tanács irányelvében megfogalmazott előirányzatokat az eredmények legtöbb esetben meghaladják. A termelés növekedése 1987-ben a korábbi években tapasztalt ütemnél és az „Irányelviben tervezettnél is várhatóan dinamikusabb lesz, folyóáron mintegy 16—18%-kal, összehasonlítható áron pedig mintegy 12—14%-kal haladja meg az előző évi szintet. A termelés növekedésében nagy szerepe van a kisszövetkezeti kör erőteljes bővülésének. 1987-ben több mint 700 kisszövetkezet alakult, s tevékenységük értéke a szövetkezetek összteljesítményéből már csaknem 40%ot képvisel. A gazdálkodás 1987. évi várható alakulása részletesebben a következők szerint vázolható: A termelés értéke előreláthatóan 120 milliárd forint körül alakul, melynek 70%-át az iparba sorolt szövetkezetek állítják elő. A szövetkezeti ipar tevékenységének értéke folyóáron, illetve összehasonlítható áron várhatóan 8—10%-kal, illetve 4—6%-kal haladja meg az előző évi szintet. Az ipar ágazati szerkezetében a korábbi években tapasztalt változások folytatódnak: a gépipar és a vegyipar termelése továbbra is dinamikusan nő, a könnyűipar tevékenységének értéke pedig lényegében stagnál. A szövetkezetek 1987-ben általában — a jövedelmezőség növelése érdekében — a gazdaságtalan termelés megszüntetésére, a gyártás önköltségének csökkentésére törekedtek. A korszerű termékszerkezet kialakításában jelentős szerepet vállalnak a kisszövetkezetek. Termelésükkel alapvetően járulnak hozzá a hiánycikkek számának mérsékléséhez, valamint az importkiváltás bővítéséhez. Az ipari termelés növekedését és a termékszerkezet korszerűsítését kedvezően befolyásolták a műszaki fejlesztés területén történt intézkedések. A fejlődés gyorsítása érdekében az OKISZ a rendelkezésére álló központi pénzalapjainak célirányosabb felhasználását kezdeményezte azzal, hogy korszerűsítette KFA kölcsönnyújtási rendszerét. Ennek megfelelően pályázat útján a szövetkezeteknek olyan beruházások megvalósítására van lehetőségük, amelyek a népgazdaság központi gazdaságfejlesztési programjaihoz, illetve fontos népgazdasági és össz-szövetkezeti célokhoz csatlakoznak. Az 1987. évben odaítélt KFA kölcsönök mintegy 60%-a e meghirdetett központi fejlesztési célokhoz kapcsolódott. Legnagyobb részét a konvertibilis export fejlesztését célzó KFA kölcsönök képviselték. Összesen 77 KFA kölcsönigény elbírálására került sor. Az innováció elősegítése érdekében az OKISZ 50 millió forintos pénzalapot hozott létre az ISZFB keretében, a K-I-F tevékenységek finanszírozására. A szövetkezetek érdeklődése eziránt a fejlesztési forrás iránt csak az év második felében élénkült meg. Mintegy 40 millió forint összegű K-I-F célú hitel kihelyezésére kerül sor. Gyors technológiai transzfert tesznek lehetővé a külföldi működő tőke bevonásával létrehozott vegyesvállalatok. Ennek érdekében az OKISZ külkereskedelmi szervező tevékenysége során a lehetőségek feltárását szorgalmazta. Néhány kezdeményezés már a megvalósítás szakaszába került. Népgazdasági szempontból is jelentős, az állami iparral, a műszaki fejlesztést irányító központi szervekkel (OMFB, MTA), az IpM-mel együttesen elhatározott és közösen finanszírozott fejlesztések indítását kezdeményezte a szövetkezeti ipar az elektronika területén: NYÁK-lap gyártó üzem, számítógépes tervező-fejlesztő rendszerek elterjesztését szolgáló vállalkozó szervezet létesítése, betéti társulás szervezése személyi számítógépek gyártására. A szövetkezeti ipar a külkereskedelmi értékesítésen belül várhatóan a megelőző évinél alacsonyabb szocialista, viszont a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó (20% feletti) konvertibilis exportot realizál. A szocialista export csökkenését elsősorban a könnyűipari kiszállítások visszaesése okozza, melyben szerepe volt az év folyamán jelentkező anyaghiánynak. A gépipari kiszállítások értéke várhatóan az előző évi szint körül alakul. A gépipar szocialista kivitelének ez évi dinamikusabb bővülését alapvetően akadályozta a szovjet kontingensek csökkentése. E probléma feloldása érdekében az OKISZ több javaslatot tett az MU és a KKM felé a kontingens feletti kiszállítások engedélyezésére. Javaslatunkra kontingensen felül 10 millió rubel értékű gépipari kiszállításokat engedélyezett a KKM. A konvertibilis export 1987. évi értéke várhatóan megközelíti a 8 milliárd forintot, ami a korábbi évekhez, valamint az OKISZ és a szövetkezetek által megfogalmazott előirányzatokhoz képest is kiemelkedő. A jelentős teljesítést nagymértékben segítette a szabályozórendszer többirányú kedvezménye (hitel, beruházási támogatás, import lehetőség, 1. szám