Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. III. kötet. Magyarország I. Az ország és népeinek ismertetése (Budapest, 1888)

Magyarország - Magyarország története - A vegyes házakbeli királyok kora. Szabó Károlytól

kiállításával, a nemesség a fölkeléssel késlekedett; bár az országban oly zavar és fejetlenség volt, hogy a budai várat is oda hagyta őrsége: ő saját költségén szedett hadaival és a Capistranoi János által a szent hadjáratra lelkesített keresztes csapatokkal elszántan sietett Nándor-Fehérvár fölmen­tésére, melyet sógora, Szilágyi Mihály védelmezett. Július 14-én a Dunát elzáró török hajóhadat tönkre tévén, bevonult az ostromlott erősségbe, július 21-én az általános rohamot, mely közben a törökök a várost elfog­lalván, magát a fellegvárat is szorongatták, diadalmasan visszaverte, másnap pedig, midőn a rajongásig lelkesült keresztesek a szultán táborát vakmerően megtámadták, a várból rendes hadaival maga is kirohanván, a szultán táborát véres harcz után megszalasztotta s így az ország legerősebb védbástyáját megmentette. Ez a diadal a legméltóbb befejezése volt a hős dicső élete pályájának, ki mint a táborban kitört ragályos betegség áldozata, Zimonyban, hű barátja, Capistranoi János karjai közt húnyt el (1456 augusztus 11). Hunyadi halálával Cilléi Ulrik elérkezettnek vélte az időt, hogy az általa gyűlölt Hunyadi nemzetséget kiirtsa, s apjának, Brankovicsnak meg­írta, hogy nem sokára a két Hunyadi fiú fejével fog neki kedveskedni. E czélzattal vette rá a királyt, hogy tekintse meg a nándor­fehérvári csatatért s vegye kezéhez a Hunyadira bízott királyi végvárakat. Midőn az ifjú király német zsoldosaival s az osztrák keresztesekkel, a futaki ország­gyűlésen az ország kormányzójává kinevezett Cilléi kíséretében Nándor-Fehérvár alatt megjelent, Hunyadi László őt a vár kapujában hódolattal fogadta; de a király, udvara s magyar kísérete bebocsátása után a kaput azonnal bezáratta, hivatkozva az ország törvényére, mely a végvárakból az idegen zsoldosokat kitiltja. A király és Ciliéi így Hunyadi László hatal­mába került, ki már előbb el volt határozva, hogy az életére törő Ciliéit megelőzze, s harmadnap múlva őt, a Cilléi család utolsó férfitagját, bajtársai segélyével összevagdalta (1456 november 11). A király nehéz helyzetében az előtte magát igazoló Hunyadit kegyel­méről biztosította; később Temesvárit Hunyadi János gyászoló özvegyének az oltár előtt esküvel fogadta, hogy Cilléi haláláért soha boszút nem áll (1456 november 23). De ez esküt a Hunyadiak ellenségei nem tartották kötelezőnek, s Hunyadi Lászlót a király élete ellen szőtt összeesküvés ürügye alatt öcscsével, Mátyással s a család több hívével együtt Budán elfogatták s a 24 éves ifjú Hunyadi Lászlót a budai királyi vár előtt lefejeztették (1457 márczius 16).

Next