Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XIII. kötet. Magyarország IV. Dunántúl (Budapest, 1896)

Dunántúl - Őskori, római és népvándorlási emlékek a Dunán túl. Pasteiner Gyulától

ból és agyagból készült gyöngyök, köztük néhány rézből is, végül durva agyagból, szabad kézzel formált, gyarlón égetett, helylyel-kézzel vörösre festett, kezdetlegesen díszített különféle alakú edények. Vörös rézből kovácsolt eszközöket a Dunán túl eddig csak elvétve és darabonként találtak. A fém megmunkálásának kezdetét jelölő és a bronzot megelőző rézkort nagyobb lelet e vidéken eddig nem képviseli. Rendszeres ásatással fölkutatott bronzkori nagyobb telep a Dunán túl eddig szintén nem akadt. E műveltségi időszak emlékei vidékünkön csak szerencsés véletlenségből és többnyire szórványosan kerültek elő. A sírleletek igen gyérek. A depót-leletek közt még nem használt tárgyakból álló úgy­nevezett kereskedelmi letét nincs. Néhány öntőműhely maradványai mellett leggyakoriabbak az edényekbe zárt, rendszerint kisebb kincsleletek. Említésre méltók a Baranya megyében Bozsók mellett, Tolna megyében Duna-Földvárt és Mohácson, Veszprém megyében, Bakony-Somhegyen, továbbá Komárom­megyében bizonytalan helyen talált műhelyi maradványok. A bozsókiból az öntőműhelyt jellemző 200 darab különféle töredék, nyers­anyag és ész­tárgy, többnyire sarló és tokos véső, a komárommegyeiből mintegy 60 darab jutott a Magyar Nemzeti Múzeumba. Egyes öntőmintákat találtak Pécs, Ercsi és Duna-Földvár környékén. Nevezetesebb kincsleletek Fehér­megyében az ercsii, Komárom megyében a gyermelyi (34 darab), Somogy­megyében a kéri (60 darab), a csabapusztai (36 darab), a törökkoppányi és orczsi (30 darab), Tolnában a bonyhádi (208 darab) és a ráczegresi, Vasban a kőszegi (több száz darab), Zalában a pölöskei (40 darab). Keszthelyen kőből rakott sírban, a csontváz mellett egy bronz tű és egy kardpenge, Csabrendeken, szintén Zala megyében, két csontváz mellett egy-egy bronz öv, kard, gombostű, karperecz és lándzsacsúcs volt. A bronzkorban szokásos másik temetkezési módnak, a halottégetésnek emlékei a Simontornyán talált hamvveder, melyben három tű, két függő, egy tekercses karika és négy korong volt, továbbá a Komárom megyében Duna-Almáson, Fehér­megyében Perkátán és Nagy-Loókon, Tolna megyében Gerjen és Kölesd határában fölásott urnatemetők. Az utóbbi helyen néhány bronz tárgy is került elő. A szórványos leletek aránylag legszámosabbak. A felsorolt nagyobb leleteket is számítva, a Dunántúl tizenkét vármegyéjének több mint ötven helyén találtak bronzkori eszközöket. Ez a tény kétségtelenné teszi, hogy a bronzkori műveltség a Dunántúl minden részében el volt terjedve. A két nagyobb öntőműhely és az egyes öntőminták továbbá azt

Next