Lukács György (szerk.): A magyar művelődés története. A magyar munka eredményei az emberi művelődés terén 2. (Budapest, 1929)
Magyar művészet
Előadó művészek, énekesek: Anday Piroska, Bazilidesz Mária, Durigo Ilona, Medek Anna, Németh Mária, Pataky, Sándor Erzsi, Szántó M., Székelyhidy. Zongoraművészek: Bartók, Dohnányi, Kabós Ilona, Keéri-Szántó, Kentner, Stefániai. Hegedűművészek: Arányi Jeli, Geyer Stefi, Koncz, Rubinstein Erna, Székely, Szentgyörgyi, Szigeti, Telmányi, Vecsey. Karmesterek: Reiner, Sebestyén, Széli, Szenkár. Quartett társulatok: Léner, Melles, Roth, Waldbauer—Kerpely. E névsor is, mely csak csekély részét foglalja magába a bel- és külföldön működő magyar művészeknek, bizonyítja a magyar zeneművészet gyors emelkedését és a magyar fajnak zene iránti hajlamát és rátermettségét. Magyarország rendelkezik ma már azokkal a zenei szervezetekkel, melyek minden országban elmaradhatatlan kellékei a zenekultúrának. Első helyen kell említeni a Liszt alapította Orsz. Zeneakadémiát, mely 50 éves fennállásának jubileumán a kormány által főiskolai rangra emeltetett és Országos M. Kir. „Liszt Ferenc“ Zeneművészeti Főiskola címet nyerte. Ez intézet, melynek vezetése és irányítása 10 év óta e sorok írójára van bízva, külföldi művészek által is a világ egyik legtökéletesebb és legjobb zenei tanintézetének ismertetik el, nemcsak azért, mert minden a zenére vonatkozó fakultásnak abban tanszéke van, de főképen azért, mert évenként egész sereg tehetséges és kitűnően képzett fiatal művész és művésznő kerül ki az intézetből. A M. Kir. Operaház, melynek igazgatója Radnai Miklós zeneszerző, szintén állami intézet és még régibb keletű, mint a Zeneművészeti Főiskola. Már 1812-ben tartottak operai előadások az említett leégett Városi Színházban. Az operai előadások 1837-től kezdve a Nemzeti Színházban folytatódtak. Midőn a budapesti közönség igényei megnőttek, felépült a pompás Operaház, melyben már kizárólag csak operai előadások tartatnak. Az Operaházban az operai világirodalom összes jelentékeny termékei előadásra kerülnek. A magyar operairodalom is évről-évre gazdagszik és ma már a magyar szerzők művei az összes előadások egyötödét töltik be. Kétségtelenül a budapesti M. Kir. Operaház Európa egyik legjelentékenyebb műintézetének tekinthető. A főváros népességének rohamos szaporodása, valamint a közép-, sőt a munkásosztály széles rétegeinek a zeneművészet érdekkörébe való bevonása, szükségessé tették egy második operaszínház alapítását. Ez a főváros hozzájárulásával meg is történt 1911-ben és a 3000 embert befogadó Városi Színházban, jelenleg Sebestyén Géza igazgató vezetése alatt, felváltva opera- és operettelőadások tartaznak.