A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1944 (9. évfolyam, 1-8. szám)
1944-01-01 / 1. szám
irányuló képzelet művészi realizálója. A tanuló a pergőkép realizmusán át jut el az irodalmi élmény valódi arcáig. Három irodalmi film. A Nagyszalonta és a Széphalom igazi irodalmi film: Arany János, illetőleg Kazinczy Ferenc életének, műveinek tárgyalásakor kell pergetnünk. A harmadik irodalmi film, Az Inn folyó völgyében (I. 67.), az idegen nyelvi tárgyak filmjei között szerepel ugyan, de bemutatja Kufsteint, ahol Kazinczy és annyi magyar hazafi raboskodott, ezért a magyar órán is — Kazinczy életéhez kapcsolva — haszonnal pergethetjük. Az irodalmi filmeket is jól bele kell ágyaznunk a tanulmányi anyagba, odaillő irodalmi művek bemutatásával távlatokat nyitnunk, s a munkáltató tanítást is szolgálnunk kell. A Nagyszalonta c. film idézi Arany János - torony c. költeményét. A pergetés előtt a költő Önéletrajzának néhány részletét kell felolvasnunk, meg kell emlékeznünk Petőfi nagyszalontai látogatásáról, itt írt verseiről, pl. a Csonka toronyról, sőt Nagyszalontának ezt az ismertetőjelét a költő le is rajzolta, a kép megvan Vende Ernő szemléltetőkép-gyűjteményében, s be is mutatjuk. A Petőfi Nagyszalontán c. munkáltató tételt a film pergetése után adjuk ki. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Nagyszalontáról Reményik Sándor is írt szárnyaló erejű költeményt (,,Csonkatornyok‘'), s hogy Erdélyi József nagyszalontai diák volt, s a városról verseiben, önéletrajzi írásában egyaránt megemlékezik. Nem ok nélkül nevezte egy rádióelőadás Nagyszalontát „rímbefaragott város‘‘-nak. Cs. Szabó László Erdélyben c. művéből felolvassuk a Csonka Torony-ra és az ott berendezett Arany-múzeumra vonatkozó részt s megkezdjük a pergetést. Megbeszélés, vázlatkészítés, a különféle elemek összekapcsolása után Arany egyik Nagyszalontára való vágyódását kifejező versét olvassuk el, majd a munkáltató témára hívjuk fel a figyelmet. (Petőfi Nagyszalontán.) Az Inn folyó völgyében c. film Kufstein szép képei miatt érdekel bennünket. Kazinczy életrajzát mindenképen a Pályám emlékezetére alapozzuk. Felolvassuk az elfogatásáról szóló részt, majd utalunk arra, hogy Kufsteinben raboskodott Wesselényi Miklós báró és Bacsányi János is. Olvassunk fel néhány részletet Nyirő József A sibói bölény c. regényéből (Wesselényi fogsága), Bacsányi kufsteini elégiáiból, esetleg Jókai Az új földesúr c. regényéből, mely egy-két rövid vonással is érdekes képet rajzol a szabadságharc szenvedőinek kufsteini sorsáról. Még egy részlet Kazinczy Fogságom naplója c. művéből és pereghet a film. Célkitűzés: nézzük meg, milyen börtönökben sínylődött Kazinczy hét és fél esztendeig (többi börtöne is ehhez hasonló volt). Jelezzük, hogy a magyar irodalom kifejlesztésére és a nyelvújításra vonatkozó terveit is a börtönökben dolgozta ki. Ha a kufsteini börtön ablakán kitekintett, a filmünkön bemutatott hegyeket, völgyeket, erdőket, folyót látta. A vázlatkészítés után elmélyítésül olvassuk fel a Fogságom naplójának azt a részletét, mely a költő 2387 napig tartó rabságából való kiszabadulásáról beszél . . . A Széphalom c. film szintén a Pályám emlékezetére épül, a film magyarázata Kazinczy egyik Széphalomra vonatkozó versét is közli. Gyulai Pál Vörösmarty életrajza c. művéből olvassuk fel Kazinczy levelezésére, az irodalmi középpont alkotására vonatkozó részleteket, majd Petőfi Úti leveleinek Széphalomról szóló részét, Kazinczyról emlékező költeményét.