A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos közleményei, 1944 (9. évfolyam, 1-8. szám)
1944-01-01 / 1. szám
munkáltató óra, a problémás tanítás és az a kívánság, hogy óránk ne epikus menetű, hanem drámai lüktetésű legyen. Filmes óráinkon ezeket a követelményeket könnyen megvalósíthatjuk. A munkáltató tanítást ennek a filmnek a felhasználásával is igen szépen szolgálhatjuk. A másik nagyszabású összefoglaló film, A Magyar Alföld. Magyar nyelvi órán, magasabb osztályban, az Alfölddel foglalkozó olvasmányok tárgyalásakor pergetjük, a gimnázium VI., a líceum II. osztályában esetleg Petőfi, Arany, Jókai tárgyalása után. Igazi problémás, munkáltató órát tarthatunk, ha bevezetőül röviden elmondjuk, hogy íróink bejárták az országot, és minden részletét költeményeikbe fonták, prózájukba illesztették. Az egyes magyar tájaknak ez a művészi bemutatása az ú. n. „szerelmes földrajzi", melynek kiváló ismerői: Cs. Szabó László és Szabó Zoltán. Utóbbi író Szerelmes földrajz c. könyvét a Magyar Tudományos Akadémia a Kőrössy Flóra-díjjal jutalmazta. Ezt a díjat minden évben a „legnemzetibb szellemű“ könyvnek adják. Az írói tájfestésről szóló részletét fel is olvashatjuk. Most következik a probléma: idézzük fel azokat az írókat, akik az Alföldről írtak! (Petőfi, Arany, Tompa, Jókai stb.) A film pergetésekor figyeljünk a következőkre: tudjuk, hogy íróink pontosan megrajzolták az Alföldet. Adjunk most számot arról, hogy a film egyes részleteinek pergetésekor melyik írónk milyen műve vagy művei jutottak eszünkbe. Ráismertünk-e a filmen költőink tájrajzaira? Egyik líceumi osztály a következő eredménnyel dolgozott: először is megállapította, hogy Petőfi Kiskunság és Az Alföld c. költeményéből idéz a film is. Első megfigyelésük tehát az volt, hogy a film e költemények többi tájrajzaihoz is perget képet. Pl. Délibábos ég alatt kolompol.. . Méneseknek nyargaló futása . . . stb. Említették még A Tisza c. költemény több részletét, az Úti Levelek-et és Úti Jegyzetek-et (Hortobágy), A gólya és a Megy a juhász szamáron c. költeményt, Jókai Sárga Rózsáját a Hortobággyal együtt, Az új földesúr c. regény egyik gyönyörű leírását a Tisza áradását bemutató képekkel kapcsolatban. Arany Jánosnak A vén gulyás és a Vásárban c. költeményét említették, s azt is észrevették, hogy a Tengerihántás c. ballada külső keretéül szolgáló képet belefényképezték a filmbe. Említették még néhányan Bársony István valamelyik művét s Tompa Mihály A gólyához c. költeményét. A költői műveket és a film anyagát egybekapcsolva alkotjuk meg a beszámolót, készítjük a vázlatot. Munkáltató, problémás, drámai lüktetésű óra ez a javából! Biczó Ferenc a korszerű tanításról szóló művében az Alföldet romantikus, reális, naturalista megvilágításban (Jósika, Petőfi, Móricz Zsigmond alapján) is bemutatja növendékeinek. A film itt is igen sokat lendíthetne a bemutatás értékén. E helyen még Gyurtács Andrásra hivatkozunk, a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a földrajz tanárára, aki rendkívül finom érzékkel, nagy elméleti tudással, sok gyakorlati tapasztalattal nyúlt az oktatófilm lélektani és esztétikai kérdéseihez. Igen értékes, irányító cikkében olvassuk: „Aki ismeri Petőfi, Vajda, Arany leírásait, Jókai tájképeit, az a magyar oktatófilmen keresztül olyan tiszta izzású irodalmi tájélményt szív magába, amilyent a pergőkép nélkül a légüres térbe épített képzelet nem tudna elővarázsolni. A film ebben az esetben az irodalmi élményre . Lásd Gyurtács András: Az oktatófilm lélektana és esztétikája. Oktatófilm Közlemények 1940. 11. sz. 9