Olimpiai kiadványok - Atlanta, 1996
LIMPIA TARTALOM ATLANTA: ÍNYENCFALAT TURISTÁKNAK4 ÉJJEL-NAPPAL TELEVÍZIÓ5 ZÁSZLÓS ÚR, KARDDAL AZ OLDALÁN6 CSILLAGOK 9-10 NAGYKÖVET A SPORTVILÁG ÉLÉN?________13 MINDEGY, HOGY MENNYI, CSAK SOK LEGYEN 16-17 VESSZŐ NÉLKÜL 18 ÚJRA ITT VAN? 19 PÉNZÜGYEK 24-25 ATLANTAI ARÉNÁK 26 ARANYEMBEREK 28-29 A MAGYAR CSAPAT 30 ÖTKARIKÁS MŰSOR PERCRŐL PERCRE 33-37 " ’nl"V T. SZERKESZTŐIG ÉL KL4DÓ 1034 Budapest, Bécsiül 122-124., telefon: 250-16800 SZERKESZTŐ JAKAB JÓZSEF ♦ KÉPSZERKESZTŐ Kaiser Ottó ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ Fábián István ♦ ÍRTA Bruckner Gábor, Füzes Oszkár, Szetey András ♦ SZÁMÍTÓGÉPES TERVEZÉS Konyher Kata, Flaskár Ildikó ♦ KIADjA a PRIMUSZ Népszabadság Média-képviseleti Kft. ♦ FELELŐS VEZETŐ Szeles Pál ügyvezető igazgató ♦ TÖRDELÉS Népszabadság Fényszedő Kft. ♦ SZÍNES ELŐKÉSZÍTÉS DR. WEIGERT Color Stúdió ♦ HIRDETÉSFELVÉTEL PRIMUSZ Kft. TERMÉKMENEDZSER Grátzer Anikó ♦ NYOMÁS Révai Nyomda Kft. 1037 Bp., Kunigunda útja 68. Három és fél éves ténykedése során még soha nem mondott olyan rövid beszédet Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke, mint amilyenre most készül. Igaz az is, hogy soha ennyien nem hallgatták még. A beszéd egyetlen mondatból, s mindössze hét szóból áll, ám hallatán legkevesebb másfél milliárd ember kezd majd el tapsolni a tévé- és rádiókészülékek előtt. „A huszonhatodik nyári olimpiai játékok versenyeit megnyitom." Ennyit mond majd péntek este az elnök, egy szótaggal sem többet. S ezzel illusztris társaság tagjává avanzsál: e csodálatos hét szót mondta - persze más és más „számozással" - négy éve János Károly spanyol király, aztán még korábban Ronald Reagan, Leonyid Brezsnyev, Hirohito császár vagy éppen Adolf Hitler. S amikor a hét szó elhangzása után elül az ováció és picit csillapodik a lelkesedés, minden idők legmonumentálisabb sporteseménye veszi kezdetét. Százkilencvenhét ország küldte el legjobbjait, hogy huszonkilenc sportág 271 versenyszámában mérkőzzenek meg sporttársaikkal. Soha ennyi nemzet nem képviseltette még magát a négyévente megrendezésre kerülő csodán, amit olimpiának hívnak. Ott lesznek a sportnagyhatalmak - Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Kína, Kuba, Magyarország (bizony-bizony!) - mellett olyan kis országok sportolói is, mint például Aruba, Belize, a Virginszigetek vagy Tonga. Az olimpiák történetében még sosem fordult elő, hogy ilyen drasztikusan kelljen csökkenteni a megnyitóünnepségen felvonulók létszámát. Ugyanis, ha valamennyi sportoló körbesétálna, csak a bevonulás négy órán át tartana... Úgy tetszik, mára felnőtt a világ. Megkönnyebbült sóhajjal mondjuk: hol van már Montreal afrikai bojkottja, hol van a csonka moszkvai, meg a hasonlóan a politika áldozatává vált Los Angeles-i ötkarikás esemény. Még szép, mondhatnák, hiszen aranyolimpia a huszonhatodik, a centenáriumot illik békésen megünnepelni. (Valójában csak a huszonharmadig hiszen az 1916-os berlini, az 1940-es helsinki és az 1944-es londoni olimpiát az esztelen háborúskodás miatt nem rendezték meg, csupán „beszámozták“.) Micsoda száz év volt! Mekkora utat tett meg a sportmozgalom az 1896-os olimpiától a holnapi megnyitóig. Az athéni tizenhárom ország 295 versenyzőjétől Atlanta közel tízezer sportolójáig. Az első újkori olimpia nyolc sportágától a mostani huszonkilencig. Azt mondják, elüzletiesedett az olimpia. Hogy a tévé, meg a szponzorok áldozatává vált. Hogy inkább szól a Coca-Coláról, mintsem a földkerekség legnagyobb sportolóiról. Hogy óriási pénzek mozognak, s hogy mára a coubertini mondás, tudják, amelynek az a lényege, a részvétel többet ér az eredményességnél, nos, hogy ez manapság már inkább csak megmosolyogtatja az embereket, mintsem könnyet csalna a szemükbe. Mai világunkban Avery Brundage egykori NOB-elnök mondása is anakronisztikusan hat kissé: „Az élet áruházában a sport a játékosztály." Hagyjuk is a pátoszt, valahogy nem illik a második évezred végéhez. Azt az élményt ugyanis, amit várhatóan az amerikai kosárlabdázók, az orosz tornászok, az afrikai atléták, a brazil futballisták, s remélhetőleg a magyar kajakosok-kenusok nyújtanak, nos, azon nem elérzékenyülni kell, hanem a fotelben hátradőlve bámulni és csodálni. Az atlantai programban a klasszikus olimpiai versenyszámok - atlétika, lövészet, torna, úszás, vívás - mellett újak is feltűnnek, mint a strandröplabda, a mountain bike vagy a softball. Bennünket persze elsősorban a hagyományos „magyar" sportágak, mint a birkózás, a kajak-kenu, az úszás és a vívás versenyei érdekelnek, hiszen a kétszáztizennyolcas létszámú válogatott ezúttal is főszerepet kíván játszani. Az eddig megszerzett 134 arany-, 121 ezüst- és 140 bronzérem reményeink szerint jelentősen gyarapszik. A nemzetek éremversenyében Berlinben és Helsinkiben megszerzett harmadik hely manapság ugyan elérhetetlen álom, ám a magyar sportbarátok bizonyára megelégednének azzal is, ha folytatódna a szöuli és barcelonai hagyomány. Tudják: a két legutóbbi olimpián egyaránt tizenegy arany volt a termés... HÉT SZÓ 3