Operaélet, 1993 (2. évfolyam, 1-5. szám)

1993-11-01 / 5. szám

Bukarestből: Giovanni Mitrovici a Lammermoori Luciá­ban, míg George Nedelcu a Trubadúrban énekelt. 1867 nyarán a társulat tagjai Brassóban és Sepsiszentgyörgyön vendégszerepeltek, ahol nagy szeretettel fogadta őket a közönség. Az 1867/68-as évadban új karmestert szerződ­tetnek Pichler Bódog (1833-1876) zeneszerző személyé­ben. Zenei vezetése alatt mutatják be 1868. március 7-én Meyerbeer Dinorah, vagy a ploermeli búcsú (szöveg: Carré és Berbier, fordította: Csepreghi Lajos) című víg­­operát. Az 1868/69-es évadban Fehérváry Antal színigaz­gató szerződését 1872. április 30-ig meghosszabbították, így tovább folytathatta az együttessel megkezdett ál­dásos munkáját. A következő évadban (1869/70) újabb karmestert hívnak meg az előrehaladott koráért le­köszönő Gócs Ede helyére, Jakobi Jakab személyében. A zenés színpadi művek rendezője Marcell Géza lesz. Az együttes egyetlen operát mutat be, Donizetti Don Sebastianját 1870. január 20-án. A társulat a nyár folya­mán újabb operett-turnéra indul, ezúttal Maros­­vásárhelyre. Az 1870/71-es évadban ünnepük a Farkas utcai Kő­színház megnyitásának ötvenedik évfordulóját. Az évad egyetlen operabemutatója, Gounod Faust című operája (1871. március 28.) sem készül el a félszázados évfordu­ló díszünnepségére. Sajnos, a továbbiakban egyre rit­kábban mutatnak be operát, a bemutatók sorában csak operettek szerepelnek az 1875/76-os évadig, amikor is az igazgatóság nagyon gyér sikerrel műsorra tűzi Fehden David: Lalla Roukh című új vígoperáját, 1876. február 26-án. A zenés színpadi repertoárt teljesen kisajátítják Suppé, Offenbach operettjei. A Farkas utcai Kőszínház világításában jelentős válto­zás történik 1872-re: a kőolaj-világításról áttérnek a gáz­világításra. Ezzel egyszerre megváltozik mind a színház­terem, mind a színpad képe. 1874 tavaszán felépítik a Sétatér elején, az Aréna he­lyén azt a cölöpépületet, amelyet Nyári Színkör néven ismerünk, ahol 1874. június 13-án megtartják az első előadást. Ezzel a beruházással sikerül a nyári évadok rendszerét bevezetni, tehát a színtársulat a városban tart­ható a kőszínházi évad után a június-július-augusztusi hónapokra is. Az 1877/78-as időszakban csak elvétve került mű­sorra opera. 1880 tavaszán a társulat Bécsben, a Ring Theaterben 27 előadást tart, zömében az alább követ­kező népszínművekkel: A piros bugyelláris, Sárga csi­kó, A falu rossza, A csikós, Cigány, A vén bakancsos és fia, a huszár, Tolonc, Huszárcsíny és A peleskei nótá­rius. A bécsi sajtó nagy elismeréssel nyugtázta az elő­adásokat. Az 1881/82-es idényben a társulat vezetősége elhatá­rozza, hogy megjavítja a már nem létező operarészleg munkáját, de végül is nem sikerül használható zenekart OPERAÉLET 1993. NOVEMBER - DECEMBER 28­ ­ . t­ag Kolozsvárt. Első Abonnement. v % i idik Szám. £ | A' FELSŐBBEK' ENG­ED EL­M­ÉV­EL £ * Ma Csötörtökön, December’ a6­* napján, ♦ $ A’ Nemzeti Játék-Színen * ♦ | t fog elé­adódni Y I BÉLA FUTÁSA. | * Nemzeti Opera 1. Felvonásban. % | ------------------------- | V Szemé­­ly.ck: V ^ IV-dik Béla, Magyar Király — — Czelesztin, f * M­á­r­ia, a’ Királyné — — — — Páliné. v « Lajos | — — — Éder Tercsi $ ♦f. c .. f Mária’ Gyermekei . * ^Sarók­ai 1 — — — Tóm. * ^ Kálmán, Magyar Kastélyos Ur — — Udvarhelyi. ^ ❖ Póki, a’ szomszédja — — — — Jancsó. % L­ó­r­a, a’ Póki Leánya — — — — Farkasné. ^ Csabi Miklós, Lóra’ Mátkája — — — Páli. X ♦ Ferkö, Kálmán’ Lovas-Legénnye — — — Farkas. ^ £ f Udvarhelyiné. V ❖ I S. Borbála. ^ Magyar Aszszonyok, Mária kövöcöji — — — V ^ £ Sz: ’Su’sánna. % ♦ Tatárok’ Vezére — — — — Kemény. * t Tatárok “f. t l Molnár. tj* ^ Magyarok, ’s Tatárok £ * Bémenetel* árra Váltó Czó «Lalábaju ^ J Egy Logo a' közép rendbe — — \ £ alsó ci fel*'; rendbe — — j f. ^ Zárt-Szék — — — — 40 xr, Eliti Hely — — — — jo xr. ^ Galleria - - ~ »J «. | * Kezdődik pontba egy fertály hétre, vége p előtt. £ % &

Next