Operaélet, 1993 (2. évfolyam, 1-5. szám)
1993-11-01 / 5. szám
Bukarestből: Giovanni Mitrovici a Lammermoori Luciában, míg George Nedelcu a Trubadúrban énekelt. 1867 nyarán a társulat tagjai Brassóban és Sepsiszentgyörgyön vendégszerepeltek, ahol nagy szeretettel fogadta őket a közönség. Az 1867/68-as évadban új karmestert szerződtetnek Pichler Bódog (1833-1876) zeneszerző személyében. Zenei vezetése alatt mutatják be 1868. március 7-én Meyerbeer Dinorah, vagy a ploermeli búcsú (szöveg: Carré és Berbier, fordította: Csepreghi Lajos) című vígoperát. Az 1868/69-es évadban Fehérváry Antal színigazgató szerződését 1872. április 30-ig meghosszabbították, így tovább folytathatta az együttessel megkezdett áldásos munkáját. A következő évadban (1869/70) újabb karmestert hívnak meg az előrehaladott koráért leköszönő Gócs Ede helyére, Jakobi Jakab személyében. A zenés színpadi művek rendezője Marcell Géza lesz. Az együttes egyetlen operát mutat be, Donizetti Don Sebastianját 1870. január 20-án. A társulat a nyár folyamán újabb operett-turnéra indul, ezúttal Marosvásárhelyre. Az 1870/71-es évadban ünnepük a Farkas utcai Kőszínház megnyitásának ötvenedik évfordulóját. Az évad egyetlen operabemutatója, Gounod Faust című operája (1871. március 28.) sem készül el a félszázados évforduló díszünnepségére. Sajnos, a továbbiakban egyre ritkábban mutatnak be operát, a bemutatók sorában csak operettek szerepelnek az 1875/76-os évadig, amikor is az igazgatóság nagyon gyér sikerrel műsorra tűzi Fehden David: Lalla Roukh című új vígoperáját, 1876. február 26-án. A zenés színpadi repertoárt teljesen kisajátítják Suppé, Offenbach operettjei. A Farkas utcai Kőszínház világításában jelentős változás történik 1872-re: a kőolaj-világításról áttérnek a gázvilágításra. Ezzel egyszerre megváltozik mind a színházterem, mind a színpad képe. 1874 tavaszán felépítik a Sétatér elején, az Aréna helyén azt a cölöpépületet, amelyet Nyári Színkör néven ismerünk, ahol 1874. június 13-án megtartják az első előadást. Ezzel a beruházással sikerül a nyári évadok rendszerét bevezetni, tehát a színtársulat a városban tartható a kőszínházi évad után a június-július-augusztusi hónapokra is. Az 1877/78-as időszakban csak elvétve került műsorra opera. 1880 tavaszán a társulat Bécsben, a Ring Theaterben 27 előadást tart, zömében az alább következő népszínművekkel: A piros bugyelláris, Sárga csikó, A falu rossza, A csikós, Cigány, A vén bakancsos és fia, a huszár, Tolonc, Huszárcsíny és A peleskei nótárius. A bécsi sajtó nagy elismeréssel nyugtázta az előadásokat. Az 1881/82-es idényben a társulat vezetősége elhatározza, hogy megjavítja a már nem létező operarészleg munkáját, de végül is nem sikerül használható zenekart OPERAÉLET 1993. NOVEMBER - DECEMBER 28 . tag Kolozsvárt. Első Abonnement. v % i idik Szám. £ | A' FELSŐBBEK' ENGED ELMÉVEL £ * Ma Csötörtökön, December’ a6* napján, ♦ $ A’ Nemzeti Játék-Színen * ♦ | t fog eléadódni Y I BÉLA FUTÁSA. | * Nemzeti Opera 1. Felvonásban. % | ------------------------- | V Személy.ck: V ^ IV-dik Béla, Magyar Király — — Czelesztin, f * Mária, a’ Királyné — — — — Páliné. v « Lajos | — — — Éder Tercsi $ ♦f. c .. f Mária’ Gyermekei . * ^Sarókai 1 — — — Tóm. * ^ Kálmán, Magyar Kastélyos Ur — — Udvarhelyi. ^ ❖ Póki, a’ szomszédja — — — — Jancsó. % Lóra, a’ Póki Leánya — — — — Farkasné. ^ Csabi Miklós, Lóra’ Mátkája — — — Páli. X ♦ Ferkö, Kálmán’ Lovas-Legénnye — — — Farkas. ^ £ f Udvarhelyiné. V ❖ I S. Borbála. ^ Magyar Aszszonyok, Mária kövöcöji — — — V ^ £ Sz: ’Su’sánna. % ♦ Tatárok’ Vezére — — — — Kemény. * t Tatárok “f. t l Molnár. tj* ^ Magyarok, ’s Tatárok £ * Bémenetel* árra Váltó Czó «Lalábaju ^ J Egy Logo a' közép rendbe — — \ £ alsó ci fel*'; rendbe — — j f. ^ Zárt-Szék — — — — 40 xr, Eliti Hely — — — — jo xr. ^ Galleria - - ~ »J «. | * Kezdődik pontba egy fertály hétre, vége p előtt. £ % &