Orient Expressz, 1994. július-december (3. évfolyam, 26-50. szám)

1994-07-04 / 26. szám

* Felszisszent a VB-n kint lévő román újságírók némelyike, mert ugyan bizony mit kérdezett tőlük a Los Angeles Times riportere: azt, hogy igaz-e a hír miszerint Hagi makedón, Belodedics szerb, Lăcătuş pedig cigány? Meg hogy van-e magyar a román válogatott keretben? És ahelyett, hogy erre derűsen - netán büszkén - azt válaszolták volna, hogy igenis Hagi makedón, Belodedics szerb, Lăcătuş a Brassó melletti Hét­faluból való, Selymes Tibi pedig magyar, mit felelhettek az igazi patrióták, mint azt: románok mindannyian. Mert ugyebár, ha nem román, akkor nem tud egy jót - de még rosszat sem - rúgni a labdába, így tanították őket az iskolában. * Beszüntette adását a SOT1 televízió. Egyesek szerint, mert nem volt pénze. Az intéz­kedés háta mögött több van: kényelmetlen volt a hatalomnak a SOT1. Nem úgy kérdezett és látott, ahogy azt bizonyos körökben elvárták volna, így hát leállították. Mert ugyebár 34 millió lejes adóssággal továbbra is kinyomják Adrian Păunescu a Vremea és Totuși iubirea című lapjait. Senki nem állítja le az ilyen „független" sajtót. A hatalom szócsövét a Vo­cea României-t sem, ez is milliókat vihet el. És segíti a párt és a kormány azokat a médiu­mokat, melyeket senki nem olvas, néz és hallgat, de azt írják­­mondják, amit fent elvárnak tőlük. A SOTI nem ezt tette. Reméljük, csak kerül pénz a további működéséhez. Kényszerleszállást végzett Sztambulban a TAROM Larnaca- Bukarest járata. Nagy volt az öröm, amikor kiderült, hamis volt a riadó, a gépen nincs elrejtve bomba. * Giurgiut Russzéval most már nemcsak híd köti össze, hanem komp is. Csak nehogy érkezzék a jelentés, hogy a Dunán elsüllyedt egy komp. Volt már rá példa. * Victor Surdu agrárpártos vezér kijelentette, hogy ő elvál­lalná a mezőgazdasági miniszter­séget, de erre senki sem kérte fel. Nem rossz ez az önjelölés. Persze, így már érthető, hogy miért mondotta később: „Ragaszkodom Ion Iliescuhoz, kár, hogy sok szeméttel vette körül magát.” * Nagy volt a felháborodás a szél­sőbal részéről, hogy a román hadsereg néhány orvost küld Ruandába segíteni az ENSZ- erőket. Bizonyos Somícu szocia­lista pártos hazafi szerint ezzel az imperializmust segítjük. Fel is tették neki a kérdést: csak nem a kimúlt Varsói Szerződést sírja vissza? Erre nem válaszolt. Mások szerint a ploieşti-i gyilkos orvosnőt is elküldhetik egy ilyen vérgőzös helyre, hiszen - mint bebizo­nyította - nagyon tud trancsí­­rozni. • A kormány már be sem jelenti az áremelkedéseket és nem fárasztja magát az indoklással sem. Úgy véli, mind jobban élünk, tehát ugraszthatja az árakat. Komolyra véve a szót: bármely bérnövelési ígéret egy fabatkát sem ér, hiszen pénzkibocsátással és áremelkedéssel az eredmény végső soron­­ jó ha - nulla. Úgy, hogy a szakszervezeteknek inkább az árak csökkentéséért kellene harcolniuk, mint a bérek emelé­séért. Ezzel semmit, de semmit el nem érnek. * Václav Havel Romá­niában járt. „A posztkommunista társadalmak - mondotta Csehor­szág elnöke - egyik legnehezebb feladata, hogy visszaadja az emberek hitét az értékekbe, esz­mékbe, anélkül, hogy szükség lenne bármiféle illúziós kampóra.” * Az IRSOP szerint is, a román polgárok döntő többsége - 73 százaléka - nem akarja Iliescut visszaválasztani. Văcăroiunak pedig - egy kormányfő számára katasztrofális - még rosszabb értékelést hozott a felmérés: a lakosságnak alig nyolc százaléka találja megfelelőnek abban a tisztségben, amelyben találtatik. Meglehet, hogy nem sokáig. * Röviddel nyugdíjba vonulásuk után elhullnak a nyugdíjasok. A „jól megérdemelt pihenő” helyett örök pihenés következett a nyugdíjazásuk utáni első három évben az idősebbek mintegy harminc százalékánál. Igen magas az elhalálozási arány az ötven esztendő körüli férfiak körében is. A Ceauşescu aranykora után az Iliescu-jólét is megteszi a hatását. * A szemetesek megharagudtak Crin Halaicura, Bukarest polgár­­mesterére. „A Miron Cosma bá­nyászai báránykák az én cigá­nyaim mellett” - jegyezte meg a szemetesek szakszervezeti veze­tője Constantin Boceanu. Most a magánszemetesek ellen tiltakoz­tak az államiak, mert elvették előlük a „húsos kukákat”. * Paul Cheler vezérezredes, nemcsak melldöngető patrióta, mint kide­rült, pofozni is szeret. Az ideges tábornok, aki az Erdélyi hadsereg fővezére 1993. december 1-jén a nemzeti ünnep tiszteletére­­ min­denki szeme láttára úgy pofon vágta Ciuhan ezredest, hogy annak csak úgy szikrázott a szeme. Ha nincs helyén kebel­barátja, a Duna-csatornaásó Va­sile Ianul tábornok, aki most elnöki tanácsos és nem menti meg, akkor Cheler most mint nyugdíjas állhatna a mindennapi tej­sorban. Bár híreink szerint a generális is felvett annyi pénzt a Caritastól, hogy import tejjel tengetheti öregebb napjait. * Egy újságírónő megjegyzése: ilyen rossz arcú férfiakból álló kor­mánya még nem volt Romániá­nak. Igen, mert nem Hallilulut szopnak. * Nagybányán újból füstölnek a gyárkémények. És minden füst és pára. * Súlyos baleset történt a szörényvári nehézvíz-gyárban. Kénhidrogén-mérgezésben négy személy életét vesztette, tizenegyet pedig kórházba szállítottak. Ilyen méretű baleset nem ismert a gyár történetében. * A honatyák mind­inkább nem tartják be a leg­elemibb közlekedési szabályt sem, akkor is szabálytalankodnak, ha nem hivatalos úton járnak - bizonyára nagyon fontos teendőik űzik őket -, csak mint egyszerű polgárok autókáznak. Legutóbb Adrian Năstase fiával vágtatott fel s alá­­ egy hivatali gépkocsin - a rendőrök mosolygós pillantásától kísérve. * A CEC egyre inkább háttérbe szorul, mivel a bankok nagyobb kamatot adnak a betétek után. A Mezőgazdasági Bank például 55 százalékos kamatot ad, míg a CEC csak 35 százalék­kal növeli esztendőnként a betett összeget. Egy évig bent hagyott összegért a Mezőgazdasági Bank 110 százalékos kamattal kedvez, így aztán nem csoda, hogy inkább a bankok páncélszekrényeiben tartják az emberek a pénzecs­kéjüket. Már akinek van mit félretenni. * Ismertek Funar leg­újabb próbálkozásai, hogy ásatá­sokhoz kezdjen a kolozsvári főtér kellős közepén. Bármennyire a régieket kedveli, úgy látszik nem olvasta a nagy román történészt, aki szerint Mátyás király ott kell hogy álljon, ahol jelenleg van és senki ne nyúljon hozzá. S mondta ezt úgy fél évszázaddal ezelőtt. * Magyarországon az MSZP és az SZDSZ koalíciós kormányt ala­kított. A kormányfő Horn Gyula, miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter Kuncze Gábor, külügyminiszter Kovács László. * Igencsak kaszabolják egymást az emberek. Közismert a ploieşti-i Roxana Călin esete. A napokban piteşti-en is meggyilkoltak egy apát a fiával egyetemben. A tettes az apának a keresztfia. * Érdekes, hogy India bukaresti nagyköve­tének megmentőit, akik az anti­­terrorista brigád tagjai voltak tartalékba helyezték. Még kiderül, hogy az indiai követet nem­ is kellett volna megmenteni. * Azt mondja szállításügyek minisztere, hogy a nyugdíjasoknak - ha nem voltak vasutasok vagy háborús veteránok - nem adhat viteldíj­kedvezményt, mert üres a CFR- kassza. Úgy látszik a miniszter úrnak nincsenek idős szülei. * Sáskajárást jeleztek a Déli-Kár­pátoktól még délebbre. Még Bukarest utcáin sem ritka mostanában a sáska. Igaz, itt a szemeten ugrálgatva hamarabb kimúlnak. A „hagyományos román vendégszeretet" csak 2000 lej értékű ajándék behozatalát engedélyezi a külföldi turisták­nak. És ajándékot kivinni csak 1000 lej értékben lehet. Még egy dobozos sör is többe kerül. Bine aţi venit! * A Danubiana gumiab­roncs-gyárban két szakszervezet van. Az egyik szabad, a másik független és szabad. Ez még nem volna baj, csakhogy a napokban összeverekedtek a szakik. A viszály oka az volt, hogy amíg az egyik szervezet megelégedett volna kisebb bérnöveléssel, a másik nem. Döntött az ököl, az ered­mény döntetlen volt, mert a líderek hazamentek. * Bukarest­ben a jegyellenőrök legújabb trükkje, hogy nem javítják meg a lyukasztókat, ezek nem működ­nek, s ahogy elindul a kocsi máris ott állnak az utas mellett. Az meg bizonygathatja, hogy miért gyűrött és nem lyukas a jegye. * Az angliai Glaxo gyógyszergyár újabb 1 millió dolláros gyógyszer­szállítmányt küldött a romániai gyerekeknek. Hogy még sincs gyógyszer a kórházakban, pati­kákban már nem tőlük függ. A hipokratészi esküben nincs benne, hogy ne vedd el a más gyógyszerét. ANONYMUS Gőz a nehézvízben HÍRBUTIK Románia elnöke volt... * Nagy volt az öröm Bukarestben a román labdarúgó-válogatott VB csoportelsőségének kivívása után. Lengtek a zászlók, tülköltek az autók, az Egyetem terén megint annyian voltak, mint azokban a decemberi napokban. Az „aranylábú” fiúkról regéket lehetett hallani, az Amerikai Egyesült Államok közelben lévő követségét pedig rendőrök kellett körülvegyék. Ha így ível felfele Hagi népszerűsége, akkor a végén még az állam elnökének tisztségére is pályázhat. De addig még jó néhányszor meg kell zörgetnie az ellenfél hálóját. Meglehet azonban csak arra vágyik, hogy a Ion Iliescu szócik­kelynél egy majdani lexikonban ennyi álljon: Románia elnöke volt Hagi karrierjének tető­pontján. * Miután tüntettek a magyarok Mátyás király kolozsvári lovasszobrának elköltöztetése és környékének feltárása, megrongálása ellen, Gheorghe Funar cinikusan kijelentette, hogy az RMDSZ-nek pénzzel kellene hozzájárulnia a Kolozsvár főterén végzett ásatásokhoz. Meg­történhet, hogy addig-addig turkálja a kincses város földjét Funar úr, amíg az áhított dák nyomok helyett magyar leletekre lel. Volt már erre példa. S akkor temetheti be gyorsan a gödreit. De temetni - mondotta Agatha Christie - néha veszélyes. A cinikus régész-szoboremelő polgármester úgy látszik, nem tudja, hogy aki másnak gödröt ás... az olykor a maga sírásója. * Verik le a magyar feliratú táblákat Maros megyében. Pedig a települések magyar nevét jelző táblákat magánterületeken állították fel a helybeli tanácsok jóváhagyásával. A Maros megyei prefektus azonban az útrendészek segít­ségével - akik a tönkrement aszfaltot nem képesek megjavítani, de a táblákat le tudják verni - önkényesen távolították el a kétnyelvű feliratokat a falvak, községek, városok hatá­ráról. Borbély László, az RMDSZ alsóházi frak­ciójának alelnöke a kormányhoz intézett interpellációjában feltette a kérdést: mi a véleménye minderről a Văcăroiu-kormánynak, hiszen a táblák eltávolításával az ET-nek tett ígéretüket szegik meg, nem beszélve a nemzet­közi dokumentumokban lévőkről. Egy dolog azonban érthetetlen. Hogyan engedhették meg egy magyarlakta községben, hogy négy-öt útrendész garázdálkodjék, miért nem kérték tőlük a táblalevételre felhatalmazó törvényes iratokat, jóváhagyásokat, s főleg miért engedték őket magánterületre? Miért kell félni akkor is, ha a törvény a mi javunkra ítélkezik? A jogokkal élni kell és nem visszakunyerálni azokat. * Aurel Dragoș Munteanu, egykori RTV- vezérigazgató washingtoni nagyköveti mandátu­mának lejártakor kijelentette, hogy nem tér vissza a Kárpátok környékére, inkább „szenved” a hazáért messze távolban, mert onnan - így Aurel Dragoș Munteanu - jobban tudja szolgálni a pátriáját. Naná, dollárért mégiscsak köny­­nyebb, mint lejért megtenni e szolgálatot. Bye­­bye, Aurel! * Vastag Feri legkisebbik fiát Andrei Ionuţ Adriannak keresztelték meg Resicán. Most aztán lehet választani Andriska, Nelutu vagy Ady lesz a bece­neve. Egyelőre annyi bizonyos, hogy az ortodox egyház szertartása szerint került keresztvíz alá, bár Feri katolikus. Bi­zonyosan, hogy így akarta a milliomos kereszt­papa. Egymillió megér vajon egy keresztvizet? * A parlamenti ellenzék bizalmatlansági indít­ványáról szavazott a T.Ház. A szociális demok­raták már nem bízhatnak a kormánykoalíció többi pártjában. Recseg-ropog a bal eresztéke. PRETORI GYÖRGY

Next