Örökmozgó, 1996 (1-12. szám)
1996-11-01 / 11. szám
november kénytelen, félresiklott életű emberek, akik a szívük mélyén igazak és tiszták, de ebben a kegyetlen és igazságtalan világban sohasem győzedelmeskedhetnek a gonoszokkal szemben. 18.30 Esti Kornél csodálatos utazása ÉVFORDULÓ magyar, 1994, r: Pacskovszky József, KOSZTOLÁNYI f: Matuz János, Pacskovszky József (Kosztolányi Dezső nyomán), o: Gázon Francisco, z: Réti János, sz: Máté Gábor (Esti), Erdély Mátyás (Kornél), Igó Éva (Editkc mamája), Németh Gabriella (Editkc), mb. 99 perc Pacskovszky négy évet élt együtt Kosztolányival. Tér-idő utazásának emlékvonata 1933-ban indul Estivel Németországba, az utolsó felolvasó-körútra. A másik: a kíváncsiságtól égő Kornéllal húsz évvel korábban az olasz tengerpartra... Emlék- és vágyképeik zuhatagába merülve éljük újra Kosztolányit, aki éppen hatvan esztendeje halt meg. 20.30 Bilincs és mosoly NEWMAN (Cool Hand Luke), amerikai, 1967, r: Stuart Rosenberg, f: Donn Pearce (saját regényéből), Frank R. Pierson, o: Conrad Hall, sz: Paul Newman (Luke), George Kennedy (Dragline), J. D. Cannon (Society Red), hb/E, 126 perc Luke egy fegyenctelepen tölti a „köztulajdon szándékos rongálása” miatt kapott büntetését. Alapjában véve hallgatag, de gyakran eszel ki hecceket az őrök bosszantására, vagy társai szórakoztatására. Ám amikor anyja halálhírére magánzárkába teszik - nehogy a gyász szökésre késztese -, a megaláztatás módja és mértéke a heccek királyából lázadóvá keményíti... 4. hétfő 16.30 A diadalív árnyékában (Arch of Triumph), amerikai, 1948, r: Lewis Milestone,/: Lewis Milestone, Harry Brown, (E. M. Remarque regényéből), o: Russell Me tty, z: Louis Gruenberg, sz: Ingrid Bergman, Charles Boyer, Charles Laughton, mf!E, 115 perc A színhely Párizs 1938-ban. Még béke van, de a háború árnyéka már ott lebeg Európa felett. Párizsban gyülekeznek a menekültek, akik kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. Közöttük van doktor Ravic, német emigráns. Az ő sorsának követésével tárul elénk az akkori párizsi élet: szerelem és halál; becsület és csalás; tobzódás és a legszörnyűségesebb nyomor. 18 30 A nagy ábránd KÉT FÉRFI (La grande illusion), francia, 1937, r: Jean Renoir, f: Charles Spaak, Jean Renoir, o: Christian Matras, z: Joseph Kosma, sz: Jean Gabin (Maréchal hadnagy), Pierre Fresnay (Boeldieu kapitány), Erich von Stroheim (von Rauffrenstcin kapitány), Dita Parlo (Elsa), mf/F, 115 perc „Nagy ábránd”, a háborúban az ellenségeskedések közepette is érvényesülő emberi szolidaritás, amelyet Renoir mindvégig eleven emberi sorsokon és reális helyzeteken keresztül mutat be. „Nagy ábránd” az első világháború idején, hogy ez volt az utolsó háború... Az a humanitás, amelynek jegyében Renoir békejobbot nyújt a német népnek, azt árulja el, hogy a film alkotója is hitt ebben a „nagy ábrándban”... 16